El, Simon!
Varga Ferenc József
2012. 02. 18.
A költő ismét költő, megint olvashatunk szép, új verseket. Nem lehet mindenki hős. Nem lehet mindenki államtitkár vagy miniszter, különösképp az nem, aki nem bólogat. Már pedig L. Simon László nem bólogatott, hanem bírált. Az irodalmár nem tudta, hogy az idők változnak és a vélemény, meg a bírálat már rég nem eszköze a demokráciának. És aki ezt nem tudja, annak mennie kell. Nem mondott le. Lemondatták. Illetve nem. Nem mondatták le. Nem is mondott le. Menesztették. Vagyis nem. Most akkor mi van? A Hócipőnek sikerült szóra bírnia L- Simon Lászlót - „mentében”.Hócipő: Most akkor távozik?
L. Simon: Igen, megyek haza. Vár a finom zúzapörkölt meg a nutellás palacsinta.
Hócipő: Úgy értem: távozik a posztjáról?
L. Simon: Jaaaa! Áh, erről szó sincs.
Hócipő: Akkor jó, hiszen ön maga mondta, hogy nem mond le.
L. Simon: És nem is mondtam.
Hócipő: Hanem menesztették.
L. Simon: Nem, ez sem igaz.
Hócipő: Na de pár napja ettől hangos a média. A híradóban is többször mutatták.
L. Simon: Akkor sem igaz.
Hócipő: Tehát továbbra is ön a kultúráért felelős államtitkár?
L. Simon: Nem. Már nem.
Hócipő: Értem.
L. Simon: Én nem annyira, de nem baj.
Hócipő: Tulajdonképpen mit mondott Fekete Györgyre?
L. Simon: Hogy vaskalapos.
Hócipő: Ez bírálat vagy vélemény?
L. Simon: Szerintem vélemény. Szerintük bírálat. De nekem van igazam.
Hócipő: Egyéb vélemény-és ízlésbeli különbségekről is beszélnek.
L. Simon: Igen... hát, nem vagyunk egyformák.
Hócipő: És ez manapság nagy hiba. Az ön ízlése miben tér el pl. Fekete Györgyétől?
L. Simon: Hát... nem tetszik a karórája, neki meg az enyém nem. Meg én nem úgy hordom a hajam, ahogy ő. Egyszer meg akartam hívni egy Balaton-szeletre, azt se szereti. Zavarja, ha a kocsimban Korda Gyuri megy, meg ilyenek.
Hócipő: És Orbán Viktorral sem egyezik az ízlésük?
L. Simon: Hát... azok a hülye zenék, amiket hallgat, meg az a „savankás” bor, amivel megkínált... de én a nyakkendőt sem úgy kötném, ahogy ő. És szerintem randa szőnyegei vannak.
Hócipő: Ön szembe ment Balog Zoltán miniszterrel is!
L. Simon: Ez sem igaz. Ő jött szembe velem. De mindig köszöntünk egymásnak. Csak én egy kicsit másképp köszöntem.
Hócipő: Mihez kezd most?
L. Simon: Megeszem a zúzapörköltet.
Hócipő: És utána?
L. Simon: Leülök verseket írni. Most is van egy szép sor a fejemben.
Hócipő: Megosztaná ezt velünk?
L. Simon: Kérem. „Már egy hete csak a MMA-ra gondolok.”