Méltányolandó teljesítmény

Litkai Gergely

2008. 12. 31. · Hócipő 2009/01

Jégkorong-válogatottunk áprilisban feljutott az A-csoportos világbajnokságba. Egy ilyen kis országban, ahol nincs jég, nincs pénz és nincs egyáltalában semmi sem, ami arra utalna, hogy esélyesek vagyunk, hogy az A-csoportban játsszunk, ez remek dolog. Világranglista-huszadikként kijutni a 2009-es svájci vb-re, még ha ott nehéz csoportba is kerültünk, olyan teljesítmény, amit csak csodálni lehet.

Kiváló emberek sikere, akik arra tették fel az életüket, hogy egy bottal a jégen beüssenek egy korongot egy hálóba, és ha ők ütik be legtöbbször a bottal a korongot a hálóba meghatározott mérkőzéseken, akkor kapnak egy óriási serleget. Amikor összeomlik a gazdaság, emberek kerülnek az utcára, zuhan az olaj ára és világválság fenyeget, csak korcsolyáznak, ütik a korongot, és sercen a jég az élek alatt. Nehéz felszerelésben siklanak egy olyan felületen, ami magától nem lenne síkos, de készítettek rá egy réteg jeget, rendkívül sok energia felhasználásával, hogy csússzon és veszélyes legyen, majd korcsolyát és védőruhát vesznek, hogy e veszélyforrással megbirkózzanak. A korongot nagy erővel lövik egy kapus felé, aki sisakot visel, hogy ne sérüljön meg, ha a nagy erővel meglőtt korong eltalálná. A játékosok általában a megszabott játékidő alatt többször elfáradnak, ezért cserélnek. Aki nem tartja be a játék szabályait, azt megbüntetik azzal, hogy amíg többi csapattársa kiköpi a belét, ő egy padon pihenhet. A játékosok fejét sisak fedi, ezért nagy betűkkel rájuk kell írni, kicsodák, ehhez jön még az is, hogy mivel a korong túl gyors, az izgalmasabb helyzeteket le kell lassítani.

Természetesen nem a sportot szeretnénk ezzel alacsonyabb polcra helyezni, csak arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az ember mennyire irracionális lény. Indokolatlanul rajongunk és rettegünk dolgoktól. Örülünk a jégen csúszó korongnak, és rettegünk a szabad szemmel láthatatlan válságtól. Ami tulajdonképpen csak annyi, hogy a bankok a nem létező pénzüket kölcsönadták embereknek, akik azt nem fizették vissza. Tehát gyakorlatilag nem történt semmi. Ám mégis szemet szúrt valakinek.

Litkai Gergely
legolvasottabb cikkei

Litkai Gergely
legfrissebb cikkei

Litkai Gergely összes cikke

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/23 • XI. 4. – XI. 17.

Para-Kovács Imre: a morális dögkúttá váló Orbán és Vucic örök és megbonthatatlan méltóságáról Váncsa István: a Lengyelországban kitört bábeli zűrzavarról, avagy milyen lenne Magyarország kétharmad nélkül Smuzewitz Ilona: miért nem hagyjuk, hogy Orbán egy párizsi temetőben bolyongva élje az életét? Farkasházy Tivadar: április 12-én ezentúl ünnepeljük a költészet másnapját – amikortól már nem tudták elkölteni a pénzünket! Havas Henrik megtudta, hogy Orbán titkos videót forgatott Párizsban, amit egy fodrásszal akart Hankónak beküldetni Dési János: kibogozta a Matolcsy klán által örök körforgásban tartott pénz útját Lendvai Ildikó: Viktor menni ENSZ? Jó! Hát miért pont az ENSZ-nek legyen jobb? Verebes István nemcsak a csontvázak kidőlését várja a szekrényből, de már a pozdorja mögé is benézne nagyon Heti Kamu megtudta: az Álarcos énekesben bújt el Matolcsy Ádám A Gyorskocsiban az első gyorskocsis, avagy indul új sorozatunk: Matolcsy György élete és kora

GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.