Akácos út
Bartus László
2012. 10. 31. · Hócipő 2012/22
Az egyes országok népei tájékozatlanságuknak adnak hangot, amikor nem mutatnak kellő örömöt, ha szeretett vezetőik dalra fakadnak. Egyesek úgy gondolják, ez valami barbár szokás, amelyet Dzsingisz kán vezetett be, miközben levágott öt fejet. Dávid király énekeit tartalmazza a Zsoltárok könyve, amely nem egy barbár irat. Dávid felhágott a hegyekre, és onnan énekelt. Ez ugyan nem fogható ahhoz, amikor a Fradi-himnuszt Torgyán József elénekelte, de az Isten, Haza, Család követelményeinek megfelelt. Gyimóthy Géza elméletet is alkotott a kisgazdák által kibocsátott frekvenciáról, amely más, mint a kommunistáké. Főtitkár korában tiltotta a hangosítást, és teli torokból ő maga énekelte a Szózatot, mert hitt a kisgazdahangok frekvenciájának és rezgéseinek gyógyító erejében. Nem veszélytelen a királyok énekét kritizálni. Egyszer Dávid király énekelt és táncolt az utcán, mire megszólta a felesége, akit emiatt többé nem engedett az ágyába. Mennyivel okosabb volt Marylin Monroe, aki 1962 májusában elénekelte a Happy Birthdayt John F. Kennedynek a Madison Square Gardenben, de nem is járt úgy, mint Dávid király ágyasa. Ifjúkorában teli tüdőből énekelt Néró, egyesek ennek a felszabadultságnak tulajdonítják, hogy utána Róma majdnem úgy lángolt, mint 2006-ban Budapest. VI. Károly német-római császár, magyar és cseh király együtt énekelt a híres Farinellivel, akit gyerekkorában kasztráltak, ami nem feltétel az énekléshez, bár kétségkívül hasznos. Farinelli például meggazdagodott belőle, miután énekével meggyógyította V. Fülöp spanyol királyt. A magyarokra hasonló hatással van miniszterelnökük nótázása, mint legutóbb Orbán Viktor előadásában a „Megjöttek a fehérvári huszárok”, akik a nemzeti együttműködés jegyében „sok kislányt meghágtak”. A népek vezetői gyakran énekelnek azért, hogy hangjukkal népüket gyógyítsák. A zeneterápia ismert tudomány, amely szerint a népét gyógyító király énekével magát is gyógyítja. A szakirodalom szerint az ének elsősorban az érzelmekre hat, de hatással bír az értelmi fejlődésre is. Az ének ritmusára való dülöngélés, harmonikus, ismétlődő mozgás elősegíti a vezetők mozgáskultúrájának fejlődését. Legjobb példa erre Borisz Jelcin, aki nemcsak énekelt, hanem énekét tánccal is kísérte, így két liter vodka elfogyasztása után is stabilan állt a lábán. Az őt kísérő elkapóembernek egyetlen alkalommal sem kellett közbelépnie. Az alkoholos italok igénybevétele szerves része a terápiának, és nagy történelmi múltra tekint vissza. A dakota indiánok törzsfőnökei például miután felállítottak egy totemoszlopot, és este a tűz körül megünnepelték, hogy a sólyom madárba születtek bele, mindig használtak tüzes vizet, és enyhébb drogokkal is segítették a kívánt hatást. Az csak a hanyatló Nyugaton szokás, hogy egyes vezetők népszerűségük érdekében, választási kampányokban énekelnek, hogy azt a látszatot keltsék, mintha ugyanolyan emberek lennének, mint a választóik. Az idők jeleiből olvasni tudó vezetőnek erre nincs szüksége, az olcsó népszerűség-hajhászás neki nem kenyere, hiszen őt leváltani úgysem lehet, képmutatóskodni felesleges. Azt adhatja, mi lényege.
