Hattyúdalnokok

Nékám Petra
2008. 01. 03. · Hócipő 2008/01

Az idei év koncertek szempontjából a nagy öregek évadja volt. Sokat (és ebből a szempontból sajnos mégis keveset) látott hazánk földjére olyan muzsikusmatuzsálemek léptek, hogy zenebarát ember nem győzött jegyet venni. Az én generációm szerencsés helyzetben van, nem kell arra várnunk, hogy a Zoránék „leszedjék” a luxemburgi rádióból a legújabb külhoni termést, majd némi szabad asszociációval fűszerezve előadják a Metró Klubban, hanem rögtön magunkénak tudhatjuk a zenét. Ráadásul még el is jönnek hozzánk játszani az eredetiek, úgyhogy tulajdonképpen megúszszuk a magyar utánzókat. (Oké, Elvis-imitátorunk maradhat, hiszen az eredeti ugye visszavonult egy másik bolygóra, és sajnos a Beatles is már csak úgy tudna koncertezni, ha a plakáton szerepelne az 50% off felirat.)

Indításképp áprilisban a nyugodt erő, a Pink Floyd kreatív géniusza, a Richard Gere-hasonmásverseny legesélyesebb befutója, az örökisten Roger Waters szerzett örömöt annak, aki szereti és érti a progresszívet mind a zenében, mind a látványban.

Nyáron pedig megindult a zenedömping. A 11. alkalommal megrendezett Kapcsolat koncerten volt szotyi, töki és Bryan Adams is, rögtön utána a Led Zeppelin-es Robert Plant muzsikált a Pecsában, a Szigeten fellépett a Madness, és hihetetlen, de itt járt a Rolling Stones is.

Botrányok szempontjából a Stones gitárosa volt az, aki megmutatta, hogy öreg rocker nem vén rocker. Keith Richards, aki egyes gerontológusok szerint tulajdonképpen már 8 éve halott, bebizonyította, hogy 60 év felett nemcsak a békés kandalló előtti ücsörgés lehet a perspektíva, hanem például kókuszpálmáról is le lehet esni, ha az ember (nem) a megfelelő helyen van. Állítólag komolyabb baja nem esett, de koppanása után nem sokkal bevallotta, hogy nemzőjének hamvait ő bizony nem restellette felszippantani. És már a szemem előtt volt, hogy egy bulvárújságíró körkérdést intéz celebjeinkhez, hogy vajon ők emígyen újrahasznosítanák-e rokonaikat? Majd keretes írásban leközölné a hamuba sült pogácsa receptjét.

Az év vége is tartogat számunkra némi kuriózumot. Egy barátomat invitáltam a Woody Allen-koncertre, de lebeszélt róla, mert azt mondta, hogy „Az a srác csak egy hobbista.” És kénytelen voltam igazat adni neki. Hogy kitekerjem egy kicsit Allen egyik ismert mondását, „Én olyan zenekar koncertjére nem mennék el, ahova engem is felvesznek tagnak!” Remélem, megbocsátja.

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/7  •  III. 27. – IV. 9.
Zsidólakást, zsidóbútort másnapra a filoszemitának: kilenc oldalon foglalkozunk több, mint kéttucat dokumentumot bemutatva azzal, hogyan igényelt zsidólakást és zsidóbútorokat Sulyok Tamás államelnök, általa filoszemitának nevezett apja, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt akkori megyevezetője. Para-Kovács Imre gondolkodóba esett, megnyomja-e az Enter-gombot a 100 Millió dolláros jacht, Megrendelem felirat alatt Váncsa István a Brüsszel elfoglalását követő diadalmenet terveiről Smuzewitz Ilona: a Petőfit megölő Ukránokról és a magyar szuterenitást veszélyeztető kiskereskedelemről Farkasházy Tivadar: szerint inkább a köztársaság tartozik ma már a családi legendáriumba Havas Henrik megtudta, hogyan nevezték a budoárt Felcsúton a miniszterelnök úr gyermekkorában Dési János: kétféle diktatúra létezik: az egyikben Jancsó csinál filmeket, meg Makk Károly, meg Sándor Pál, a másikban meg Philip Verebes István újabb Örkényiádái Nagy Bandó András: Diktakrácia a demokratúrában A Heti Kamu megtudta: a Temuról rendelte a kormány azt az ázsiai huszárlegényt, aki a Nemzeti Múzeum lépcsőjén énekelt
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.