Alkotmányíró verseny

Bartus László

2013. 03. 06. · Hócipő 2013/05

A Fehér Ház megunta, hogy javaslatai állandóan alkotmányos korlátokba ütköznek. Ósdi, elavult törvények kötik az elnök kezét, és karnyújtásnyira a veszély, hogy olyan újító államok, mint Magyarország, megelőzik az Egyesült Államokat. A nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, ha már Matolcsy Györgyöt nem sikerült megszerezni a FED elnökének, pedig a CIA az elrablásával is próbálkozott, legalább az amerikai alkotmányt a kor követelményeihez kell igazítani. Az amerikai -alkotmány legnagyobb hibája, hogy nem lehet megváltoztatni. 1787-ben született, amikor még autó sem volt, színes golyóstollakról, a Cape Carneval-i rakétakilövő állomásról nem beszélve. Kétszázhuszonhat év alatt egyetlenegyszer sem változtatták, mindössze huszonhét alkalommal egészítették ki, amelyek nem kerülhettek ellentmondásba az addigi szöveggel. Ez tarthatatlan helyzetet hozott létre, miután a változó világhoz való alkalmazkodás követelményét jól mutatja, hogy a gránitszilárdságú magyar alkotmányt ennél egy hét alatt többször átírják. Ezért először a fogalmakat kell felülvizsgálni, miszerint a gránitszilárdság nem a változatlanságot, hanem a pillanatnyi állapot megkérdőjelezhetetlenségét jelenti, amely azonban percenként is változhat, mint a tőzsdei árfolyam. Az amerikai nemzetbiztonsági kabinet szomorúan állapította meg, hogy nem az Egyesült Államokat, hanem Magyarországot követi a világ, és arra kell felkészülni, hogy a hozzá hasonló sikeres országokban hamarosan hordozható alkotmánymódosító készülékek lesznek, okostelefonokba szerelik ezt az üzemmódot, és már épül Ócsa mellett az üzem, ahol ezek miniatűr változatát készítik devizahiteles közmunkások. Az új labdarúgóstadionokat úgy építik meg, hogy a szünetben alkotmánymódosító automatákat lehet igénybe venni, a sportfogadást pedig átalakítják: azokra a paragrafusokra lehet tippelni, amelyeket azon a héten a legtöbbet változtatják. „Las Vegas újragondolására van szükség” - zárul a vitairat. Ha a rendszer elnyeri tökéletes formáját, minden elnöki döntést alkotmánymódosítás formájában hirdetnek ki. A magyar modell esetében az Alkotmánybíróság feladata nem az, hogy megszüntesse az alkotmánnyal ellentétes törvényeket, hanem felhívja a figyelmet arra, mely törvényeket kell az alkotmányba írni.

