Zavarosban halászók
Farkasházy Benedek
2007. 01. 31. · Hócipő 2007/03
A háztartási filozófiában a sokfélét már a név is jelzi: fasírt, csalamádé, finomfőzelék, vegyespálinka. Első disznótorom cafrangjait macskaeledelnek néztem, azt hittem, annak gyűjtik, már majdnem odaadtam neki, amikor a háziak rémülten rám szóltak: - Megőrültél? Az a disznósajt!
S milyen finom! A többszázados paraszti logika - hja, volt elég idő rá a nagy nélkülözések közepette - ugyanis a fogát kivéve a disznót belestül, fejestül el tudja tüntetni, ráadásul minden abból a legjobb, aminek szánják, mellékesen így értettem meg a közgázon az optimum fogalmát. A füle és a farka ugyanis nem azért kerül a kocsonyába, mert kár a karajért és a szűzpecsenyéért, hanem azért, mert kocsonyának az a legízletesebb. Ahogy a körömpörköltnek sincs párja.
Persze lehet pusztán kétféle is valami, mint a fröccs vagy a rizibizi, arány kérdése, hogy kisfröccsnek, nagyfröccsnek, hosszúlépésnek vagy házmesternek hívják. Ha az egyik paraméter már feldől, akkor túrós palacsintát írnak az étlapra, s nem palacsintás túrót. Bár ahány üveget el kell húznia egy szegény paripának, szódás ló helyett lós szódának is nevezhetnék a fuvart.
Így van ez a folyókkal is, a Dunának például számos vetélytársát kellett legyőznie ahhoz, hogy a Fekete-tengerig őrizhesse a nevét, csak Győrben hármat, elég az ismertebbeket említeni: Isar, Lech, Inn, Enns, Morva, Vág, Garam, Rába, Ipoly, Tisza, Dráva, Száva, Temes, Zsil, Olt, Szeret, Prut. Pedig lehet, hogy a Parlament előtti folyamnak - amit József Attila is oly szívesen bámult - már csak a harmincada Duna, a többi mind mellékfolyó.
De maradjunk a mai leckénél, az alkoholmentes italoknál, amelyek közül Jedlik Ányos nagy magyar találmányát, a már említett szódát máris kihúzzuk, mivel abból csak a szénsavat lehet kilopni, persze az se mindegy, milyen vízből készül. De azt csak nem vizezik! - gondolná egy amatőr. Jogosítványom hajnalán, Moszkvicsunk akkumulátorát babrálva anyám kérdezte tőlem:
- Mit öntesz bele?
- Desztillált vizet.
- Megőrültél, azt hígítani kell!
Ez akkor szállóigévé vált, mert elfeledtük, hogy családunk fenntartója színházi büfés, és a jaffaszörp mértéktelen felvizezéséből fedezte egyetemi tanulmányaimat. Persze anyám nem állt meg eme lehetőségnél, és sok gebinessel egyetemben a szódát is vizezte. Akik két üveg sörből némi szikvizes frissítéssel egy harmadikat is bármikor kihoztak. Továbbá áztatással, és az ezüst-arany kupakok cseréjével Kőbányaiból Kinizsit varázsoltak. De aztán a létező szocializmus kimúlt, maradt a létező, s kezdtünk rájönni, hogy minden gyomorrontás rendszersemleges.
Mai témánk viszont kizárólag az alkoholmentes italok világa - kivéve a nullfokos sört, mert ily aljasak azért nem vagyunk -, amelyek említésekor régóta hirdetik az egészségipar sámánjai, mennyivel egészségesebbek a természetes gyümlék az összevissza cukrozott üdítőknél. Informátorunk a honi piac egyik meghatározó italcsaládjának becsült szakembere, akit - bár nem kérte - egyelőre nem neveznénk meg. A tehénalapú tej iránti nosztalgiát kihasználó Reggeli itallal már nem terheltük, mivel Neanderthal óta eddig egyetlen élőlényt sem sikerült felkutatni, aki a tejsavó üdítő jellegére közjegyző jelenlétében meg merne esküdni.
