Négy éve jobb volt!

Trunkó Barnabás
2006. 05. 24. · Hócipő 2006/11
Mi tagadás: szeretjük a lehetetlen dolgokat. Szinte ösztönösen a vakmerők pártjára állunk még akkor is, ha nem nagyon hiszünk a lehetetlenben. Így aztán szimpatizánsokból lassan drukkerekké avanzsálunk, s néha észre sem vesszük, hogy magunk is a győztes csapat tagjává váltunk, sőt a diadalt már együtt ünnepeljük az akcióhősökkel. Nos, ennyit a választásokról, de most már a lazítás ideje jön, tehát irány a multiplex, ahol a popcorn-árusok alaposan felkészültek a már évekkel ezelőtt beharangozott májusi világbemutatóra, a Mission: Impossible III-ra.

A M:I3 legizgalmasabb jelenete az a rövid snitt, amely a megtekintés után - a sorozat íratlan (írott) szabályai szerint - öt másodperc múlva füstölögve megsemmisül. Ami ezután következik, abból legjobb az előre megvásárolt popcorn. (Többen a film alatt is kimentek pótlásért.)


- Még száz lépés!

A Tom Cruise személyével brandolt szappan-akciófolyam ma már a plágium szintjén szemérmetlenül hajaz a James Bondokra. A ketyerék ugyanolyan spécik, a titkosszolgálat itt is nagy kópé, az elvetemült rosszfiú természetesen szlávos arc, és az M:I is hasonlatos a Neckermann utazási iroda promófilmjéhez, amelyben az egyik snitt Berlinben, a másik már Sanghajban játszódik egy közbenső - dramaturgiailag teljesen indokolatlan - vatikáni desztinációval. A filmet producerként is jegyző Tom Cruise kezdetben 15 világhelyszínben gondolkodott, de szerencsére volt két társ-producere is, így aztán a párizsi Eiffel-tornyot és a budapesti Lánchidat mégsem kellett digitálisan felrobbantani. A szedett-vedett akcióarzenál még a 60-as évek fantomasos retrópatentjeit is visszacsempészi a gumiból készült álorcák nyakló nélküli alkalmazásával.

Az elébb említett James Bond-hasonlóság csak egyetlen vonalon cáfolható: az M:I-ből teljesen hiányzik az a szellemes elegancia, amit a 007-esek generációi - Sean Conerry, Roger Moore, Timothy Dalton, Pierce Brosnan - garantáltak. Tom Cruise ugyanis csapnivalóan rossz színész, ami különösen akkor szembetűnő, ha remek sztárokkal veszi magát körül. (Ving Rhames, Laurence Fishburne, vagy a főgonoszt alakító Oscar-díjas Philip Seymour Hoffman.)


- A boltban azt mondták, hogy botmixer!

Az alaptörténet egyébként szót sem érdemel, azt minden kábel-előfizető hasonló színvonalon össze tudta volna dobni. A forgatókönyvíró nyilván azt csinálta, mint a szakdolgozatra készülő diák: különböző művekből összeollózott egy akciófilmre valót. A harc egyébként egy "Nyúlláb" fedőnevű szupermicsodáért folyik, amiről nem sokat tudunk meg, de végül is nem egy tudományos-ismeretterjesztő filmről van szó. A forgatókönyv évek óta készül, ezért nem csoda, hogy egy kissé elavult: még az is hiányzik belőle, hogy a világ leigázását - itt most nem részletezendő módon - garantáló kütyüt az irakiak (esetleg az irániak!) akarják megszerezni.

Az M:I azonban igazi hollywoodi produkció, ami nem csak a költségvetésre vonatkozik, hanem arra is, hogy Kaliforniában már régen rájöttek: egyetlen filmsztorit sem lehet eladni szerelmi szál nélkül. (Top Gun, Titanic, Pearl Harbour.) Itt is van egy cukros szerelmi vonulat (ehhez nyilván T. C. is ragaszkodott), de az semmi újat nem nyújt, mert a csajt ugyanúgy elrabolják, mint a társfilmekben, ugyanolyan ragasztószalaggal tapasztják be a száját, és a lekötözött csajszit ugyanúgy ki kell szabadítani. Talán nem lövöm le a poént, ha jelzem, hogy ez végül sikerül.

A film képileg egyetlen újszerűen látványos jelenete a helikopteres üldözés a szélvitorlák lapátjai között, bár itt is könnyen kitalálható, hogy mi fog történni az üldöző gonoszokkal. Az alternatív energiaforrásként működő szélvitorlák katonás rendben sorakozó tömege egyben azt is jelzi, hogy Európa egyes részein már felkészültek a Gazprom következő akciójára is.


- Bolgár úr, beszéljük meg!

A film azt sugallja, nincs lehetetlen. Mert van egy csapat, amely minden gáncsoskodás ellenére mindent megold. Szóval: mesefilm. Persze a megoldásnak nagy ára van: jelen esetben 230 millió dollár. Ennyibe került a produkció. Ez kb. 47-50 milliárd forint, attól függően, hogy a forintot a jegybankelnök riadófelhívása előtti vagy utáni árfolyamon számoljuk-e. És ha már itt tartunk, a filmben is többször emlegetik az IMF-et, olyan összefüggésben, hogy az IMF majd elintézi, az IMF majd rendet csinál... Azt azonban tudni kell, hogy ebben az esetben a betűszó nem a Nemzetközi Valutaalap rövidítése, hanem a Mission Impossible Force-é.

Visszatérve a filmre: megint a pirotechnikusok jártak jól! A hazai nézettségi adatok eddig még nem attraktívak, de a popcorn-árusok nem panaszkodnak.