A kapitány
Szabados Gábor
2013. 09. 04.
Villáminterjú Egervári Sándor szövetségi kapitánnyal a bukaresti, 3:0-ra végződött meccs után. A kérdések abszolút autentikusak, bár eredetileg nem a kérdező - Szabados Gábor -, hanem Egervári szájából hangzottak el.Hócipő: A román válogatott minden tekintetben felülmúlta a magyar csapatot…
Egervári: Pedig ők is elég szarok voltak.
Hócipő: A bukaresti mérkőzést sajnáljuk, de a három év eredményeit tekintve nem szabad megkérdőjelezni az előrelépésünket.
Egervári: Hogy mondhat ekkora sületlenséget? Hogy fogok én odaállni ezzel az eredménnyel, ezzel a teljesítménnyel Miniszterelnök Úr elé?
Hócipő: Sajnos, nem tudták megvalósítani, amire készültek.
Egervári: Nekem annyi. Micsoda kétballábas, lélektelen társaság! Ezeknek stadion? Ahogy egy kommentelő írja: Recsk kell nekik!
Hócipő: Nyilván ehhez kellett egy nagyon korai, súlyos egyéni hibából kapott gól.
Egervári: Hagyja már abba a baromságait! Egyének játsszák ezt a nyomorult játékot!
Hócipő: A román válogatott a játék minden tekintetében felülmúlt minket.
Egervári: Mint ahogy felülmúlt volna bármely falusi libalegelős csapat Afrika dzsungeleiből.
Hócipő: Ilyen hangulatban sokan még nem léptek pályára.
Egervári: Mégis, hová a bánatba akartak lépni? Azt hitték, lagziba megyünk?
Hócipő: Az első gól lélektanilag nagyon mélyre taszított minket, mélyebbre, mint amilyenre kellett volna.
Egervári: Meg a második, meg a harmadik. És kaphattunk volna még jó párat.
Hócipő: Súlyos a vereség, ezt elismerjük. Lényegesen jobban játszottak a hazaiak, mint Budapesten. Ugyanazok a román játékosok sokkal jobban teljesítettek ma, míg mi visszaestünk. Nagyon sajnálom, hogy a velünk szimpatizálók csalódottak, fontos, hogy kijavítsuk ezt, már ha egy észt sikerrel ezt meg tudjuk tenni. Nehéz lesz négy nap múlva felállni, de ebben hiszek. A második helyhez nagy bravúrra lenne szükség a hátra levő három találkozón.
Egervári: Maga miről beszél? Ja, értem! Gúnyolódik! Jogos.