Nem értem - 2007/15

Farkasházy Tivadar
2007. 07. 18. · Hócipő 2007/15

1953
- Felség!
- Mit óhajt?
- A brit parlament azt szeretné, ha kitüntetné Winston Churchillt!
- Az ellenzék is?
- Képzelje.
- Miért?
- Megnyerte a második világháborút!
- Mikor?
- Nyolc éve.
- Tényleg. És mivel?
- Mivel ön szokta lovaggá ütni az alattvalókat.
- Charles, most ne labdázz! Van már neki valami?
- Most fog Nobel-díjat kapni!
- De hiszen azt a svéd kolléga csak decemberben osztja.
- Már le van vajazva.
- De Winston a húszas évek végén tönkretette a fontot, amikor visszaállította aranyalapra!
- Irodalmi Nobel-díjat kap, közgazdasági még nincsen.
- És mit csinált Gallipolinál tengerészeti miniszterként? A fél flotta odaveszett 1915-ben a Dardanelláknál! A török partraszállás miatt egy csomó brit katona halála szárad a lelkén!
- Tengerészeti Nobel-díj sincs. A következő partraszállása viszont sikeres volt.
- Ez az ember már 1921-ben bevetetett egy végbélkúpot Beaverbrookkal, a tablettát meg feldugatta vele.
- De felség!
- Egy orvosi könyvben olvastam. Büdös szivarokat szív, és iszik!
- Az agyérgörcse óta már nem, egy félig elszívott szivar is csak azért lapul mindig a zsebében, hátha egy fotós közeledik.
- Na jó, a térdszalagrend megfelel? Bár azt kissé strapás átadni.
- Köszönjük, igazán szépen fog rajta festeni.
- Charles, lerúgtad az indiai alkirályt az elefántjáról! Mi akarsz lenni, Puskás?

2007
Azt hiszem, mindenkinek igaza van. Annak is, aki azt mondja, hogy egy pufajkást azért mégse. Annak is, aki azt mondja, hogy Nagy Imre is begyűjtési miniszter volt, nem beszélve a moszkvai évekről. Annak is, aki azt mondja, nehogy már csak közrendvédelmi feladatokat láttak el 1956 decemberében azok a századok. Annak is, aki azt mondja, hogy azért mégiscsak kiengedte a keletnémeteket. Annak is, aki azt mondja, ilyen alapon az érthetetlenül hiányzó Németh Miklóst is ki kéne tüntetni, hiszen közösen határozták el a határnyitást, csak a Gyula időközben einstandolta, akár Pozsgay a történészbizottságtól a népfelkelést. S annak is, aki azt mondja, hogy azért mégis ő nevezte ki Bokrost, akinek a pénzügyi stabilizációt köszönhetjük. Meg annak is, aki azt mondja, hogy ezt Békesi is megcsinálta volna, ha nem csapja el. No meg annak is, aki azt mondja, hogy egyszer már Sólyom keletnémet professzorkodásáról is lehetne beszélni, hogy ne hordja mindig ilyen magasan az orrát.

Ez a szép a mi újkori történelmünkben, hogy mindenki szabadon válogathat az igazságai közül. Egy biztos, ha az ünnepelt kissé kevesebbet fecsegne, akkor könnyebben túlestek volna ezen a zsúron, csakhogy ő régóta minden magnót telebeszél, amit az orra alá dugnak. Sajnos ezt Gyurcsány is eltanulta. Most már csak az a kérdés, számít-e az, mit mond ma? Sólyom szerint igen, szerintem nem. Mert a mellékelt, az Estének adott nyilatkozata erősen emlékeztet Kádár utolsó beszédére. Felkészül Kornis Mihály.

Persze van egy bökkenő, a régi válaszok is hasonlóan kétségbeejtőek ezekre a kérdésekre. Gyula, szembe kéne vele végre nézni! A németeket viszont a Miklóssal tényleg kiengedte! S ezáltal minket is. Épp arra mentem, láttam, integettek!


- De jókat mond 56-ról, 48 óra múlva csak megértjük!

PARADOXON
Mind Gorbacsov, mind Jelcin, mind Horn, mind Németh Miklós sokat tett a változásokért, de aztán beleütköztek saját korlátaikba. Ezért ma el lehet ítélni őket, de épp azért lehettek ott, mert nem voltak még radikálisabbak, hiszen akkor továbbra is a keményvonalasok álltak volna helyettük a posztjaikon.

