Thermopülai all inclusive

Ültek a Warner fiúk a hollywoodi irodájukban, lábuk az asztalon, kristálypoharaikban kocogott a jég dupla whiskyvel, nagyokat slukkoltak a Kubából csempészett, zárjegy nélküli szivarokból, és azon törték a fejüket, hogy miről kéne filmet csinálni. Pedig a szorgos írók leadtak a titkárságra egy csomó forgatókönyvet, volt közöttük love storys, kommandós, verekedős, nyomozós, musicalos, katasztrófás, sőt még talán delfines is.

- Gumilövedéket nem fogunk használni!

Aztán az idősebbik Warner fivérnek eszébe jutott, hogy a napokban egy sokcsillagos tábornokkal vacsorázott a Pentagonból, aki arról panaszkodott: elkúrták, mert nem sikerült betojatni az irániakat, azok mindenáron Csillebércet akarnak építeni. Nem tudna-e segíteni a stúdió?

A tapasztalt hollywoodi celluloidrókáknak ebben már nagy gyakorlatuk van, a vietnami háborút is utólag nyerték meg a műteremben, nem is egyszer, hanem többször (Rambo 1, Rambo 2, Rambo 3). Pearl Harbourért ugyancsak visszavágtak a filmvásznon, mert beleírták az ellencsapást, aminek volt ugyan valóságmagva is, de Tokió bombázása akkoriban ténylegesen csak annyi kárt okozott, hogy egy japán hadiüzem menzáján leesett a polcról az egyik rizsesköcsög.

- Mégsem leszek kormányszóvivő!

Warnerék úgy döntöttek, hogy most is szélesvásznon fognak üzenni a perzsáknak, és ehhez elővették a két és fél ezer éves sztorit. Hadd lássák Teheránban, hogy 300 gyorsreagálású spártai (vagy akár amerikai tengerészgyalogos) is meg tud fingatni egy egész perzsa hadsereget.

Így aztán a mindenki által jól ismert thermopülai sztori csak arról szól, hogy Spárta - a szabadság és az egyenlőség hazája - mennyivel különb, mint az ázsiai horda. A spártai katonai akadémiákon olyan kemény a kiképzés, mint West Pointban, a keletieknek viszont nagy létszámú, de szedett-vedett ármádiájuk van, még a diktátor elit alakulataitól sem kell tartani. A haditechnikai fölény is nyilvánvaló, amit a filmben a spártai falanx testesít meg. És Spárta még akkor is a szabadság fáklyavivője, ha a szövetségesei (árkádiaiak!) néha cserbenhagyják! Ráadásul a spártaiak profilból olyan szépek, mintha most léptek volna le egy feketemázas mükénéi amforáról, míg a perzsák rútak, mint a bűn. Mind a 300 spártai kockahasú, a perzsák között viszont rengeteg túlsúlyos akad, a koleszterinről most nem is beszélve. Spárta tisztelettel adózik hősi halottainak, de a filmben nem egy gondosan összehajtogatott csillagsávos lobogót kap az özvegy, hanem egy talizmánt. Spártában még a nőknek is vannak jogaik, ami Perzsiában ugyebár…

- Ki mondta, hogy a szakadék szélén állunk?

Egy képregényt viszonylag könnyű kódolni. A film ugyanis egy megfilmesített graphic novel, de nem a Walt Disney-féle animáció bájaival, hanem a modern digitális technika megabájtjaival. Így aztán a mérhetetlenül sok kiömlő vér sem a kellékes reszortja volt, hanem a szoftveresé, aki a középkategóriás szörnyfilmek remittendáját is alkotó módon építette be a látványtobzódásba.

A színészi alakításokról nehéz beszélni, hiszen olyan ez, mintha a Rejtő-ihletésű Unicum-reklámfilm Potrien őrmesterének domborítását méltatnánk. Pedig Gerard Butlernek szinte felüdülés lehetett a Drakula és a félpofájú operaházi Fantom után Leóonidaszt, a tökös spártai királyt adni. Mrs. Leónidaszt, a first ladyt, a csodálatos Lena Headey domborítja, bár keblei még nem láttak sebészkést, de azért az a 2500 év már meglátszik rajta.

A 300 valójában kegyetlen film, de egy comicsban persze minden idézőjelbe van téve, így aztán a fröccsenő vér és az anatómiai bravúrral levágott fejek látványa is elviselhető. A filmben csak egyetlen dolog van, ami elviselhetetlen: a szöveg és a dialógusok. De ez is képregényi sajátosság, ezért az lett volna stílusos, ha a magyar nyelvű feliratok nem a filmvászon alján jelennek meg, hanem egy buborékban a szereplők szája környékén.

Nagyon fenyegető jel, hogy a kétórás szuperprodukció - hollywoodi mércével számolva - megalázóan alacsony költségvetésből jött ki. Ezért lehet, hogy hamarosan elkészül a Ben Hur és a Cleopátra digitális remake változata is.

A film sikere amúgy világszerte felkeltette az érdeklődést a görög történelem iránt. Ennek jelét magam is tapasztaltam: a multiplexből kiözönlő nézők már nem popkornt, hanem gyrost kerestek az árusoknál.

- Tudod, mikor kezdődik?

Az egészet úgy is értelmezhetjük, hogy a 300 egy történelmi képeskönyv az iskolásoknak, bár Amerikában egy bekarikázott 17-es minősítést kapott a film. (A mieink jóval érettebbek, nálunk csak 16-os lett!) Aztán úgy is értelmezhetjük, hogy a mozi egy történelmi hősnek, Leónidasznak állít emléket.

Ha élne, most lenne pont kb. 2527 éves.