Emberrablás a Szabadság téren

Buzsik Zsolt

2013. 03. 25.

Izgalmas tárgyalások folytak a hévégén a ciprusi kormány és a nemzetközi hitelezők között a szigetországnak nyújtandó mentőcsomag feltételeiről. A tárgyalások állásáról folyamatosan egymásnak ellentmondó információk szivárogtak ki, és állítólag már meg is állapodtak, de majd hisszük, ha legalább egy napig ez szerepel majd a hírekben. Kiküldött munkatársunk Nicosia belvárosából, valamint telefonon Brüsszelből tudósít.

Hócipő: Jó hosszú sor. Mit árulnak?

Sorban álló: Semmit. Egy ATM van elöl, arra várunk.

Hócipő: Mióta?

Sorban álló: Öt napja járok ide.

Hócipő: És még nem került sorra?

Sorban álló: De, már négyszer is, csak én hülye, 500 euróra állítottam a napi limitemet.

Hócipő: Mi lesz, ha kedden mégsem nyitnak ki bankok?

Sorban álló: Ilyet ne is mondjon! Akkor több mint fél éven át kell naponta idejárnom, hogy biztonságba tudjam helyezni a 120 ezer eurós szerény kis vagyonomat.

Pisztáciaárus: Pisztáciát tessék, pisztáciát tessék!

Hócipő: Jó napot, önt hogy érinti ez a válság?

Pisztáciaárus: Úgy, hogy nincs apróm, nem tudok visszaadni.

Hócipő: És amúgy?

Pisztáciaárus: Amúgy optimista vagyok.

Hócipő: Ez ritka manapság Cipruson.

Pisztáciaárus: A feleségem miatt látom rózsásnak a jövőt.

Hócipő: Hát igen, a szerelem.

Pisztáciaárus: Nem csak az. Tudja, az oroszok már itt vannak és készek arra, hogy amint kinyitnak a bankok, táskákban vigyék haza a pénzüket.

Hócipő: De hogy jön ide a felesége?

Pisztáciaárus: Ő bőröndöket árul.

Hócipő: Halló, Anasztasziadisz elnök úr?

Pénzügyminiszter: Nem, én Mihalisz Szarrasz pénzügyminiszter vagyok, az elnök úr még nem érkezett meg a délutáni tárgyalásról. Miben segíthetek?

Hócipő: Egy magyarországi lapnak tudósítok a ciprusi helyzetről és a brüsszeli tárgyalások eredményéről...

Pénzügyminiszter: Magyarország? Először is engedje meg, hogy Ciprus nevében bocsánatot kérjek a magyaroktól.

Hócipő: Miért?

Pénzügyminiszter: A ciprusi helyzet okozta forintárfolyam hétfői erős kilengéséért.

Hócipő: Túléltünk mi már nehezebb időket is.

Pénzügyminiszter: Tudom, de mi nem is sejtettük, hogy ilyen nagy a baj. Majdnem olyan rossz helyzetben vagyunk, mint önök a 2010-es kormányváltás előtt.

Hócipő: Á, önök a közelében sincsenek, annak a szakadéknak, amelynek a széléről az Orbán-kormány visszarántotta Magyarországot.

Pénzügyminiszter: Ezt jó hallani, de csak meg akar nyugtatni, ugye?

Hócipő: Igen.

Pénzügyminiszter: Rendes magától, köszönöm. Épp most jött meg az elnök úr, adom őt…

Elnök: Tessék, Nikosz Anasztasziadisz.

Hócipő: Hogy haladnak a tárgyalások, elnök úr?

Elnök: Nem valami jól. Nem akarjuk megadóztatni a bankbetéteseket, volt egy B-tervünk, de a ciprusi nyugdíjalapok államosítása Merkel asszonynak nem tetszik. Persze amikor maguknál államosították a magán-nyugdíjpénztári vagyont, egy szót se szólt.

Hócipő: Mi kívül vagyunk az euróövezeten.

Elnök: Örüljenek neki! Egyszerűen nem értik meg, hogy nekünk nem hitel kell, csak egy amolyan biztonsági háló, de hát ezekkel nem lehet szót érteni, egyre csak a hitelt tukmálják ránk. De mi nem engedünk a zsarolásnak.

Hócipő: Elnök úr, ha most azt mondja, hogy maguknak nem diktál sem Brüsszel, sem Moszkva, akkor eldobom a telefont.

Elnök: Ne dobja el! Volt egy C-tervünk is az oroszokkal, de nem hajlandóak rongyos öt milliárdot hitelezni, ráadásul a földgázkincsünk sem érdekli őket. Persze magukkal jóban vannak, biztos a maguk makói gázmezőjére vetettek szemet.

Hócipő: Erről nem tudok. De mégis, mi lesz a megoldás?

Elnök: Itt már csak a csoda segíthet, vagyis a Cs-terv.

Hócipő: Mi lenne az?

Elnök: Nem lesz könnyű, diplomáciai bonyodalmakhoz is vezethet az ön országával, de nincs más választásunk: be kell törnünk a Magyar Nemzeti Bankba.

Hócipő: Elviszik a devizatartalékunkat?

Elnök: Dehogy, Matolcsy Györgyöt raboljuk el!