DERBY DAY
Rég volt ily szép napom, a 180 éves magyar lóversenyzés ünnepén futott Derbyt végre az RTL-Klub is közvetítette, én pedig az előtte lévő klasszikus nagyverseny, a Buccaneer-díj győztesének átnyújthattam a futamot támogató Herend porcelánjait. Előző este az MTV egy kalózfilmet sugárzott, amelyben Buccaneer kapitány szellemét Peter Usztyinov játszotta, a film Godolphin szigetén játszódik, így hívták a három ősmén egyikét, akitől a mai angol telivérek harmada származik. Kincsem anyját egykor Buccaneerhez küldték volna, de nem ért rá, így lett a csodakanca apja Cambuscan.

A díjban régi kedvencem, a topsúlyt vivő Brahy is futott, teljesen esélytelenül, s kis híján megnyerte, szoros másodiknak zárkózva fel. Kállai Pál Brahy nyergében ért el két héttel halála előtt egy olyan pályarekordot, amit hosszú évek múlva is nehéz lesz megjavítani. Herend a 85. Magyar Derby győztesének is festett egy vázát Kincsem képével, amelyet a tulajdonosnak kellett átadnom, ami elég nehéz volt, mert a favorit Saldenzart 21 ember vette hétezer euróért, akiknek egy 12 személyes szerviz is kevés lett volna. Bármily nagy is a váza, nehéz lesz elosztani, ahogy az is komoly vitatéma lehet, hogy melyiküké Saldenzar feje, nyaka, háta, és így tovább, tovább nem részletezném, bár fedeztetési szempontból a későbbiekben elég lényeges.


- De hogy fogjuk ezt 21 felé osztani?

Ráadásul nyolc vendég francia ügető is bemutatkozott, s még a hatodik is a régi pályarekordon belül futott. Az egészről a Nemzeti Sport egy szót sem írt, miközben hosszú cikkben taglalta másnap, hogy a Karcag és a Balkány nem vállalja a másodosztályt. Miközben sok ezren voltak kinn, a lósport pedig minden nyugati országban vezető sportág, de Mauritiustól Hongkongig, Dél-Afrikától Ausztráliáig szintén, ahol a keddi Melbourne Cup munkaszüneti nap, és iskolába se kell menni. Nálunk viszont egy fővárosi bizottság azt a főpolgármester által támogatott kérelmet is elutasította, hogy a Pillangó utcai metróállomást átkereszteljék Kincsem Parkra, mondván, a pályát a közeljövőben privatizálhatják, és akkor ebből a magántőke húzna hasznot. S ha netán egyszer egy Pillangó bevásárlóközpont épül vele szemben? Kincsem minden idők egyik leghíresebb lova a világon, sokan máig osztráknak hiszik, számtalanszor elmondtam, hogy nemcsak 54 versenyben volt veretlen, de a felében jóval több terhet vitt társainál, márpedig a galoppon súllyal ki lehet egyenlíteni az esélyeket, vagyis Kincsem a fizikai törvények alól is kivétel volt. Nehogy már megtudja valaki, pláne egy külföldi. Hozzátenném, a nagytiszteletű bizottság azt a kérelmet is elutasította, hogy a Stadionok megálló a jövőben a Puskás Ferenc Stadion nevet viselje.

RODOSZI LOVAGOK
Lindoszon laktunk, alul görög falu hófehér házakkal, középen a johannita lovagok vára, felül Pallasz Athéné két és fél ezer éves szentélye. A fellegvárba öt euróért lehet Sancho Panza járgányán feljutni, amint a mellékelt többnyelvű hirdetésből is kitűnik.


- Szegény Sancho Panza egy kukkot sem ért belőle!

De a 600 rodoszi Don Quijote jóval érdekesebb. Minden idők leghosszabb víkendje ugyanis több mint két évszázadig tartott, amikor a johannitákat a mamelukok kiverték a Szentföldről, megpróbáltak Cipruson letanyázni, de a helyi király továbbkergette őket, mivel belpolitikai problémákat okoztak, amelyek tudtommal a mai napig se rendeződtek. Végül 1300 táján kénytelenek voltak megállapodni néhány vezető kalózzal, hogy az addig csak általuk fosztogatott, s addigra majdnem kihalt Rodosz szigetére költözhessenek. Amihez a bizánci császár is hozzájárult, ugyanis épp elég más baja volt már. Közben a lovagok bizonyára hazaszóltak, mindjárt jövök, anyukám! Illetve ez nem stimmel, mivel nemcsak szegénységi, hanem szüzességi fogadalmat is tettek, a többséget tehát nemigen várták otthon, ugyanis többnyire a másodszülöttek mentek lovagnak, kiknek örökségét a bátyó már elvitte. Eleinte gyógyítottak, később már inkább csak harcoltak, akár manapság néhány Angliába bevándorolt keleti orvos. Rodoszi váruk bástyáinak kerülete négy kilométer, s védelmüket a mindenkori nagymester nyolc nyelvre bízta, pedig hol volt még az EU, francia, olasz, angol, német, aragon, kasztíliai, provanszál, a nyolcadikat le se tudom írni. Az e vidékekről származó lovagok külön is laktak, fogadótermeik, vendégházaik utcája egyike a világ csodáinak, mivel a kőröshegyi viadukt méretű rodoszi kolosszust sajna egy földrengés ledöntötte, pedig izgalmas lehetett a lábai között behajózni a kikötőbe.

