Orbán: A Magyarországgal szembeni bánásmód nem mindig méltányos... A liberálisok... valamiért gyűlölnek minket. | ||
Konrád: Megerősödtünk. A szamizdat működött. |
||
Lángh Júlia: Sokan már szabadon kezdtek beszélni. Az első volt Konrád György, két gyermekem apja, de ez mellékes. | ||
Rétvári: Mi mindenki életét meg akarjuk lopni... |
||
Hoffmann Rózsa: Egy szót sem szóltak, hogy miért akarnak sztrájkolni. Követeléseik nem teljesíthetőek. |
||
Róna Péter: Itt nincs miről beszélni, evvel a kormánnyal nem lehet szóba állni. |
||
Tamás Gáspár Miklós: Kíváncsi vagyok, milyen lesz, amikor arra ébred az ország, hogy a Fidesz 35%-kal megnyerte a kétharmadot. |
||
Gőz László: Az igazgató szobája a legkisebb. |
||
Navracsics: Annak idején nem szóltak, amikor tüntetőkre támadtak a rendőrök. |
||
Tüntető: Nem félünk és nem hagyjuk abba.. |
||
Szörényi: Mindenki szólamát saját magam felénekeltem... |
||
Stohl András: Koppány figurája arról szól, hogy el kell dönteni, kinek van igaza. |
||
Kati Marton: A veszteség után mit csinálsz? Akkor ismered meg, hogy ki vagy. |
||
Király Tamás: Agyadba megy, a hogy hívják, az adrenalin... Pont akkor kell lugrani, amikor fölértél. |
||
Csonka András: Meghalt az édesanyám és nem volt semmi kedvem folytatni... utáltam másokat a bajaimmal taktálni. |
||
Hammer Ferenc: Én csak egy médiakutató vagyok, valószínű, hogy mindenki helyett mondanám, hogy tragikus és katasztrófális a helyzet. |
||
Nagy Feró: Ha már itt vagyunk, belügyminiszter elvtárs, miért nincs nekem útlevelem? |
||
Friderikusz: Nem másztam fára, nem fociztam, de hosszasan meditáltam. |
||