Unortodox orvosi jelentés
Bakács Tibor Settenkedő
2013. 01. 23. · Hócipő 2013/02
Kubatov-szindrómában szenvednek a magyarok, amivel szemben a tudomány még védekezésképtelen - röpítette hírré a világban a brit és japán tudósokat is alkalmazó félázsiai kutatócsoport, az MMA. A nemezeléssel, genetikával, pénzzel és művészettel foglalkozó társaság felfedezése valószínűleg belpolitikai vihart fog okozni Magyarországon. (Az eredeti szöveg értelemszerű fordításáról van szó, ugyanis a rovásírásos jelentést előbb angolra, majd magyarra fordították, hogy elkerüljék a félreértéseket.)Lehet, hogy kacsa a hír, de utánanéztem az állítások valóságtartalmának, és elbizonytalanodtam. A járvány már régóta pusztít közöttünk, de most lépett az utolsó fázisába. Röviden összefoglalom:
A betegség, majd később járvány, első jelei 2010-ben egy budapesti fiatalemberen törtek ki, aki az őt alkalmazó politikai csoportosulásnak (Fidesz) gyűjtött adatokat az emberekről. Mit esznek, isznak? Neten néznek-e pornót, vagy csak cigányokat lövöldöznek? Melyik pártra szavaznának, ha négy évben egyszer, sajnos, de mégiscsak megkérdezik a véleményüket?
A lista eredményes és hasznos gyűjtését mutatja, hogy a fiatalember megkapta érte a Fradit. (Annak ellenére, hogy a római jog óta csak akkor lép érvénybe egy adásvételi, ajándékozási szerződés, ha a vásárló, az ajándékozott az eredeti tulajdonostól szerzi meg a dolgot. A magyar példa sem kivétel, hanem itt már a járvány súlyos agyi károsításáról van szó. Érdekes módon olyan volt jogászok között szedi áldozatait, akik még nem dolgoztak életükben.)
A járvány következő áldozata (Lázár János) egy nagy sebességgel száguldó hódmezővásárhelyi képviselő volt, aki nagy nyilvánosság előtt követelte, hogy a svájci bankok tárják a nyilvánosság elé a magyarokra vonatkozó banktitkokat. Persze csak ha a szemét sunnyogónak van pénze, de a lista legyen tágas, függetlenül attól, hogy messziről vagy közelről látszik-e magyarnak. Az agykárosodást már műszerek nélkül is ki lehet mutatni, amit az is mutat, hogy a jóképű fiatalember legszűkebb környezetében is elsápadtak. Érthető, hisz két évvel ezelőtt ők hárítottak el minden akadályt, hogy külföldre menekíthessék fáradsággal összespórolt pénzecskéjüket.
Papcsák Ferenc esete mutatja, hogy mennyire veszélyes, ha a Kubatov-szindróma elhatalmasodik. A betegség nem mutatkozik látványosan, felfogható sima hülyeségként is. Talán ezért nem tűnt fel senkinek, hogy a képviselő Kubában akart üzletet kötni, és a bíróság elé akarta hurcolni a neten anonim módon irkáló kommentelőket. Ma már tudjuk, hogy a betegség a józan belátási képességeket támadja meg leghamarabb. Így történhetett az, hogy a képviselő a magára vonatkozó, általa, közpénzen megrendelt jelentésből kihagyott húsz oldalt, főleg azokat, amik őróla, az ő népszerűségéről szólnak. Az eredeti megbízás értelmetlenné vált a megbízó későbbi hisztérikus magatartása miatt. Az agy képtelen felmérni saját tevékenységének értelmetlen voltát, kontroll nélkül működik tovább. Ha az illető nem világítótoronyban dolgozik, hanem egy szélesebb közösségen belül, a következmények beláthatatlanok.
Sokáig azt hitték, hogy helyhez és nem személyhez kötődik a kór. A neve ekkor még Felcsúti-szindróma volt, és az ottani polgármester kétségbeesetten meg is próbálta a ragályt zsíros termőföldekkel karanténba zárni. De később bebizonyosodott, hogy bárki elkaphatja, aki jó magyar ember. Gyöngyösi Márton esete viszont cáfolja, hogy csak azok válnak agyi zombivá, akik focizni szeretnek. A fiatalember azon magyarokról akart listát összeállítani, akik zsidók. Illetve olyan zsidókról, akik hazug módon magyarnak vallják magukat. Az agy működése itt már majdnem leáll, erős ingerületre reagál csak. Ha hallott volna a honatya a magyarok és a kazárok együttéléséről, amiből az európai zsidók kilencven százaléka származik, biztos nem égeti maga alatt a rőzsét. Valószínű, hogy nem is olvasott soha Arthur Koestlert, aki messziről sem látszik magyarnak, pedig az. Ebben az esetben nemzetbiztonsági okokból volt fontos, hogy Gyöngyösi megtalálja az identitását, amit lista nélkül lehetetlennek képzelt. Tipikus haldoklási fázis. Az agy már csak fényvisszaverő felületként működik.
A listázási kényszer a pszichés betegségek egyik altípusa, ami azokat veszélyezteti igazán, akiket gyerekkorukban vertek, nem megfelelő a szexuális életük, és a Bibó kollégiumban laktak, anélkül hogy olvastak volna Bibót. De azért jó lesz vigyázni mindenkinek, akit anya szült.