Méltányolandó teljesítmény

Litkai Gergely

2008. 12. 31. · Hócipő 2009/01

Jégkorong-válogatottunk áprilisban feljutott az A-csoportos világbajnokságba. Egy ilyen kis országban, ahol nincs jég, nincs pénz és nincs egyáltalában semmi sem, ami arra utalna, hogy esélyesek vagyunk, hogy az A-csoportban játsszunk, ez remek dolog. Világranglista-huszadikként kijutni a 2009-es svájci vb-re, még ha ott nehéz csoportba is kerültünk, olyan teljesítmény, amit csak csodálni lehet.

Kiváló emberek sikere, akik arra tették fel az életüket, hogy egy bottal a jégen beüssenek egy korongot egy hálóba, és ha ők ütik be legtöbbször a bottal a korongot a hálóba meghatározott mérkőzéseken, akkor kapnak egy óriási serleget. Amikor összeomlik a gazdaság, emberek kerülnek az utcára, zuhan az olaj ára és világválság fenyeget, csak korcsolyáznak, ütik a korongot, és sercen a jég az élek alatt. Nehéz felszerelésben siklanak egy olyan felületen, ami magától nem lenne síkos, de készítettek rá egy réteg jeget, rendkívül sok energia felhasználásával, hogy csússzon és veszélyes legyen, majd korcsolyát és védőruhát vesznek, hogy e veszélyforrással megbirkózzanak. A korongot nagy erővel lövik egy kapus felé, aki sisakot visel, hogy ne sérüljön meg, ha a nagy erővel meglőtt korong eltalálná. A játékosok általában a megszabott játékidő alatt többször elfáradnak, ezért cserélnek. Aki nem tartja be a játék szabályait, azt megbüntetik azzal, hogy amíg többi csapattársa kiköpi a belét, ő egy padon pihenhet. A játékosok fejét sisak fedi, ezért nagy betűkkel rájuk kell írni, kicsodák, ehhez jön még az is, hogy mivel a korong túl gyors, az izgalmasabb helyzeteket le kell lassítani.

Természetesen nem a sportot szeretnénk ezzel alacsonyabb polcra helyezni, csak arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az ember mennyire irracionális lény. Indokolatlanul rajongunk és rettegünk dolgoktól. Örülünk a jégen csúszó korongnak, és rettegünk a szabad szemmel láthatatlan válságtól. Ami tulajdonképpen csak annyi, hogy a bankok a nem létező pénzüket kölcsönadták embereknek, akik azt nem fizették vissza. Tehát gyakorlatilag nem történt semmi. Ám mégis szemet szúrt valakinek.

Litkai Gergely
legolvasottabb cikkei

Litkai Gergely
legfrissebb cikkei

Litkai Gergely összes cikke

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2025/18 • VIII. 27. – IX. 9.

Orbán repülőről is megtekintette, elkészült-e már a hatvanpusztai félkész mezőgazdasági üzem! Para-Kovács Imre: A lán ugrani készül, avagy az oroszok akkor fosztogatnak és erőszakolnak Ukrajnában, ha azt Szijjártó már megbeszélte Lavrovval Váncsa István a falvak kedvenc időtöltéséről: a kocsmák előtti mocskosfideszezésről Smuzewitz Ilona megtudta: úgy pótolják az orvosokat, hogy minden vajúdó kismama kezét egy vízvezeték-szerelő fogja majd Farkasházy Tivadar nem érti, a kormány miért tudta azonnal, kik gyújtották fel a kárpátaljai templomot, és most miért nem tudta Sulyok, kik bombázták Munkácsot? Havas Henrik egy Semjén Zsolt kezében tartott Bibliára esküdött, hogy hallgat Dési János Kőszeg Ferenccel beszélgetett az ügynökök elöli futásról és a Pride-sétáról Selmeczi Tibor Mészáros Lőrinc nyomdokain: gázszerelésbe kezdett egy vécépumpával Verebes István galériája, avagy a sértődött ellenzéktől a Fidesz utolsó órájáig A Heti Kamu kioknyomozta, hogy a NER-elit tihanyi, luxusnyaralónak tűnő gyümölcsfeldolgozói mellett nem úszómedencék épültek, hanem feszített víztükrű cefrekádak

GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.