Kampányoljunk bátran
Kéri László
2013. 10. 30. · Hócipő 2013/22
Egy pillanatra se feledjétek, és ne hagyjátok, hogy az emberek feledjék: az idén már 30 százalékos lesz a Rezsicsökkentés. A jövő év derekán eléri az 50 százalékot, s ha győzünk, akkor az év végére megközelítheti a 100 százalékot is. 2015-től pedig fordul a kocka: a multik fognak fizetni a fogyasztóknak, aki kevesebbet fogyaszt, annak kevesebbet, aki többet, annak többet, mert így arányos és igazságos. A 2018. évi választások előtt már szinte senkinek sem kell dolgoznia, hiszen a magyar nép elsöprő többsége meg tud élni a multik által fizetendő rezsihasználati térítés díjaiból. Ez a legkevesebb, amivel nekünk tartoznak, meg amúgy sem tudnák eladni fölöslegessé vált energiáikat a hanyatló Európában sehol sem. Persze mindez csak akkor valósul meg, ha a többség ránk szavaz, amit ilyen feltételek mellett természetesnek vehetünk.A ma még bizonytalankodó választóknak, ha esetleg pillanatnyi pénzzavarban lennének, adjunk nyugodtan, emelt fővel és nyilvánosan pénzt, hiszen ez egyáltalán nem minősíthető csalásnak. Nem sérti a választási szabályokat, és nem tekinthető megvesztegetésnek sem. Ha az ellenzék mégis szóvá tenné, akkor világítsunk rá arra a tényre, hogy az emberek a jól megérdemelt előlegüket kapják meg. Azt az előleget, amelyet helyes választói kiállásukkal éppen most szolgálnak meg.
Sajnos a kampány éleződése nyomán arra is fel kell készülnünk, hogy nem mindenki alkalmas a Rezsicsökkentés kivételes jelentőségének megértésére. Sokan lehetnek még azok, akik rászorulhatnak segítő/értelmező erőfeszítéseinkre. Fókuszcsoportos vizsgálataink már számos olyan célcsoportot azonosítottak, akiknek külön, a rájuk szabott elnevezésekkel kell a segítségükre sietnünk. Az idősebb férfi választók között például igen nagy számban lesznek olyanok, akik csak akkor ébrednek rá történelmi jelentőségű választói elkötelezettségeikre, ha nekik Erzsicsökkentésről beszélünk, mert ők mindenekelőtt erre vágynának. S hasonlóképpen, a női szavazók között nem feledkezhetünk meg arról a csoportról, amelynek a Rezsőcsökkentés jelentheti a legtöbbet. (Gábor listáiból e különleges csoportok viszonylag igen rövid időn belül azonosíthatók lesznek.) Külön problémaként kezelendők a pedagógustársadalmon belül azon - akár több tízezres tömböt jelentő - szavazói alakzatok, amelyeket leginkább a Rózsacsökkentés ígéretével tudnánk magunk mellé állítani. Ha bárhol ezt a hangulatot elharapódni látnánk, ne habozzunk bátran állást foglalni, s ha szükséges, akkor hivatkozzunk röviden a jövőbeni tövismentes rózsa iránti reményeinkre.
Csupán csak a központi kampánystáb sokoldalú felkészültségének bizonyítékaként említenénk meg: speciális feladatok végzésére kiképzett szakértői team dolgozta ki a Rizsacsökkentés programját olyan választókerületek szavazókörei számára, ahol az elmúlt évtizedekben a betelepült ázsiai polgárokkal való együttélés nehézségei az átlagosnál messze mélyebb feszültségekkel jártak.
A helyi kampánystábok későbbi technikai felszereltségét illetően komoly kilátásaink vannak arra nézve, hogy valamennyi stáb válogathat majd BMW, Audi és Mercedes márkák között, köszönhetően a kormány előrelátó, korábbi stratégiai együttműködési szerződései gyümölcsének. Folyamatban van továbbá az is, hogy az autók mellé minden egyes helyi stáb megfelelő filmezési lehetőségeket kapjon, így arra is esély nyílik, hogy valamennyi állampolgár kampánybeli viselkedését önálló dokumentumfilm örökíthesse meg. Az arra érdemes milliók a választások után a Teljes Vezérkar által dedikált díszdobozokban kaphatják meg a róluk szóló filmek DVD-másolatát. Személyes, háztól házig folytatandó kampánymunkánk során egyetlen pillanatra se feledkezzünk meg arról, hogy emlékeztessünk négy évvel ezelőtti ígéreteink maradéktalan betartására. Bevezetésképpen mondjuk el, hogy megígértük: megvalósítjuk a világ legegyszerűbb jogállamiságát. Nos, teljesítettük. A maradék alkotmányosság el fog férni egy söralátéten. (A kampány végére forgalomba hozzuk az AB feliratú sörkonzerveket és a hozzávaló söralátéteket, amivel mindenki szabadon koccinthat. Koccintani szabad lesz.) Megígértük, hogy létrehozzuk a világ legsokszínűbb adórendszerét, nos, ezt is megoldottuk. Az idetelepült külföldiek még mindig nem értek a különféle adók, járulékok, pótlékok, díjak összeszámolásának a végére. (Nem is fognak, de ezt most még kár lenne a tudtukra adnunk.) Mutassunk rá, hogy a kormányfő milyen leleményesen teljesítette az egymillió munkahely létesítésére tett ajánlatát. Ráadásul olyan furfangosan, hogy mindebből - időarányosan persze - a súlyos válságban lévő uniós országokban létesíttetett csaknem négyszázezret - természetesen az ő költségeiken. Az így felszabadult összegekből azután nemcsak a beígért - évi negyvenezres - lakásépítést sikerült finanszírozni, hanem ennél jóval többet: bátran vághattunk neki annak, hogy minden magyar településnek megépülhessen a saját stadionja. Sőt. Előbb-utóbb minden magyar választó megépítheti a maga stadionját, a hozzá kapcsolódó kisvasúttal, megteremtheti a maga NB I-es csapatát, s ha kellően szerény és találékony, akkor mindezt a maga portáján - már csak azért is, hogy ne irritálja vele a többi falubélit. S ha mindennek ellenére mégis akadna hitetlen, meggyőzhetetlen, megátalkodott kételkedő, akkor vigyük el, és mutassuk meg neki az Élő Példát. Ettől egészen biztosan magához térne.