Keverni persze tudni kell, a hatvanas években spanyol nénikém révén az akkori diplomataboltban fantasztikus kincsekhez juthattam, ezért elhatároztam, barátaimat egy remek koktéllal örvendeztetem meg szilveszterkor. Került bele Johnnie Walker, Courvoisier, Martini, Gordon gin, de egyre rémesebb lett az íze. Mindig töltöttem bele egy újabbat, hátha javul, de csak szaporodott, a végén már a teknőbe se fért el, egy vagyon ment pocsékba, mert nem tudtam, ez egy tudomány, nem csak csípőrázás kérdése. Most viszont nemzetközi nagymesterekről lesz szó, akik a szó szoros értelmében mindent meg tudnak itatni velünk.
Farkasházy Tivadar
Felül a víznek árja
Mi az a guargumi, és mi a gumiarábikum? Mert a legtöbb üdítőben megtalálhatók. Jól hangzanak, de nem inkább rágógumiba valók?
Ezek speciális, de természetes anyagok. Rostos italokban használják, mivel az, ha sokáig van egy pohárban, a rostok leszállnak az aljára. Fölül marad a víz, és alul a rostanyag. Ez az összetevő stabilizálja, úgy is lehet fogalmazni, hogy mivel mozgásban tartja a rostokat, zavarosítja az italt. Ettől lesz egyenletes az állaga. Amikor a nagymamák házi gyümölcslevet készítettek meggyből vagy barackból, a rostanyag - vagy szárazanyag, de az már szakmai - leszállt az aljára, a víz maradt a tetején, és ez rossz érzést kelt az emberben.
Mi az a kármin? Emlékeim szerint ez a bíbor magyar szinonimája, amit régen bíborbogarak főzetéből nyertek.
Színezőanyag, de mivel a cégünk nem használja, nem tudom, mások hogyan nyerik és használják fel.
Sok gyümölcslében található ribizli, mire való?
Arra, mint az alma, fanyar, kellemes ízt varázsol. Ráadásul tömegével viszik tőlünk a külföldi gyártók, mert igen olcsó, és a héjával festik meg a meggylevet meg mást, ami piros. Ráadásul természetes anyag, bár ezzel festenének meg mindent, nem lenne probléma.
- Haver, kinyitnád? Ezt kaptuk Amerikától!
Hogyan készülnek a jeges teák? Bemennek a munkások a gyárba, vizet forralnak, belelógatják a teafiltereket, megcukrozzák, citromozzák…?
Azt hiszem, sokan tudják, hogy az Ice-tee-k mesterségesek, ízesítőkkel, aromákkal egyéb adalékokkal készülnek. Teafüvet nem láttak.
Hogyan készül a teaaroma? Amitől, nekem legalábbis úgy tűnik, mintha tea volna?
Az is mesterséges, biztosan nem teafűből készül, hanem laboratóriumban előállított adalékanyag.
Ha ilyen rossz a helyzet teafronton, térjünk rá arra, hogyan ízesítik ezeket, meg a citromos, narancsos s más szénsavas üdítőket? Citromból, narancsból, barackból?
Nem. Mára elértünk oda, hogy a már említett összetevőket használják fel. Színt mesterséges színezőkből, ízt mesterséges aromákból, ezekhez jönnek a tartósítószerek.
A cukor az eredeti?
Cukorra is van több megoldás, ma már olyan édesítőszereket használnak, melyek sokkal agresszívebbek, mint a cukor. Ezekből jóval kisebb mennyiség kell ugyanolyan ízhatás eléréséhez, és sokkal olcsóbb. Mondhatnánk például, hogy milyen finom aszpartámíze van valaminek.