A nagymester élete végéig tölthette be a posztját, tehát majdnem akkora hatalom volt, mint manapság rádióelnöknek lenni. Megpróbáltam bejutni az óváros tíz múzeuma közül valamelyikbe, de vasárnap mind zárva volt. Továbbá hétfőn. Elképzeltem a 600 lovagot, amint talpig páncélban várja az ottani 40 fok melegben a tízezer janicsárt meg a 150 hajót.

Az első három támadás az 1440-es években érte őket, a negyedik 1480-ban, az ötödik 1522-ben, ám sajnos csak 4:1-re győztek, így az élve maradtaknak tovább kellett hajózniuk Máltára. Akkor is fantasztikus, hogy a török partoktól alig tíz kilométerre a mohácsi vész idejéig tartották magukat, miközben Konstantinápoly már rég elesett, a tüzérség kétszáz éves ottlétük alatt pedig hatalmasat fejlődött, a lovagi hadviselés így anakronisztikussá vált, az adószedőként kétszer börtönbe vetett Cervantes lassan neki is kezdett Don Quijote történetének, ami nem más, mint egy lovagregény-paródia, afféle korai egyezzünk ki döntetlenben.

Az 1480-as ostrom egyetlen epizódját említeném, amikor Meszih pasa óriáságyúi már teljesen szétlőtték a falakat, s a lovagok nem tudták mivel betömni a réseket, ezért lerombolták a zsidónegyedet, hogy a zsidók házainak tégláival védjék a kereszténységet a mohamedán betolakodóktól. Mindezt azoknak, akik ma se értik a friss közel-keleti híreket.

Rodoszért - bár kétségtelenül kevésbé lelkesen - a zsidók is harcoltak, ugyanis Meszih pasa kitűzte a fekete zászlót, ami azt jelentette, hogy demokratikusan mindenkit le fog mészároltatni, vallási hovatartozástól függetlenül. Végül mégis a törököknek kellett elvitorlázni, a hős lovagoknak csak 42 év múltán. Tisztelt honfitárs, ha arra vetődik, két napozás között tessék elfoglalni azt a múzeumot!


A világ egyetlen nyolcnyelvű utcája Rodosz óvárosában.

NAGYSZOMBAT
Megy a vita továbbra is október 23-a körül, bár azzal már senki sem foglalkozik, hogy a sok békés tüntető miért tört-zúzott a Ferenciek terén, nem sokkal a Fidesz nagygyűlése után, azért Debil és Gyík annyi provokátort nem tudott odaterelni, amennyit én láttam zsidózni és kocsit gyújtogatni. De a vita azóta kizárólag Gergényi nyugdíjas akkori intézkedései körül forog, amelyek közül a gumilövedékek bevetése tényleg jogosan kicsapott minden biztosítékot. Egyre inkább kiderül, hogy a rendőrfőnök úr nemigen készült fel, pedig a Szabadság téri eseményekből okulhatott volna, nem akarom az ördögöt a falra festeni, csak jelezném, hogy ennél nagyobb kihívások várták London rendőrfőnökét azok után, hogy két Mercedesben robbanóanyagot találtak, Glasgow repülőterének várójába pedig két derék muzulmán orvos hajtott bele, hogy a levegőbe röpítse. Előtte egész héten bizonyára életeket mentettek. Hogy miért lehetett kissé ideges? Mert a következő szombaton az alábbi apró eseményeket kellett biztosítania Londonban: Tour de France - Prológ, Wimbledon - női döntő és férfi elődöntők, Wembley - Live Earth megakoncert, s nem messze tőle Silverstone: Forma-1-es időfutam angol elsővel.

