Mégis jöhet a zsebadó

Smuzewitz Ilona

2012. 10. 31. · Hócipő 2012/22

Új adónem, az úgynevezett zsebadó bevezetését tervezi a kormány. Ha a parlament is elfogadja a javaslatot, január elsejétől a nemzetgazdasági tárca munkatársai bárkit megállíthatnak az utcán, és a napszaknak megfelelő köszönés után határozottan, jól hallható módon arra kérhetik a megszólított járókelőt, hogy ürítse ki a zsebeit. Amennyiben a polgár zsebében pénz lenne, a tárca munkatársa „hopp, ezt most el is viszem, hogy csökkentsem az államadósságot és egyensúlyban tartsam a költségvetést” felkiáltással elkobozhatja a készpénzt. A tárcavezető számításai szerint az új adónemből mintegy negyvenmilliárd forint folyhat be, de ha a tervezethez képest elmaradást tapasztalnak, akkor a zsebadót nem csak a felöltőkre, hanem a nadrágzsebekre és a táskákra is kiterjesztik. Matolcsy György arra számít, hogy Brüsszelben nem fogadja majd különösebb ellenállás az új adónemet. A kabinet szerint a zsebadó igazságos és nem diszkriminatív, hiszen nem csak a magyarországi lakosoktól szednék be, de minden Magyarországon tartózkodó uniós polgártól.

Bejelentette az Együtt 2014 választási mozgalom megalakulását Bajnai Gordon, akit Schiffer András már egy nappal korábban hiteltelennek nevezett és lemondásra szólított.

Miután másfél év után lebukott az a férfi és nő, akik fogorvosnak és technikusnak adták ki magukat, az engedély és végzettség nélkül praktizálók létrehozták a Magyar Kuruzslók Országos Szövetségét. Az érdekvédelmi szervezet célja, hogy az álorvosok szabályozott körülmények közt fogadhassák pácienseiket, amitől azt várják, hogy a kuruzslás menete is biztonságosabb lehetne. Az álorvosok szerint az egészségturizmus dinamikus fejlődés előtt áll, és az egyre nagyobb piacon úgy szerezhetnének pozíciókat a kuruzslók, hogy közben nem veszélyeztetnék a valódi orvosokat. Megegyezés esetén az álorvosok vállalnák, hogy elsősorban külföldi pácienseket fogadnának.

Benedek Dalma és Janics Natasa után Kertész Imre is Szerbiába igazol. A jobboldali sajtóban és a közmédiában „magyar származású írónak” aposztrofált - vagy csak Imre Kertesnek nevezett - Kertész állítólag azt tervezi, hogy a következő íróolimpiáig a belgrádi Partizan színeiben edz, de még nem döntötte el, hogy a válogatottban is szerepet vállal-e. Amennyiben Kertész átigazolna, a szerb írószövetség kérni fogja a Svéd Akadémiától, hogy Kertészt szerb íróként tartsák számon. Több magyar szélsőjobboldali máris jelezte, hogy támogatják a szerbek kezdeményezését.

A kormány mégsem javasolja a temetkezési és elhalálozási szabályok módosítását. Korábbi olyan hírek jelentek meg, hogy a kabinet túlságosan liberálisnak és kaotikusnak tartja a magyarországi meghalások és temetkezések menetét, és szigorítana a feltételeken. A kormányszóvivő cáfolta, hogy a meghalást a kormány előzetes regisztrációhoz kötné, és elhalálozási adó bevezetését sem tervezik. Azonban a temetkezés szabályai valóban változhatnak, bár - mint azt a szóvivő elmondta - a cél a rendezett, átlátható viszonyok megteremtése, nem pedig az értelmetlen szigorítás. Ennek érdekében szigorítanák a köztemetés szabályait. A szolgáltatás változatlanul ingyenes lenne, csupán egy nyolcvanezer forintos, ideiglenes különadó terhelné. Változnának a hamvasztás szabályai is: az elképzelés szerint csak annak az urnáját lehetne hazavinni, aki még elhalálozása előtt urnatemetőként engedélyeztetné a lakhelyét.

A kormány befagyasztotta a rezsiköltségeket - emlékeztetett a miniszterelnök. Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy a bankok, a cégek nem háríthatják át a magyar emberekre a különadók terheit és megnövekedett költségeiket. Ha a magyar emberek ennek ellenére úgy éreznék, hogy az elmúlt időszakban kiadásaik nőttek, tudniuk kell, hogy az csak a magyar kormány szándékai ellenére történhetett, és azt a magyar kormány tulajdonképpen sajnálja.

Pontosította korábbi becslését a Belügyminisztérium. A sajtóosztály szerint október 23-án a Békemeneten kezdetben százötvenezren voltak, majd a résztvevők száma négyszázezerre duzzadt, a kormányfő beszédét a Kossuth téren már négymillió magyar ember hallgatta. A Milla tüntetésén viszont - korábbi becslésükkel ellentétben - nem húszezren voltak, hanem összesen kétszáz fő demonstrált a kormány politikáját támogatva. Ugyancsak rosszul becsülték meg a Demokratikus Koalíció rendezvény résztvevőinek számát: a DK-ra valójában senki sem volt kíváncsi, és még Gyurcsány Ferenc sem ment el, tiltakozásul az elmúltnyolcév katasztrofális politikája és a mindent átszövő korrupció miatt. A Fidesz szóvivője szerint október 23-án kiderült, hogy a magyar emberek többsége támogatja a magyar emberek kormányát, ezért a magyar költségvetést rendkívüli módon megterhelő választási folyamatot el is lehetne hagyni. „A magyar emberek közfelkiáltással bizalmat szavaztak a magyar emberek kormányának, és nemet mondtak a bankárkormányra és a magyar embereket terhelő megszorításokra” - olvasható a párt közleményében. A Fidesz úgy véli: aki nem állt ki a magyar emberek kormánya mellett, az le van szarva. És ne csodálkozzon.

A kormányzat számára dolgozó Századvég egyik tanulmányában megállapította, hogy kutatásuk szerint a magyar emberek úgy tartják a Századvég jól végzi munkáját, ezért megállapítható, hogy a Századvég hitelesen képviseli a magyar emberek érdekeit.