Kurd zászlók pesten

Megyesi Gusztáv

1999. 02. 24. · Hócipő 1999/04

Nem szeretnék a kurdok helyében lenni. Nem is a törökországi kurdokra gondolok, ők már hozzászokhattak a permanens üldöztetéshez, hanem a Magyarországon élőkre. A múlt hét végén úgy harmincöt-negyven itt élő kurd vonult fel a Szegfű utcában a görög nagykövetséghez, hogy tiltakozzanak vezérük letartóztatása és kenyai, görög feliratos jutazsákban való hazalopása ellen, ám a rendőrség feloszlatta a tüntetést, sőt, nyolc embert elő is állított.

A rendőrök teljesen jogszerűen jártak el. A törvény értelmében demonstrálni csak úgy lehet, ha előtte 72 órával korábban bejelentik az eseményt írásban, akkor is, ha 72 órával előtte még nem történt meg az az esemény, ami miatt majd tiltakozni lehet. Értem ezalatt, hogy mondjuk 72 órával előtte Öcalan egy szafarin vesz részt, s még maga sem tudja, hogy másnap zsákban vagy furnérládában fog felébredni, bekötött szájjal. A kurdok ráadásul csak szóban jelentették be a tüntetést, s csak 48 órával előtte. Ilyenkor már nincs mese, fel kell oszlatni őket a fokozatosság elvének betartásával. Elébb a szép szó, aztán egyre randább szó, majd a tüntetők megközelítése, hogy menjenek haza, azután a szószóló kiemelése, ha ilyen nincs, vagy ha mindenki az, akkor véletlenszerű mintavétel, bilincs, némi gázszpré, végső esetben könnyűlovasság.

A kurdokat bevitték, mert így írja elő a jog, mi pedig jogállamban élünk.

Mármost, éppen mert jogállamban élünk, a kurdokat ki se szabadna engedni, de legalábbis halálra kellene büntetni őket anyagilag.

A tüntetők ugyanis a Kurd Munkáspárt zászlait lengették, még kisgyerek kezébe is adtak ilyet, szörnyű volt nézni: a Munkáspárt zászlaja vörös, és annak közepén egy zöld gyűrűvel övezett sárga mezőben szabályos, vérlázító vörös csillag látható.

Tiltott önkényuralmi jelkép. Mint a Heinekken sör dobozán a szintén vörös csillag. A kurdokat tehát már a Rottenbiller utcában le kellett volna tartóztatni, feltéve, ha épp arra jártak.

A rendőrség hibázott. Pedig pár nappal előtte ugyanez a rendőrség helyesen járt el, midőn a Várban semmi kivetnivalót nem talált a nemzetközi újfasiszta megemlékezésen. A tüntetők nem hangoskodtak, írásban előre bejelentettek mindent, fekete ingük, gatyájuk, bakancsuk engedélyezett viselet (ha nem így volna, az összes kéményseprőt be lehetne gyűjteni), a náci karlendítés pedig, ha nem is kötelező, de engedélyezett köszönési forma. A magyar rendőrnek akkor kellett volna közbelépnie a fasiszta felvonuláson, ha az egyik bőrfejű, tudomisén, öklét összeszorítva belenget a rendőrök előtt, hogy ezt nektek, vagy egyszerűen csak fügét mutat, ugyanis az érvényes rendelet szerint az ilyen, különben az autósoknál gyakran használt mozdulat, a hatósági közeg megsértésének számít, azaz büntetendő. De egyetlen náci se kocogtatta a halántékát a rendőrökre nézve, így jelezvén, hogy stikkesek vagytok.

Kő kövön nem maradt volna.

A magyar jog szerint - amely végül is képviselőházunk kilenc éves törvényalkotói munkájának kezenyoma -, Puskás Öcsi legendás, 1952-ben viselt meze például tiltott jelkép, társadalmilag veszélyes, míg a vörös alapon fehérlő horogkereszt, bár a horogkereszt érzetét kelti, már értelemszerűen nem, sőt, abszolúte engedélyezett. S egyáltalán: a BM előtt az óvodájuk bezárása ellen tülköléssel tiltakozó anyukák felvonulása potenciálisan sokkal nagyobb veszélyt rejt magában, mint egy újfasiszta szombat délutáni teaparty. Ad absurdum, a múlt hét végén Mohácson a busókat kellett volna szétkergetni, mert fenyegető jellegű álarcokba és maskarákba öltözve vasvillával és petrencerudakkal hadonásztak, hivatalosan azt mondták, hogy a telet kergetik, közben meg dicső múltra hivatkozva a törököket gyalázták. (Még jó, hogy nem jöttek fel Pestre egyesülni a kurdokkal, közben akár el is kergethették volna a telet az alsó-szászországi újfasiszták útjából, akik a hóakadályok miatt nem tudtak Magyarországra jönni.)

Ha én most kurd lennék, odalépnék a legelső sarki rendőrhöz, és karom előrelendítvén, a képébe ordítanám, hogy Sieg Heil, állj közénk, pajtás. És akkor a rendőr nem tehetne semmit. Illetve bevihetne, mondván, letegeztem őt, hatósági közeget megsértve ezzel, én viszont az Alkotmánybírósághoz fordulnék, hogy mi van akkor, ha én kurdként csak tegeződve tudok beszélni, az Ön szót nem ismerem.

De minimum felkeresném doktor Kolláthot. Igaz, ő most a magyar labdarúgás frontembere, mert az alkotmányjogász korunk kulcsfigurája lett, nem lehet mozdulni nélküle. Legjobb volna, ha a profibajnokság meccseit egyenesen az alkotmánybírák vezetnék, s a sarkon is ott állnának talárban a posztos rendőr mellett, adott esetben megmondani neki, mi törvényes és mi nem, mi veszélyes és mi veszélytelen, mert a rendőr ezt már képtelen követni.

Ráadásul a Népszava-információ szerint a közeljövőben a rendőrök is tömegdemonstrációra készülnek. Rendőr jelenti be rendőrnek a tüntetést, rendőr biztosít rendőrnek, előre ideírom: zavarukban szét fogják kergetni magukat, a fokozatosság elvét betartva, persze.