Barnán ingerlőbb
A nevükből kikövetkeztethetetlen ízű cukros, szénsavas üdítők (Sprite, 7UP, Mountain Dew) is aromákból készülnek?
Mind, az összes szénsavas ital, ez a gyártási mód ma már szinte "természetes".
Az ismert, hogy a Coca-Cola vízből, szénsavból, cukorból és a legenda szerint kokacserjéből készül, de ennél többet a szigorúan titkos recept miatt nem tudni. De akkor hogyan készülnek a kólautánzatok?
Laboratóriumban kísérleteznek velük, valaki elkezd kotyvasztani, hogy miből jön ki a kólaíz.
A nagyobb cégek - akik a kicsikkel ellentétben meg tudják finanszírozni - hogyan kísérletezik ki az ízeket?
Végül is a Coca-Cola előállítása se egy ördöngös dolog, ott nem is a recept a titkos, az a legfontosabb, hogy a piacot uralják. Tehát, hogy ne legyen lehetősége másnak hozzáférni a piachoz. A mai laborokban meg tudják vizsgálni az összetételt, tehát bárki le tudja utánozni.
Egy ilyen termék előállítása a fogyasztói ár hányada?
A nagy világmárkák esetén úgy 10-15%-a. Ebben persze minden benne van, az ital, a palack, a csomagolás, szállítás, forgalmazás költsége. A többi a kereskedő árrése, a reklám és a nyereség.
Miért nem volt jó a Coca-Cola zölden? Mert eredetileg az volt.
Barnán sokkal ingerlőbb, jobban hasonlít az eredeti sötét gyümölcsszínekhez. A barna alig különbözik a vöröstől.
Gondolom, idővel a recept is változott.
Egész biztosan, sőt, aki az utóbbi hetekben kóstolt Coca-Colát, az ízéből is rájöhet, hogy valami komoly változtatást csináltak.
Ezek a termékek mindenhol ugyanolyan összetételűek?
Nem, régiónként, akár országonként más az íz, ez a mi termékeinkre is vonatkozik. Ez hagyomány, amióta a nagy márkák elindultak a világban. Még Ázsiában és Afrikában is. A magyarok például megszokták, hogy a narancslé édes és nem savanyú, pedig eredetileg az. Mert olyan volt a jaffa szörp, ami kevés narancsot látott, mert itt keverték-kavarták Szobon.
Cukron kívül mit variálnak még benne?
Van még egy anyag, amiről nem beszéltünk, ez az ízfokozó.
Jól hangzik…
Például a citromsav az egyik legfontosabb savanyítószer. Ezek is laboratóriumban készülnek.
Egy reklámfilmet forgattam a százhalombattai kőolajfinomítóban. Nem mondom ki a nevét, melyik üdítőital-gyártó logóját láttam az egyik hatalmas üzem oldalán. Mi a túrót keresett ott?
Savakat nyernek ki a kőolajból, ha jól emlékszem, almasavat, de lehet, hogy citromsavat.
Akkor az almalé kőolajszármazék?
Elég durván hangzik, de ma már a rajtunk lévő textília is kőolajszármazék.
Az egykori Bambi legendás volt kátrányaromájáról.
Leszállt az aljára, ma már kevés ember tudna rá választ adni, mit keresett benne. Még én sem.
Balatont a Sióba?
Mit jelent az egy narancslén, hogy sűrítményből készült?
Leegyszerűsítve, elhozzák a Jaffa szörpöt, és felöntik vízzel. Gyümölcsleveknél a legnagyobb megtévesztés a reklám. Sok termékre ráírják, hogy 100% gyümölcstartalom. A reklámfilmekben még el is játsszák, hogy a frissen facsart narancsot öntik a dobozba. S amikor már nagyon sok néző azonosul ezzel a gyümölcskosárral, akkor bemondják, hogy majdnem olyan, vagy akár olyan, mint az igazi.
Ez a majdnem mekkora különbség?
