Faludy könnytár II.

2002


- Attila is szerette a sört.


- Vagy a bort?


- Hallom, mik derültek ki Villonról!


- Egy ifjú kollegina!


- Hamvadó cigarettavég!


- Egy biztos, nem volt ilyen meleg!


- Vissza kell adnunk!


- Egy ház a sziklák alatt?


- Legalább zoknira adjál pénzt!

2003-2006


- Nem Béla, Sándor!


- Marianne, sajnos nem vagyok szabad!


- Szeretnék hűsölni alatta!


- Hát így történt a megismerkedésem József Attilával.


- Az Ottó, a Habsburg Ottó?


- Egy trubadúr módon tudott szeretni.


- Ez a párizsi csemete hol kódorog?


- Jujj, ez egy porcogó volt!


- Tessék!


Oly ívet írsz karoddal, mint a nap.




A világ szépségét és egy szép asszonyt én nem tudok lefesteni,
de hát mit csináljak, és kezdtem verseket írni.


S nem élt e földön ember, kinek én talpat nyaltam.


Irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!


Magam lettem vén kőtömb, száz bozótban.




Hogy tudnám testem börtönét levetni? / Üss rám, ha tudsz még
vén bűnöst szeretni, / Istenszobrász! A márvány én vagyok.
(Firenze, 1935)