Calling Doctor Jones

Nékám Petra
2008. 05. 22.
A deresedő kalandor, aki több nyelven beszél, mint Vágó István és pokolibb helyekre jutott el, mint Vujity Tvrtko, 19 év után negyedszerre is ostort, kalapot és bőrkabátot ragadott, hogy az elveszett kincsek nyomába eredjen. A Hócipő Indiana Jonesszal beszélgetett.

Hócipő: Drága doktor Jones, hogy telnek a nyugdíjas évek? Pihenéssel, tanítgatással?

Dr. Jones: Szívesen mondanám, hogy így van, de sajnos még mindig megtalálnak a gazemberek és a gaznémberek is. Sosem fogom tudni levizsgáztatni a diákjaimat, mert folyton elrángatnak a katedra mellől...



Hócipő: Úgy hírlik ezúttal a KGB pécézte ki magának...

Dr. Jones: Így van. Új szelek fújnak már viharos történelmünkben. De nem félek ám tőlük sem, mert bár úgy tűnhet, hogy eljárt felettem az idő, még mindig meg tudok verni tetszőleges számú ellenséges katonát, csak hű ostorom legyen velem.



Hócipő: Tényleg! Akartuk is mondani, hogy azok a szép rittyentései különösen kedvessé teszik a magyar közönség számára! De árulja el, ezúttal merre viszi útja?

Dr. Jones: Tulajdonképpen főleg Dél-Amerikában akadt dolgom. De lesz itt mindenféle, roswelli ufókatasztrófa, Nazca-vonalak, Dániken mind a tíz csápját megnyalná utána...

Hócipő: És most, hogy véget ért az utolsó kaland is sikerülhet-e lenyugodnia? Nem vonzza a békés, kandalló előtt ücsörgés?

Dr. Jones: Egyrészről úgy tűnhet, hogy megállapodtam, de azt hiszem, hogy az egész családomra jellemző az izgágaság - ennek szellemében választottam magamnak párt is - szóval egyáltalán nem csodálkoznék, ha holnap reggel már mind az Andok tetején menekülnénk egy motoros szánnal a gonosz kincsvadászok elől.



Hócipő: Nem stresszes nagyon ez az életforma?

Dr. Jones: Dehogy, sőt, formában tart. Meg mindig is tudtam, hogy aki annyi holt nyelvet beszél, mint én, azt előbb-utóbb sírba akarják majd tenni...

Hócipő: Akkor nem maradt más hátra, minthogy további sok sikert kívánjunk, és reméljük, hogy lesz még alkalmunk találkozni!

Dr. Jones: Úgy legyen.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2025/12  •  VI. 4. – VI. 17.
Smuzewitz Ilona: Legyünk bátorak, merjünk BL-döntőre gyalogolni! Para-Kovács Imre: a ketamin hatása a gazdaságpolitikára, avagy hogyan szaladgáljunk láncfűrésszel a kezünkben a szüreti bálon Nagy Bandó András búcsúestje a Szegedi Zsinagógában Váncsa István: kötelezni fogják az önkormányzatokat, hogy péntekenként zsíros kenyeret dobáljanak a nyugdíjasok közé Farkasházy Tivadar: a KDNP olyan, mint a Felcsút a fociban, nem kell hozzá ember se a tribünre, se a pályára Havas Henrik beszivárgott a Karmelitába a Magyar Nemzeti Védelmi Tanács ülésére Lendvai Ildikó nem érti, miért kesereg Orbán, hogy az Unió lenullázná a magyar növekedést, amikor az előrelépés volna, hiszen épp mínuszban van Dési János Haraszti Miklóssal beszélget arról, hogyan kell újra megtanulnia a stencilezést az ellenzéki újságíróknak A Heti Kamu megtudta, alapítvánnyá alakul Magyarország is Selmeczi Tibor alig várja a kormány 30 ezres élelmiszerutalványát, hogy megduplázza vele a vagyonát!
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.