Első lépésben az amerikai kormány alkotmányíró versenyt hirdet, amellyel létrehozzák az alapszöveget. A versenyben részt vevőknek Washington és New York között kell egy iPad segítségével alkotmányt írniuk a vonaton. Felszállnak Washingtonban, a vonat sehol nem áll meg, és New Yorkban a Grand Central Terminal talált tárgyak osztályán leadják az iPadeket a kész alkotmánnyal. A legjobb alkotmánykészítők feleségei között az igazságügy vezető pozícióit sorsolják ki. Valamennyi résztvevő kap emlékbe egy Szájer József-fényképet, amint a Parlament köré vont rendőrségi kordont bontja. Tíz vonat indul, egyenként negyvennégy szerelvénnyel, mert a 44-es szám valami titkos jelentést tartalmaz a magyar alkotmánytanban, amelyet az FBI kódfejtői még kutatnak. Az első vonat már sikeresen megérkezett, és a leadott alkotmánytervek között több ígéretes található. A Fehér Ház szóvivője kiemelte azt, melyben az egyes rendelkezések a, b, c és d variánsokat tartalmaznak, és a kormány mindig csak az aktuális változatot karikázza be az egymásnak ellentmondó verziók közül. Versenyben maradt az a változat is, amely az összes számításba vehető megoldást egyidejűleg tartalmazza, így az elnök bármikor bármilyen törvényt hozhat, az mindig törvényes lesz. Nem jutott tovább az a pályázó, aki üres iPadet adott le azzal a használati utasítással, hogy azt írnak bele, amit akarnak. A pályázatokat elbíráló Franklin-Balsai bizottság elutasította azt a pályaművet is, amely egy radírprogramot készített, amely bármikor, bárhol lehetővé teszi a szöveg átírását. A radírhoz egy kóddal lehet hozzáférni, amelyet csak az elnök ismer. Az elutasítás indoka, hogy feltörhető a kód, miután egy futballcsapat létszámának mágikus kombinációját tartalmazta. A bizottság két pecséttel bírálja el az alkotmányterveket. Dávid-csillagot üt azokra, amelyeket elutasít. Ezek a hatalmi ágak megosztására és a törvényi akadályok emelésére emlékeztetnek. A székely zászlóról kölcsönzött nyolcágú csillaggal bélyegzik le azokat a pályaműveket, amelyek megértették: ha az egymást követő választások után mindössze „ellenkormányzás” jön létre, akkor visszajön a duális erőtér, ahol az egymásnak feszülés a legfontosabb. Ezért az állandó politikai harcok elkerülése érdekében a nemzeti ügyek kormányzását valósítja meg, és a flexibilis alkotmány ezt szolgálja. A haladó alkotmány az értékvitát centrális erőtérrel váltja fel. Ennek szellemében versenyben maradt az a javaslat is, hogy az elnök minden szava alkotmányos erejű, de elvetélt az az ötlet, amely szerint az elnök szava felülírja az alkotmányos elveket. Ez a Hitler által is használt eljárás idejétmúlt, ma már olyan alkotmányra van szükség, amely soha nincs ellentétben az elnök változó elképzeléseivel, hanem rugalmasan követi azokat. Ennek technikai megoldása a vonaton utazó alkotmányírók feladata. Hacsak nem az a megoldás, hogy a vonat állandóan úton van.

A résztvevők az iPad mellé kapnak egy rövid tájékoztatást is, amelyben a szabályokat foglalták össze. E szerint azonnali kizárással jár, ha valaki Montesquieu-t, John Locke-ot vagy felvilágosodás korabeli alapelveket használ, a római köztársaság alkotmányát vagy a Magna Chartát utánozza. Csatolták a Kommunista Kiáltványt és annak modern változatát, az érvényben levő magyar alaptörvényt, mint mintákat. A magyarázatban bemutatták a kettő közötti hasonlóságot, miszerint a polgárokat két típusra osztja: a Kommunista Kiáltvány burzsoákra és proletárokra, a magyar alkotmány keresztényekre és kommunistákra. A jók a keresztény proletárok, a rosszak a burzsoá kommunisták. A hatalom az előzőeket illeti meg, utóbbiak bűnösségét pedig az alkotmányba kell foglalni. Mindkét dokumentum meghatározza a történelem korszakait, a Kommunista Kiáltvány szerint 1300-ban kezdődik az újkor, Szájer alkotmányában 2010-ben. Ezután felsorolja az útmutató a Kommunista Kiáltvány 10 pontját, amelyben Marx a legsürgősebb feladatokat sorolja fel, amelyeket a jelenlegi magyar kormány maradéktalanul teljesít, illetve teljesítésük folyamatban van: „1. A földtulajdon kisajátítása. 2. Erős progresszív adó. 3. Az örökösödési jog eltörlése. 4. Az összes emigránsok és lázadók tulajdonának elkobzása. 5. A hitel centralizálása az állam kezében nemzeti bank révén, amely állami tőkével és kizárólagos monopóliummal rendelkezik. 6. Az egész közlekedésügy centralizálása az állam kezében. 7. A nemzeti gyárak, termelési szerszámok gyarapítása, a földek megművelhetővé tétele és javítása közös terv szerint. 8. Mindenkire kiterjedő egyenlő munkakötelezettség, ipari hadseregek felállítása, különösen a mezőgazdaság számára. 8. A mezőgazdaság és az ipar űzésének egyesítése, a város és a falu közötti ellentét fokozatos megszüntetésének előmozdítása. 9. Minden gyermek nyilvános és ingyenes nevelése. A gyermekek mai formában való gyári munkájának eltörlése.”

Ez utóbbi pont úgy módosul, hogy cél a gyermekek ingyenes nevelésének eltörlése, és minél előbb gyári munkába állítása. A novemberi elnökválasztásról utólag ki kell hirdetni, hogy új társadalmi szerződés köttetett, az amerikaiak új rendszer megalapításáról döntöttek. Az Egyesült Államok új neve: Nemzeti Együttműködő Államok.