A 49-es proli végállomása

Para-Kovács Imre
2013. 03. 06. · Hócipő 2013/05
Tényleg ideje volt már, hogy a szemüvegeseket és azokat, akiknek puha a keze, átnevelő, illetve munkatáborokba küldjék, elvégre ez nem egy tudásalapú társadalom, hanem munkaalapú, a munkásnak pedig kérges a tenyere, és nem hord szemüveget, mert nem telik rá.

Kötelező kendóedzés minden minisztériumban, nehogy a neristák elpuhuljanak, reggel átmozgató jelleggel, délután élesben: full contact az előléptetésért. Esetleg célba lövés Gyurcsány-figurákra, mert az ellenség nem alszik, nincs olyan, hogy győzelem, amíg egyetlen rohadt kommunista is cserélgeti a vörös bugyogóját narancssárgára! „Hogy ki a kommunista, azt én mondom meg.” Ezt sem Márai írta.

Abból is látszik, hogy a magyarság genetikailag (!) igen erősen elhivatott nemzet, hogy eddig nagyjából hatszor fejezték le vagy zavarták külföldre a teljes írástudó réteget, de mindig képes újra kitermelni olyan egyedeket, akik képesek kritikai gondolkodásra, igaz, mindig egyre kevesebben, de ez is csoda. Ha visszagondolunk, az elmúlt 1100 évben nem volt olyan időszak, amikor jaj de jó lett volna értelmiséginek lenni, de még olyan is ritkán, amikor nem volt kifejezetten rossz.

A mostani kísérlet lényege, hogy lesz-e szemüveges hülye 2030-ban, ha már 16 évesen ki lehet szállni az oktatásból, ha előremenetelre csak annak van lehetősége, aki a Párt farpofái közé szorulva énekli a Fehérvári huszárokat napestig, miközben szabad kezével székely zászlót lobogtat, ha minden kulturális posztra idegbetegek, dilettánsok, tehetségtelen pártsenkik és közveszélyes rasszista barmok kerülnek, ha nincs független újság, tévé, rádió, múzeum, színház vagy mozi, de egy sem, ha a nem-tandíj kiszorít mindenkit, akinek szülei nem a fentebb említett összetett tevékenységet folytatják a Kedves Vezető legnagyobb örömére, ha elküldik azokat az oktatókat, akik meghatározták a bölcsészettudomány jelen évtizedeit, ha helyükre nem vehetnek fel senkit, mert annyival emelkedett a felsőoktatás támogatása, ami már majdnem fele annak, amit elvettek, ha Szlovákiában, Ausztriában, Németországban és Norvégiában pénzt lehet keresni a diplomával és meg is lehet szerezni azt kedvezőbb feltételek mellett, ha filozófusokat perelnek gondolkodásért, ha egy gumicsizmás párttahó kioktatja az alkotmánybírákat, ha Kövér László, a Fidesz beszélő szalonnája véleményt nyilváníthat bármilyen kérdésben, anélkül hogy általános röhögésbe fulladna dadogása, ha közepes és rossz írók urnájával szaladgálnak kultúrpolitikusok határokon át és vissza, a nyilas hagyományok életben tartása jegyében. Szerintem nem.

Azonban nem az számít, hogy én mit gondolok, hanem az, ami van, és az van, hogy évszázadról évszázadra, pogromról pogromra, Gulagról Gulagra, Birkenauról Birkenaura valahogy mindig nőttek ki ebből a földből új gondolkodók. Az ivóvízben lehet valami, mert minden politikai erő egyetértett abban Szent Istvántól Orbán Viktorig, Vorosilov marsalltól Simicska Lajosig (ő nem politikai, hanem természeti erő, de logikusan beleillik ebbe a felsorolásba, meg különben is olyan szépen csengő neve van), Szálasitól Boros Péterig, Szulejmántól Kun Béláig (ez elég jól sikerült, később esetleg versbe is szedem), hogy parasztok legyenek, munkások, mindenki más pedig dögöljön meg (lehetőleg máma még).

Nem tartom igazságosnak azt a felvetést, hogy ha egy bölcsészkaron olyan emberek végezhetnek, mint Pumpás Pista, akkor azt ideje beszántani. Ezek a bájos, antipatikus, rosszarcú gyerekek csak élnek az alkalommal, amit a Jobbik kínál, ez pedig mindössze annyi, hogy ha hozol nekünk sok embert, akkor életed végéig nem lesznek anyagi gondjaid. Teszi mindezt az adófizetők pénzéből, a szavazók felhatalmazásával, és a rektorok béna asszisztálása közepette, mert amit műveltek, az a bénaság csúcsra járatása: „nem szólunk bele az egyetemi polgárok magán- és politikai életébe, azt a kis koncentrációs tábort, amit a pincében építettek, nem vettük észre, mert nem akartuk zavarni őket leselkedéssel.”

Szerencsétlen Fellegi, a kiküldött exminiszter eközben azt magyarázza a művelt nyugatnak, hogy az a műveletlenség, amit itt tapasztalnak, nem rasszizmus, nem antiszemitizmus, csak szimpla bunkóság, mert itt csak a Jobbik rasszista, a Fidesz egyáltalán nem. Tahók, mint a faragatlan tönk, de kifejezetten szeretik a zsidókat, a cigányokért meg egyenesen odavannak, persze csak akkor, ha maradnak a helyükön, mármint az utóbbiak, míg előbbiek mielőbb átadják a helyüket szépen.

A Fidesz-Magyarország ügyesen ötvözi az operettek világát Áder János mosolyával, itt vidéken parasztok laknak, akik jókedvvel indulnak hajnalonként Mészáros Lőrinc földjeire, miközben népdalokat énekelnek Ákos átdolgozásában, a leányaik vonzóak, de tartózkodók, fiaik meg délcegek, egyáltalán nem nyomja vállukat a papi tized, a járási kilenced, a Klebelsberg Kuno nyolcad, de semmi, olyan a járásuk, mint egy szálfának, de a tekintetük is.

A városban pedig munkások laknak, szép, szoba-konyhás, fafűtéses lakásokban, ahová az udvarról hordják a vizet, hétvégén meccsre járnak, és kizárólag olyan csapatoknak szurkolnak, amelyeknek fideszes elnökük van, ünnepnapokon pedig együtt a válogatottnak, ami mindig nyer. A futballakadémián ugyan van némi férfias csicskáztatás, homoerotikus ugratás, de így megy ez minden intézményben, ahová fiúk vannak összezárva, kivéve a katolikus egyházat, mert ott nem.

Latin nyelvű internetet.

Most. Ezzel a technikával talán el lehetne érni, hogy Szijjártó Péter benne legyen a hárommillió legokosabb magyar mezőnyében négyszáz-ötszáz év alatt, de sajnos az idő szalad.