Szetey bejelentése abszolút magánügy lenne, ha egy politikus bejelentése bármikor az lehetne. Így viszont úgy tűnik, az egyik utolsó témát is kilopta az SZDSZ szájából. Mivel marihuánaügyben már az Independent is visszakozott, mert egyre valószínűbb, hogy bizonyos függőséget mégiscsak okoz, így marad a Rába habzása. Ezzel viszont nehéz még három évig ellenni. Marad a keménykedés, a kilépés állandó lebegtetése, meg a reformok siettetése, függetlenül előkészítettségüktől. Ami azért is kamikáze politika, mert az egészségügyben tíz évnél korábban nemigen várható látható eredmény, még ha oly okos dolgokat is tennének. A szabad madarakat sokféleképpen próbálták definiálni a koalícióban, számomra mindig úgy tűnt, hogy ők az MSZP élő lelkiismerete, amely persze papolhat a reformkörökről, az átmenet apró lépéseiről, meg hogy mégiscsak mi voltunk a legvidámabb barakk, de a rendszerváltás hősei között azért nem sokat szoktak felsorolni közülük, Hornt is csak külföldön. Kivéve két akkora gigászt, mint a köztársaságot kikiáltó Szűröst, és a pártalapításokba lassan belefáradt Pozsgayt, már amióta átálltak. Az SZDSZ soraiban és szimpatizánsaik között viszont ott voltak az 56-osok, Göncz, Mécs, Eörsi, Méray, Litván, Kende, a demokratikus ellenzék vezéralakjai, Kis János, Konrád, Rajk, Demszky, TGM, Pető, Haraszti, Kőszeg, Solt Ottília, Magyar Bálint, elnézést azoktól, akiket kihagytam. Tartanának most egy névsorolvasást?

Hogy ki maradt közülük, már azok közül, akiket az Úr nem szólított el? Szinte egyedül a közben csatlakozott Fodor. Odáig rendben lett volna, hogy az örök vitától egyik-másiknak elment a kedve a parlamenttől, de milyen színház az, amelyik egy jó színésznek nem talál szerepet más darabban? Ugyanis szürkékkel nehéz behozni a közönséget, de még kamaraszínházként se tudnak létezni, ha nem képesek kivívni a nagyobb színház művészi elismerését. Már elnézést, de John Emesére és Bőhm Andrásra nehéz felnézni! Akkor meg minek kellenének?

A címet Nagy Endrétől kölcsönöztem, első jelenete volt ez a Bonbonniére-ben napra száz évvel ezelőtt.

Pár éve 160 öltönyt rendelt az MLSZ, darabját negyedmillióért. Mentségükre legyen mondva, ezeknél jóval olcsóbb zakókat kaptunk Izlandtól, Izraeltől, Észtországtól, Lettországtól, Máltától, Ciprustól, Montenegrótól.

ZSUZSÁNNA ÉS A VÉNEK
Gyurcsánynak vége - harsogta pár hete a mérsékelten független Heti Válasz címlapján Hegedűs Zsuzsa a hirdetőoszlopok előtt veszteglő autósoknak. E rendkívül szolid példányszámban megjelenő hetilapnak ugyanis plakátokra is telik, miután egy évben negyvenszer annyi állami forráshoz jutott, mint mi hat év alatt, de ez valahogy nem érdekli a Magyar Nemzetet. Még a Medgyessy-kormány is többet juttatott csak 2003-ban a Heti Választ támogató alapítványnak, mint amennyire mi pályáztunk sikeresen 2002-től máig.

Ám igazából az idézett szociológusról akarok írni, aki igen eszes nő, bár kissé kellemetlen a modora, azt is mondhatnám, hogy kibírhatatlan, ha ez nem sértő egy hölgyre. Bár lehet, hogy igaza van, ezt majd az idő eldönti. De most más foglalkoztat. Nem tudok szabadulni attól, hogy Hegedűs a prototípusa az egyszer használatos értelmiséginek, érdemes lenne ugyanis bevezetni e fogalmat. Azokra értem, akik tábort váltanak, vagy legalábbis igen aktívan lépnek színre egy megadott pillanatban, hogy felhasználásuk után végleg eltűnjenek a politikai süllyesztőben. Praktikusak, mint a papír zsebkendő, a későbbiekben nem kell nekik vidéki színházat, miegyebet gründolni, megelégednek egy kis reflektorfénnyel.

Van aztán az idényértelmiségi, ilyennek nevezném Morvai Krisztinát, aki miután hiába pedálozott magas állami megbízatásokért, hirtelen fordulattal Zrínyi Ilonaként vetette magát a politikai harcba. Kevés válik közülük évelővé, bár szorgos kitartással elképzelhető, de az igazak, akik ott voltak a Messiás eljövetelénél, sosem veszik be maguk közé.

ELMARADT HAKNI
Úgy volt, hogy Élessel részt veszünk az egyik önkormányzat rendezvényén, de aztán telefonáltak, hogy a fideszes többségű képviselő-testület leszavazott minket, s helyettünk Balázs Péter lép fel.