Nincs kedvem nevetni

Para-Kovács Imre
2013. 01. 23. · Hócipő 2013/02
Fodor Gábor liberális pártot alapít.

Természetesen igazuk van azoknak, akik szerint miért épp csak ő ne alapítson liberális pártot, elvégre politikus, liberális, miniszter, elnök és országgyűlési képviselő volt, vannak barátai, tisztelői és minden bizonnyal ideje is, ráadásul tényleg szükség lenne egy liberális pártra, ami egész nap nyitva van, tehát ha például hétfő délután keresek liberális pártot, akkor is találok, de ha csütörtök reggel, akkor is. Meg a következő hónapban is. Hósipkás csúcs lenne, ha éveken át kitartana, de csodákat ne várjunk.

Liberális pártra tehát szükség van, liberális párt nélkül szarabb minőségű a demokrácia és a politika, nekem is folyamatosan hiányérzetem van.

Kérdés azonban, hogy szükség van-e nyolc nemlétező liberális pártra.

Ha Fodor Gábort kérdeznénk meg, minden bizonnyal azt mondaná, hogy ez lesz az igazi, az eddigi próbálkozások sikertelenek és láthatatlanok maradtak, de most végre lesz igazi liberális párt.

A kínaiak meg azt mondják, hogy felesleges újabb liberális pártot alapítani, mert ha ilyen rohadt nagy rá az igény, akkor rendeljük meg tőlük, ráállnak a sorozatgyártásra. Látom magam előtt, ahogy befut a teherhajó a kikötőbe, az SZDSZ egykori képviselői, pártolói, szimpatizánsai és tagjai meg ott tolonganak a parton, hogy a konténerből nekik jusson a legjobb liberális párt. Ócó.

Csak az olvasó figyelmének lekötése végett, de kénytelen vagyok megemlíteni néhány liberális pártot. Itt van rögtön az SZDSZ, ami nem szűnt meg, bár azt sem állítanám, hogy szétfeszíti a tettvágy és az igyekezet, de kétségtelenül vegetál, gyűlésezik, levelezget, tehát van.

Ungár Klára, Kuncze Gábor története közismert, de Magyar Bálint is megnyilatkozik, nem beszélve Bauer Tamásról a sokadik liberális párt vezetőségében. (A Demokratikus Koalíció persze sohasem fogja hangsúlyozni ezt a jelzőt, mert pontosan tisztában van vele, hogy ezzel az erővel zsinagógát is építhetne Esztergomba, zsidó provokációnak venné a magyar lakosság finomságokra érzékeny, folyamatosan zsidózórésze /jelentős/.)

Hahó! Retkes Attila is élén áll valaminek, de lehet, hogy csak tagja, de annyiból mindegy, hogy nem tudom, minek.

Egy találomra eldobott pártválasztó a legnagyobb eséllyel egy liberális pártban találja magát, ha csak úgy vaktában elindul identitást keresni. (Ez természetesen a fővárosra vonatkozik, mert vidéken akkor is fideszes lesz valaki, ha csak véletlenül kinyitja szellőztetés céljából az ablakot.)

A Kutya Vacsorája együttes nagyszerű számában kiadta az utasítást: saját plázát mindenkinek!

Nem tölti el önfeledt boldogsággal a szívemet, hogy ezt csak és kizárólag a magyar liberális politikusok vették komolyan. Ami persze nem azt jelenti, hogy a liberális magyar politikusok hülyébbek az átlagnál, sőt határozottan kijelenthetem, hogy nekem mindig is okosabbnak tűntek, azonban a liberalizmus azon aspektusa, amelyik az egyéni szabadságjogokat hangsúlyozza (túl), és az individualizmus olyan fokát támogatja, hogy az már nahát, szóval ennek az irányzatnak lehet olyan célkitűzése, hogy minden politikusnak külön pártot kell létrehozni.

Ez azonban már művészet.

A látszat azonban mégis az, hogy nincs két olyan liberális, aki azonos pártban képzelné el működését, ami nagyszerű muníció a jobboldalnak, és rendkívül szórakoztató nekem. Mert ezért azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy ezek után egy liberális szavazó valamelyik liberális pártra szavaz. Nem megy el szavazni, vagy keres olyan, viszonylag stabil szervezetet, ami ugyan nem deklaráltan szabadelvű, de legalább még a tavalyi újságokban is lehet róla hírt találni, és nem elképzelhetetlen, hogy a jövő éviekben is.

Velem ugyanis ne szórakozzanak.

Egyezzenek meg, álljanak össze vagy mészárolják le egymást, de ne kelljen minden kapualjban újabb liberális pártba botlanom, mert azon csak röhögni lehet.