Filc

Dicshimnusz a fejlődéshez

Makai József
2007. 07. 04. · Hócipő 2007/14

Vörös csík jelent meg a lábamon, amit először politikai üzenetként értékeltem. Csak annyi volt a dilemmám, hogy hagyjam, borítsa el az egész testemet a viszkető vörösség, vagy vegyem elő a kályhaezüstöt, és még időben árpádsávosra fessem a testem.

A csík idővel bíborban játszott, és messziről úgy nézett ki, mintha rothadna a sípcsontom. Közelről meg kifejezetten undorító volt. Mindig lett helyem a metrón, mert mindenki önkéntelenül elhúzódott. Igaz, csak akkor, ha rövidnadrágot hordtam. Szörnyülködve nézett rám minden utas. Pedig nem én voltam büdös.

Csak egy bolond öregasszony mondta, hogy szerinte ezt kezeltetni kéne. Aki egy kedves bolond öregasszonyra gondol most, annak nem árt tudnia, hogy amikor nem nekem adott egészségügyi és életviteli tanácsokat, akkor a vele utazó férfinak olyanokat morgott, hogy „basszák meg, akkor sem megyek el hozzájuk”. „Szarszarszarszar.” „Dögöljenek meg mind.”

Idővel úgy döntöttem, hogy az orvostudományt szembesítem a problémával.

Az ügyeleten megtudtam, mi az a három mondat, amit semmilyen körülmények között nem szeretnénk orvostól hallani.
„Jé, de érdekes!”
„Vajon mi lehet ez?”
„Nagyon viszket?”

Néhány intézménnyel és orvossal később megkaptam a hatásos gyógyszereket és terápiát. Amilyen málé vagyok, mindet én használtam el, mert nem jutott eszembe, hogy ezeknek feketepiaci értéke is lehet.

A csík jóformán elmúlt, így nem kerültem kórházba, és fel sem merült, hogy levágják a lábam. Vagy megműtik. Ezért nem ismerhettem meg az orvostudomány forradalmi magyar vívmányát, Sanyit.

Sanyi lesz a magyar egészségügy kulcsszereplője.

A panaszokkal kórházba kerülő magyar embert először megvizsgálja az ügyeletes orvos, és ha indokoltnak látja, felveszi az intézménybe. A másnapi vizit során már a hét végi angliai ügyeletből hazatért szakorvosok állnak az ágya körül, és ideiglenesen az országban tartózkodó nővérek vesznek tőle vért. Amíg a mintát elemzi a labor, a beteg magyar embert megröntgenezik, megmérik a vérnyomását, ultrahanggal belekukkantanak, szívfunkcióit fekve és biciklizve is lemérik, különböző gépekre kapcsolják, bedugják olyan csőszerű izékbe, amelyek segítségével háromdimenziós képet alkothatnak a magyar ember bonyolult belsejében zajló rejtélyes folyamatokról.

Amikor már pontosan tudják, mi baja van, akkor jöhet Sanyi.
Sanyi a folyamat kulcsszereplője.
Sanyi a műhibaperek elleni harc utolsó védelmi vonala.
Senki sem akar kés alá kerülni úgy, hogy előtte nem találkozott Sanyival.
A magyar emberek és a magyar emberek orvosai Sanyira bízzák jövőjüket.
Sanyi kezeli a filctollat.
A vizsgálatok elvégzése után, a leletek elemzése után Sanyi bemegy a kórterembe, és előveszi a filctollat.
És megjelöli azt a testrészt, amelyen el kell végezni a beavatkozást.

Ha valakinek meg kell műteni a jobb kezét, akkor Sanyi filctollal megjelöli a jobb kezét. Lehetőleg ott, ahol majd műteni kell. Hogy ne a vállát műtsék meg annak, akinek a könyöke fáj. Tesz egy nagy ikszet a szilánkosra tört bokára, és bekarikázza a szürke hályogot is. Ha nincs Sanyi, akkor bizonytalanság van. Sanyi nélkül az egészséges vesét vehetik ki, vagy az ép lábat műtik meg.

Sose dolgozhatunk annyira tökéletesen, hogy ne lenne szükség Sanyira és a filctollra.

Sanyi bejárhatna a parlamentbe megjelölni, hol az „igen” és hol a „nem” gomb. A kormány előterjesztésein bekarikázni, hogy mit támogatnak a kabinet tagjai. Addig nem tudok dolgozni, amíg a feladatom nincs filctollal megjelölve. Karikázzák be a szemafor zöld jelzését, mert különben nem hiszem el.

A filctollra látszólag egyértelmű esetekben is szükség van. A szívátültetést se kezdik el, ha nincs jelzés a mellkason. Ha valakinek nem karikázza be a fejét, annak nem nyitják fel a koponyáját. A várandós nők hasa köré egy nagy jelzést rajzol be. Hogy tudni lehessen, császármetszésre lesz szükség. Az aranyeret nem részletezem. Leszakadt a lépe? Mindjárt jön Sanyi, és bejelöli a helyét. Filctoll nélkül nincs műtét, mert nem fizet a biztosító.

Nekem visszatért a töretlen fejlődésbe vetett hitem. Az eljárásnak köszönhetően mindenki tudhatja, hogy amikor felébred az altatásból, melyik testrésze sajog majd a műtéttől. A piócáktól, az érmetszéstől, a leprások kolompjaitól és az elektrosokktól az orvostudomány eljutott a génsebészetig. És a filctollig.

Az eredményeket hamarosan nemzetközi szaklapokban is publikálhatják. Remélem, a Nobel-bizottság ilyenkor nem alszik.