Azt nem tudja a fogyasztó, hogy minden rostos italnak, illetve gyümölcslének a szárazanyag-tartalma a termék 10%-a. Tehát valahol kifacsarják, kivonják belőle a vizet, és ami sűrű massza marad, azt szállítják, és hígítják vissza a palackozóban. Ha valamire ráírják, hogy 100%, akkor a 10% szárazanyag, azaz a massza vonatkozásában igaz a 100%.
Azért egy almabankban nem sokat kamatozna.
Akkor ha jól értem, a 100% a doboz oldalán mindössze azt jelenti: 100%-os a gyümölcstartalma a dobozban lévő 10% sűrítménynek.
Pontosan.
De ha a 100% valójában 10%-ot jelent, akkor a 20%-os gyümölcslevek gyakorlatilag 2% gyümölcsöt tartalmaznak?
Nem egészen, mert a masszát visszahígítják. Szóval a 100%-os ugyanolyan állagú, mint a frissen facsart. A nagy különbséget az adja, hogy elveszik a gyümölcs természetes vizét, és nálunk a Duna, a Tisza vagy a Balaton gyengébb minőségű, bár tisztított vizét adják hozzá. Ez nem ugyanaz. A 20%-os esetében vagy jóval kevesebb masszát használnak, vagy már az is tartalmazza az adalékanyagokat, ízfokozókat, satöbbit.
Mit rejt a multivitamin íz?
Ananásztól eperig bármi lehet, a gyártó fantáziájára van bízva.
Ez úgy is működik, mint a cuvée a boroknál? Ez se sikerült igazán, az se, összeöntöm, hátha lesz belőle valami?
Sőt a termékek ára is befolyásolja, hogy az ananász vagy az eper akkor mennyibe kerül, és amit éppen nem tudnak jó áron eladni, abból csinálnak koktélt, amiben van ez is, az is, amaz is. De ha ez "100%" gyümölcstartalom, azaz az említett 10% még mindig gyümölcsből van, akkor még mindig szerencsés a dolog. A tragédia az, amikor 20% van ráírva, és a vevő azt hiszi, hogy a kicsavart gyümölcs a 20% a dobozban. A többi pedig számtalan adalék lehet, a sárgarépától, a töktől, céklától, a különböző stabilizátorokig. Aminek bizonyos része lehet természetes anyagból. A sárgarépa mondjuk egy jó pont, olcsó is, színezi is, és nem egészségtelen. De lehet citromsav is, amitől olyan savanyú lesz, hogy elveszi a többi ízét.
A költő úgy mondaná: Minek nevezzelek?
Tehát ha leemelek a polcról egy dobozt, amin egy gyönyörű gyümölcskoktél képe van, akkor annak egy része répa és tök?
Így van. Volt egy üdítő sokáig Magyarországon, aminek mindig sárgarépaíze volt, bármilyen hidegen próbálták meginni.
Ez melyik volt?
A régi Sió. Úgy látszik, uralták a sárgarépa betakarítását. De most drága a világpiacon, és az egy kicsit csökkenti az arányát.
Henkel minőség
Abból a gyümölcsből készülnek a levek, amiket csodálattal nézünk, mert olyan hamvasak, kívánatosak? Vagy a fáról lehullott, piacon eladhatatlan darabokból?
Külön termelnek az üdítőgyártóknak, de ami szép és mutatós, azt drágábban eladják a világpiacon, üdítőbe az megy, amit ott már nem lehet eladni.
Az adalékanyagok azért kellenek, mert a természetes gyümölcs íze nem elég jó, és fel kell javítani?
Nem, csupán a gazdaságossági szempontok miatt. Ugyanúgy, mint a virsligyártásnál, mindent bele, hogy olcsóbban tudják adni.
Az utóbbi évtizedben jóval több ásványvizet iszunk…
A reklámok hatására. Van néhány, ami ásványvíz, de valójában kevés, ami valóban ásványi anyagokat tartalmaz. Nagy része normál ivóvíz, szépen csomagolva.
