Ki akar ellenézéki lenni?
Para-Kovács Imre
2013. 05. 15. · Hócipő 2013/10
Az Új-Zéland partjainál partra vetett, baromi sok foggal rendelkező, de már erősen oszlásnak indult lényt a tudósok magyar ellenzéki összefogásként azonosították. Pont. Itt kéne befejezni a szöveget, de ijesztő még az alant elterülő fehér üresség mennyisége, úgyhogy folytatom.Mi rosszabb még a ciginél is?
Na, mi?!
Természetesen a pártoskodás! Mint azt a Magyar Nemzet valamelyik direkt termő publicistája nemrégiben kifejtette: rohadt dolog a pártoskodás, amikor a magyarok végre megtalálták az egyetlen, mindig igazat mondó, nemzeti érdekeket szem előtt tartó pártot, konkrétan a Fideszt. Akkor meg minek marháskodni?!
A dohányzás egyértelműen rossz dolog, kivéve, amikor éppen műveljük, mert akkor kifejezetten jó, nem mintha bárkit is rá akarnék beszélni, magam is rondán rákogok, és ne tudják meg, mivel kell időről időre szembesülnöm, mint egykori tüdőtartalommal.
A pártoskodás is hasonlóképpen rossz, bár vannak előnyei, például abban az esetben, ha a Haza ellenzékbe kényszerülne éppen, de valaki pártoskodik, és megmenti a szegény Hazát. Itt időzzünk, mert olajba kívánkozik a kép. A futballistának öltözött Orbán Viktor karjaiban cipeli a fehér ruhás szűz Magyarországot, miközben mindenfelől keselyűk és sakálok (esetleg hiénák) csorgatják nyálukat, ám tehetetlenek, mivel a hőőős csak népének éééél. (A vájtszeműek kedvéért megjegyezném, hogy a mű eredetije Putyinnal meg is valósult, cselgáncsmez, orosz nemzeti színek, de a többi stimmel.)
Mint arról a hircsarda.blog.hu is beszámolt: „A Nemzeti Ellenzéki Együttműködés Pártja azokra a szavazókra számít, akik bizonytalanok vagy kormányellenesek, de az ellenzék egyik alakulatában sem tudnak megbízni. Az ellenzék vezetésével Kocsis Mátét bízta meg Orbán Viktor, aki fiatalos lendületével és kommunikációs tapasztalatával optimális a pozícióra.”
A Nemzeti Együttműködés Rendszere tehát megoldotta, hogy a Haza ellenzékben is legyen.
Az ellenzéki koncessziókat a Nemzeti Ellenzékkereskedési Non - profit Kft. fogja elosztani, természetesen pályázati rendszerben, ahol 60 pontot lehet kapni az ellenzéki tervre, és 40-et a titkos összetevőre.
A pályázat bírálója külön értékeli, ha valamelyik pályázó hoszszú távú ellenzéki koncepciót nyújt be, tehát nem csak 2014 és 2018 között kívánja ellátni az ellenzéki feladatköröket, hanem 2018 után is. Nyilván járási szinten, mert szolgálati autó nem jár.
Figyeljük csak meg az ötlet kifinomultságát és nagyszerűségét, ugyanis nagy valószínűséggel (tapasztalatok, elhivatottság és pofa) a koncessziók jelentős részét a demokratikus ellenzékhez közel álló, azzal nemritkán szoros munkakapcsolatban lévő személyek fogják megnyerni! Ezzel aztán vége a nyafogásnak, trafikot nem kaptak, ellenzéki koncessziót sokat, lehet elhúzni dolgozni, ki szenet árul, ki szerelmet, de ez egy másik vers.
A legerősebb ellenzéki párt címért folyó verseny napról napra élesedik!
Kádár János ellenzéke kisebbségben volt. Erről sokan sokfélét hazudnak, de tény, hogy a rendszerváltást meghekkelték, az emberek többsége ugyanis nem akart demokráciát. Azt akarta, hogy hagyják békén, legyen krumplis kenyér és ne morzsálódjon, Kádár János pedig éljen örökké, mert minden változás kényelmetlenséggel jár.
Grósz Károly megzavarta az idillt, az ellenzékiek pedig - meglepően kis számban - kihasználták ezt a zavart, és elhitették a magyarokkal, hogy ők rendszert akarnak váltani. Eleinte kicsit meglepetten néztek a magyarok, aztán lerakták a far-hátas zsömlét, és bólintottak: igen, rendszert akarunk váltani.
Ezt még egyszer nem fogják benyalni, aki Kádárabb Kádárnál, az marad hatalmon, aki rezsit csökkent, az szereti a népet, aki szereti a népet, az megdughatja a húgunkat, kieheti a hűtőszekrényt és használhatja a kádat. Mit nem lehet ebből megérteni?!
Az ellenzék célja a zavarkeltés.
Hülyén hangzik, de tökéletesen igaz állítás, elvégre a fasizmus rendje is rend, amit a szabadság rendje először megzavar, aztán lehet ugyan, hogy jobb lesz, de az megint évekbe telik, mi meg már nem maradunk itt örökké, fiatalabbak sem leszünk, a gyerek meg már amúgy is Angliában, felőlünk azt csinálnak, amit akarnak.
Ebbe akar berobbanni a demokratikus ellenzék, és nagyon meg fog lepődni.
Az elmúltnyócév állandó változásai, parlamenti vitái, utcai demonstrációi, a kártékony és rohadt hangos Fidesz, a váltakozó miniszterelnökök… na ilyesmi most nincs, három év alatt nagyobb lett a nyugalom, mint eddig bármikor.
Aki pedig ezt tönkre akarja tenni, az a nép ellensége.
Az ellenzéki koncessziók kint lesznek az asztalon. Ha igényli valaki, azért hülye, ha nem kell senkinek, akkor pedig, kérem szépen, mi megadtuk a lehetőséget, tetszettek volna élni vele!
Az a rothadó izé pedig Új-Zéland partján nem más, mint kardszárnyú delfin. Maga az élő (döglött) ellentmondás, mert ugyan minek szárny egy vízben úszó állatnak, és miért is nem hal az a valami, ami a vízben úszik?! Túl sok ez egy egyszerű polgárnak.