Arccal a vasút felé!
Trunkó Barnabás
2007. 11. 21. · Hócipő 2007/24
filmművészet sokat köszönhet a vasútnak: az első mozgókép egy pályaudvarra bepöfögő gőzöst rögzített, a vaspálya azóta is kedvenc témája a filmeseknek: az Orient Expresstől kezdve - Jir¢í Menzelen keresztül - Koltai Róbertig.
Ennél többet talán csak a vasút köszönhet a perforált szélű celluloidszalagnak!
A bakterház, a félrecsapott vasutassapka, a rácsos marhavagon, vagy a talpfák között burjánzó gaz - ma már kultikus vizuális szimbólum. Mint ahogy egy formás női popóra nyomott vasúti bélyegző is.
- Lehet, hogy csinálok egy csirke far-hát reklámot is!
Koltai Róbert új filmjében megint sínen vagyunk! Ezek a sínek egy kicsit kopottak, a kellékek (szemafor, váltó, indítótárcsa) is ismerősek; valószínűleg ez adja a leküzdhetetlen déjá vu érzést, nem pedig az Indul a bakterházzal való vélt hasonlóság. Hiszen itt a népi hőst nem Bendegúznak, hanem Kázmérnak hívják, aki nem a bakterhez, hanem az állomásfőnökhöz szegődik el szolgálónak: ebben a filmben nincsen anyós banya, csak a vasútállomás molett first ladyje. A többi meg a rideg valóság!
Pontosabban: sitcom, mese, burleszk, bohózat és népi komédia az egykori postahegyi szamaras ízes előadásában. Koltai azonban nem elégszik meg egy másodlagos frissességű truvájjal, hanem még három cselekményszálat tuszkolt bele a filmjébe.
- Forduljunk Strasbourghoz!
Az egyik egy kistérségi vendetta. (A harmincas évek falusi szereplői egyébként meglepő magabiztossággal használják a talján eredetű „vendetta” kifejezést!) A másik egy antiszegregációs magyar-roma szerelmi szál. (A kissé kusturicás családból származó cigánylányt domborító Egres Katinka habokból kikelő Vénusz-jelenete még talán Menzel tomporpecsételős snittjét is lenyomja!) A harmadik szál pedig: a barczikai Ősanya körbehordozása, országos train show-ja, amelynek kapcsán még az MTI is blamálta magát egy pimasz médiahack okán.
A forgatókönyvet a vasúti terepasztalon (Hasutasok) egyébként is jártas Grecsó Krisztián jegyzi, értékes és ízes nyelvi elemekkel színesítve az egyébként nem túl igényes dialógusokat. Tőle tudjuk, hogy Ivaros környékén a szalagos fánkot pántlikásnak hívják.
Az elkötelezett Koltai Fan Club-rajongók látatlanból is fel tudnák sorolni a szereplőlistát; közülük most Pogány Judit a legjobb. Koltai Róbert is jól adja az állomásfőnök mélységekig azért nem cizellált karakterét, de hát ő a film rendezője is, és két dolgot nehéz egyszerre csinálni.
- Szőke kapitány nem ért rá!
A balfácán csendőrök (Szabó Győző és Pindroch Csaba) figurája a néhai Dezső-Oszi párosra hajaz, de kellően lebutítva. Lázár Kati, Csuja Imre és Badár roma-kommandója is értékes villanásokkal gazdagítja a mozit, akárcsak Hajós András, akinek nem sok dolga akadt a szerep megformálásával, hiszen csak rutinosan hasra kellett esnie. Játszik a filmben Gáspár Sándor is. Gesztesi Károlyt sem tette próbára az elcsapott egyházfiból temetőcsősszé avanzsált dúvad megszemélyesítése; még a népi komédiákból nem mellőzhető búgatóporos jelenettel (és az állomásfőnöknével is) derekasan megbirkózik.
A népi hőst, a vidéki Furfangos Nyeszterkát Szabó Kimmel Tamás alakítja, aki szemmel láthatólag nem akarta lejátszani a fenti, illusztris stáblistát. A combino villamosokon remakelt Süsü után Bodrogi Gyula is hangadó szerepet vállalt a moziban: ő a narrátor. Feladatát magabiztosan és nagy felelősséggel látja el, hiszen ő is tudja, hogy a filmbéli narráció mindig a forgatókönyv hiányosságait hivatott kompenzálni.
A Megy a gőzösben szerencsére szó sem esik a politikáról, még áthallásos formában sem. Hacsak úgy nem, hogy ezeket a mulatságos vidéki szárnyvonalakat mégsem kellene a komcsiknak megszüntetniük. A vasutas szakszervezetek jól táplált vezetői is ezért szerveznek sztrájkokat, amelyek azonban soha nem éhségsztrájkok! És különben is: a Gyurcsány monnyonle!
- Aztán semmi gumilövedék!
A filmet megnézve néhány kritikus fanyalog, a közönség azonban tódul a multiplexekbe és a vidéki, nyikorgó székű mozgóképszínházakba. Koltai már az első héten nézőrekordot döngetett. A kritikusokkal lehet vitatkozni, a sikerrel azonban aligha. Egyébként én is ötször láttam a filmet, de közülük négyszer csak a honlapon tekintettem meg Egres Katinka már említett fürdőzős, cicis jelenetét.
Koltai filmjét azért is szeretem, mert a vasút: velünk élő, örök jelkép! A vasúti kupék néha koszosak, a szerelvények néha kisiklanak, a vasutasok néha részegek, a vonatok néha késnek - de a bakterház mindig indul!