Lesz is belőle gyémánt a Rubint Rékának.
Mekkora része?
Úgy a 70%-a. Megnyitnak egy csapot, vagy folyóvíz, amit esetleg tisztítanak valamivel. Nagyon nagy üzlet, mert mindenhol lehet kapni, csak nyúl érte az ember, és azt hisszük, hogy ez az egészség.
Láttam egy riportot egy sikeres magyar gyártóról, aki véletlenül többet ad el, mint amennyit ki tudnak termelni. Ez igaz lehet?
Hát persze, ez átverés. Mi véletlenül kint voltunk Párizsban, azon a kiállításon, amelyiken a Szentkirályi a díjat kapta. Mindenki kapott, és ezt is fel lehet használni.
Hogyhogy?
Be voltak kategorizálva, ebben a kategóriában öt induló volt például, és mind az öt nyert valamit. Az egyik azért, mert nagyon szénsavas volt, a másik mert nagyon átlátszó. Ez úgy működik, mint a filmfesztiválokon, egyiknek a rendezője kap díjat, másiknak a főszereplője, harmadiknak az operatőre. Ott is minden filmnek jut egy oklevél. Nagyon ügyesen már rajta is volt a címkéjükön, hogy Párizsi Világkiállítás, és ott díjat nyert.
A tonik miből készül?
Kinin, mesterséges anyag.
De az egy orvosság, amit a légiósoknak adtak, hogy ne kapják el a maláriát vagy a sárgalázt, szóval egy csúnya dzsungelbetegség ellen való.
Ez is attól függ, hogyan van hígítva. Az Unicumon is szerepelt, hogy orvosság, de ez jól le van szabályozva a nagyvilágban, miből hány cseppet lehet.
Akkor a tonik is mesterséges?
Az összes szénsavas ital, ami megfordul nálunk, az mind mesterséges. Egytől egyig.
Tehát hiába van ráírva, hogy narancsos, az csak azt jelenti, hogy narancsízű?
Persze. Külön cégek vannak, amelyek ezeket az ízesítőket és adalékokat gyártják és forgalmazzák. Azért is tudnak a kólások ilyen hatalmas profitra szert tenni, mert ezek nem láttak semmilyen természetes anyagot, és fillérekből állítják elő a termékeiket.
Miből van a Traubi?
Cukor, a legnagyobb mennyiségben, de tesznek hozzá egy icipici szőlőlevet is. De félek, hogy már abban is több a szőlőaroma.
Ha pedig megbuggyan, akkor legfeljebb kész a palackozott nagyfröccs. Egy legenda szerint a kólától kihullik az ember foga.
Ez nem igaz, a mésznek nem árt, viszont remek zsíroldó, Juszt a műsorában be is bizonyította, Coca-Colát tettek a zsíros fazék aljára, és az fél óra múlva lemarta az egészet. De a zsíroldó, amit forgalmaz a Henkel, meg a vízkőoldó nem tudta lemarni. Egy pár hónapja az egész ország láthatta.
Frissen gázolt banán
Milyen ártalmas anyagot ihatok még üdítővel?
Sok cukor van bennük, ha valaki ezeket versenyszerűen issza, az biztos nem egészséges, például a kinin is legalább annyira…
De hát az orvosság…
Volt olyan ismerősöm, aki kipattogzott tőle, vettek tőle vért, és mondták, ne igyon annyi tonikot, mert nem bírja a szervezete feldolgozni. Ez a bőrén jelentkezett.
Ezt szomorúan hallom, mert már én is sok tonikot legördítettem a torkomon…
Persze ez függ a személytől is.
Eltűntek az E-betűk az üdítős palackokról. Régen levettem egyet, rajta: gyümölcs, víz, cukor, színezék, E, E, E… Most meg azt látom, nincs ott az E-betű, helyette nátrium-ciklamát-per-hidrooxid, hihetetlen elnevezésű adalékok. Hová lettek az E-betűk?
