A vak komondor rehabilitálása

Megyesi Gusztáv

2013. 11. 13. · Hócipő 2013/23

Valami megint nem stimmel. Egy héttel ezelőtt az ügyészség tájékoztatása alapján Balogh József országgyűlési képviselő beismerte vallomásában, hogy ő verte meg még idén áprilisban egy családi esküvőről hazatérve élettársát, nem pedig a család vak komondora lökte fel az asszonyt.

Amint arra az olvasó is nyilván emlékszik, azon az áprilisi napon Balogh képviselő élettársát kórházba kellett vinni, annyira megsérült az események hatására. Miután az első hírek koponyaalapi törésről szóltak, Balogh képviselőnek meg kellett magyaráznia a történteket, hiszen az esküvőről ugyanazzal a gépkocsival tértek haza, ugyannak a családi háznak ugyanazon udvarára léptek ki, tehát egymás közvetlen közelében voltak. A képviselő, aki nem mellesleg Fülöpháza polgármestere, mi több, a kormány tanyaügyi megbízottja, Nagy József újság - írónak elmondta, hogy mi történt. Előző nap már kora reggel intézték az esküvői teendőket, fogadták a vendégeket, koccintottak az ifjú pár egészségére, ami erősen igénybe vette a szervezetüket, ráadásul másnap falunap volt, amire negyed mázsa csirkezúzát kellett elkészíteni, már ez önmagában emberfeletti teljesítmény. A baleset úgy történt, mesélte Balogh képviselő, hogy „hazaértünk vasárnap hajnali öt körül a mulatságból, Terike kivett egy tál húst a csomagtartóból, amit hoztunk, jó lesz az kóstolónak, és cipelte be. De van nekünk egy nyolcvankilós komondor kutyánk, vak szegény, az megriadt valamitől, előszaladt, és közben fellökte Terikét, aki elesett, és beverte a fejét.”

Azért idézzük fel ilyen részletesen Balogh képviselő akkori vallomását, mert annak idején minimum egymillió ember hitt az országban a komondor bűnösségében, pedig a Békemenet még tiltakozó vonulást sem helyezett kilátásba, és a kormánysajtó sem tett közzé híreket a vak komondor brüsszeli kapcsolatairól és gyarmatosító szándékairól.

Nem szerettünk volna akkoriban a vak komondor helyében lenni. Nemcsak azért, mert Balogh képviselő mentelmi jogának felfüggesztésével komoly esély mutatkozott arra, hogy a legfőbb ügyész utasítására a hatóságok a történteknél nagyságrendekkel súlyosabb bűnöket is feltárnak a komondor terhére, hanem azért is, mert akkorra már a vak komondor a parlamenti ellenzék legfőbb fegyvere lett, szimbólum, vele példálóztak, amikor például a kormánypárt a korrupciós ügyeit próbálta magyarázni, „tudjuk, a vak komondor volt”, kiáltották cinikusan a kormányoldalnak.

S valóban: az ügyészség sajtóanyaga szerint „az ittas képviselő minden előzmény nélkül támadt élettársára, akit az ütlegelés után a hajánál fogva is bántalmazott: egy alkalommal a terasz fából készült korlátjához verte a fejét. A kiáltásokat hallva Balogh József nevelt fia kelt az asszony védelmére, aki így el tudott menekülni a helyszínről”. Minthogy az élettárs darabos arc- és többszörös járomcsonttörést és egyéb, nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, nem csak a vak komondor, de az egész kutyatársadalom hírnevén esett csorba. Ilyen arcátlan vádaskodások után egy tisztességes párt megköveti az áldozatot, a komondort minden tekintetben rehabilitálja, majd élete végéig gondoskodik a biztonságáról és a jólétéről. Ez a minimum, amit meg kell tennie, főleg ha azt vesszük, hogy ekkora sérülések okozása után a hatóság akár el is altathatta volna a komondort, s akkor most hosszú évek után megint újratemetésre készülődhetne az ország.

Ne felejtsük el, hogy annak idején még a kommunisták is képesek voltak rehabilitálni az alaptalanul megvádolt áldozataikat.

Mondom, ez volt egy hete. Pár nappal később, az ügyészségi bejelentés után az Index újságírója megkereste Balogh képviselőt, akit épp aznap zárt ki tagjai sorából a kormányzó párt, s a képviselő elmondta, nem igaz az ügyészség állítása, ő soha nem mondott olyat, mint amit az ügyészség neki tulajdonít. A valóságban a következő történt: „Annyira túl voltam pörögve, hogy nem tudtam elaludni a fáradtságtól. Bevettem egy altatót, de az sem segített. Lefeküdtem, de nem sikerült elaludni. Aztán kimentem, azt hittem, épp indul a Terike, mondtam neki, hogy pálinkáztunk, ne vezessen. Elkezdtem behozni Terikét. A komondor nem tudta, mit csinálunk, hogy ez most játék vagy nem. Így odaugrált, mi meg megbotlottunk és elestünk. Én is csúnyán beütöttem a könyököm. És közben lehet, hogy megütöttem a Terikét, de csak véletlenül”.

Akkor tehát mégis a komondor. Vagy mégse. S ha mégis, akkor is pozitívan, hiszen szét akarta választani a feleket. Védeni a gazdát, hiszen ez a fő feladata. Plusz az új tényállás, hogy Balogh képviselő is megsérült, tehát Balogh képviselő is áldozat. Így azért már minden egészen más, lehet, hogy Balogh képviselőt vissza kell majd venni a pártba, s megkövetni, az ellenzék pedig, amely a lemondását követelte, testületileg kérhet bocsánatot. Nem lehet nem észrevenni, hogy egyre bonyolultabb és komplexebb a közélet.

Hogy mást ne mondjunk, itt egy újabb hír: az LMP kizárta soraiból Várnai László zuglói önkormányzati képviselőt, aki ellen garázdaság vétsége miatt vádat emelt az ügyészség. Tanúk vannak arra, jelentette az LMP, hogy az önkormányzati képviselő bántalmazta volt élettársát, gyermeke anyját. Az érintett képviselő azt ugyan beismerte, hogy a feleségével veszekedett az utcán, ám cáfolta, hogy bántalmazta volna. „Nem engedte, hogy beszálljak a gyerekkel a kocsiba, civakodtunk, kétszer húztam, harmadszor jobban, nem esett el, nem sérült meg semmilyen módon” - emlékezett Várnai a történtekre.

Megnyugtató viszont, hogy kutya nem volt a közelben.