Egy időben rémisztgették a lakosságot, hogy ha valamin E-betű van, az biztosan rákkeltő. Ha valaki veszi a fáradságot és utánajár, megtudja, hogy az E-betűsök fele totál egészséges. Másik fele kevésbé. Az E-betű egy kód, ami mindennemű anyagot jelöl, nem csak mesterségeseket. Azért van rájuk szükség, hogy a világban egységes legyen a rendszer. Be is vannak csoportosítva: természetes adalékok, gyanús adalékok, egészségre veszélyes adalékok, káros adalékok. Azért hagyták le, mert rátesznek két E-betűt, és senki nem veszi meg. A kenyérben is van.
Sokezer gazdin kisérletezhették ki.
Tehát ma már ez is marketingszempont?
A gyümölcsleveknél azt a rafinált trükköt csinálják, hogy van egy 100%-os narancslé, gyönyörű doboz, szép csomagolás…
Úgymond prémium termék…
Igen. És ugyanolyan dobozban jelenik meg egy 20% gyümölcstartalmú, de azt már nem figyeled a csomagoláson, mert olyan szép a doboz, hogy azonosítod azzal a reklámmal, amit láttál a tévében meg az újságban.
Ezt nem kötelező feltüntetni? Mint a benzin oktánszámát vagy a tej zsírtartalmát?
Rajta van, pontosabban azon a dobozon, amelyiken az átverés van, apró betűvel, hátul vagy oldalt, mert azért kötelező ráírni. Csak ezt legtöbbször akkor veszi észre a szerencsétlen vevő, amikor otthon kibontotta.
Akkor már jobb, ha megveszem a narancsot, és otthon facsarom ki a levét?
Behozzák a narancsot, mandarint, banánt, kivit zölden. Most már gyorsan ideérnek, és gázzal érlelik. Ezekről a gázokról is kimutatták már, hogy nagyon károsak az egészségre. Mi meg azt gondoljuk, ha télen narancsot, citromot, kivit eszünk, az nagyon jó, mert magas a C-vitamin-tartalma.
Ezt nem tudom lemosni róla?
Nem, mert beleivódik a gyümölcsbe, és hallottam, hogy valami olyan olajat is tartalmaz, ami a héjra tapad, és ha megfigyelsz egy mandarint vagy egy narancsot közelről, annak is vannak pórusai, és ezeken keresztül beleszivárog. Gyakorlatilag többet árt, mint használ.
De hát gyönyörűek!
Mutatósak meg szépek, de se ízük se vitamintartalmuk nincs. Legalábbis közel sem olyan, mint amilyennek kéne lenniük.
Ezt én laikusként nem tudom megállapítani, hogy valami ilyen "gyors érleléssel" érkezett?
Nem.
Legfeljebb ha csúnya, akkor gyanakodhatok, hátha valódi.
Vagy bennragadt a raktárban egy időre.
Tehát ha egészségesen akarok élni, akkor többet ártok a mandarinnal, a naranccsal és a kivivel, mintha nem eszem meg őket?
Nem biztos, de nyilván ez megint mérték kérdése.
Akkor inkább igyak narancslét sűrítményből, cukorból, stabilizátorból, guargumiból?
Igyál savanyúkáposztalét. Vecsésit!
Mi a jövő az üdítőknél?
Tavaly nagyon rossz volt a gyümölcstermés, az idén, gondolom, még rosszabb lesz, tehát a természetes gyümölcstartalom gazdaságtalan lesz a gyártóknak. Mindent el fognak követni, hogy kevesebb gyümölccsel is azonos áron tudják árulni a termékeket, hogy megmagyarázzák, mennyivel egészségesebb a hígabb, könnyebb, lájtosabb, úgynevezett "mild" gyümölcslé.