Hanyatló országokban nem így van. Az amerikai elnökválasztási kampányban is énekelnek, az ének pontosan kifejezi a jelölt és pártja filozófiáját. Mitt Romney Floridában zenekari kíséret nélkül énekelte Gyimóthy Géza kisgazda „a capella” receptje alapján az „America the beautiful”-t, a republikánus párt frekvenciáján. Az előadásból azonban hiányzott az a whisky-mennyiség, amely keleti vezetők esetében vodka, házi pálinka, fenyőpálinka és pancsolt bor formájában a zenei élményt fokozza. Bele is kötött Obama stábja, és az amerikai televíziókban sugározták azt a kampányhirdetést, amelyben Romney énekli a beautiful Americát, közben feliratok tájékoztatnak arról, hogy Romney Mexikóba és Kínába vitte a cégeit, hogy olcsóbb munkaerővel dolgoztasson, ne a beautiful America munkanélküli polgáraival. Kormányzó korában Indiába szervezte ki a munkát, a millióit svájci bankokban tartja, adót a Bermudákon és a Kajmán-szigeteken fizet. Obama, aki a kenyai elefántokba és a chicagói dzsesszzenébe született bele, a Fehér Házba meghívta Buddy Guy-t, B. B. Kinget, Mick Jaggert és Nemcsák Károlyt (utóbbi egy borozói meghívás miatt nem tudott részt venni), akik blueszenével szórakoztatták a házigazdát. Obama az unszolásukra elénekelte a „Sweet home Chicago”-t. A dal meglehetősen unalmas, még az sincs benne, hány csikágói kislányt hágtak meg. Obama egy virginiai rendezvényre telefonon megrendelte a kampánydalát, amely nem úgy kezdődik, hogy megjöttek a chicagói nemzetőrök, jó estét kívánooook, de azért nem rossz. Bruce Springsteen írta, másnap el is énekelte. Obama a Harlemben is énekelt egy adománygyűjtő rendezvényen, mivel a hanyatló Nyugat vezetői nem tartanak Közgépet, mert hiányzik belőlük a keresztény szellem. Obama itt Al Green „Let’s stay together” című számából énekelt egy sort, mivel Al Green énekelte élőben a dalt előtte. Ebből Romney adott közre egy ellenhirdetést: mialatt Obama énekel, a feliratok elmondják, hogy 23 millió amerikai veszítette el az állását, Obama csak a barátain segített, a Fehér Házba kerültek a támogatói, a középosztály pedig lecsúszott.
Ezt a kultúrát hozná a gyarmatosító Nyugat mások nyakára, hogy egymás dalait kifigurázzák, és egymás zsebében turkáljanak. Keleten a dal önmagáért szól, a prímáson kívül senki nem foglalkozik azzal, kinek mennyi pénz van a zsebében, és az honnan származik. Az éneklés szívből jön és terápiás céljait szolgálja. A vezetők éneke tudományos vizsgálatok eredményeire épül. A Harvard Egyetem egyik pszichológusa azt állítja, hogy az ének aktiválja a nyelvi készségek központját. Darwin szerint az ember ősei énekhangok kibocsátásával igyekeztek megnyerni ellenkező nemű fajtársaik szimpátiáját. Ennek köszönhető a fehérvári huszárok sokak által irigyelt sikere is, hogy amerre jártak, sok kislányt meghágtak. A Duke Egyetem kutatói kimutatták az énekhangok lélekre gyakorolt hatását: a „dó” fokozza a bátorságot; a „ré” fejleszti az alkotóképességet; a „mi” felébreszti a tudást; a „fá” a természet szeretetére; a „szó” magasabb rendű eszmék követésére ösztönöz; a „lá” kifejleszti az akaratot; a „ti” táplálja a hitet. A magyar műdalokban oly gyakori „dó” a vérre; a „re” a májra, a lépre és a légzésre; a „mi” a gyomorra, az orra, a bőrre és az idegekre; a „fá” a szívre; a „szó” a torokra; a „lá” a látásra és a hallásra; a „ti” pedig az idegrendszerre hat kedvezően. Biofizikai és biokémiai kutatások igazolták, hogy a „megjöttek a huszárok” kezdetű sorban a cisz hangnak megfelelő 136 Hz-es rezgés fokozza a sejtekben a káliumionok áramlását. A nátrium viszont a „jöttek, láttak” szavakban levő gisz hangra reagál, ami a cisz kvintje. Mindkét elem alapvető fontosságú az élettani folyamatokban. A zeneterápiás kezelés 7, 14 vagy 21 percig tart, miközben a szövegismeret arányában változik a terápiás hangok erőssége. A terápia a sejteken túlmenően a belső elválasztású mirigyekre is hatást gyakorol. 200 páciensen végzett kezeléssorozat bizonyította, hogy a hormonok és idegi ingerületátvivő anyagok termelődése fokozódott. Ezek fontos anyagcsere-folyamatokban vesznek részt. Ennek is tudható be, hogy az énekes ilyenkor a prímást elhagyva gyakran megy vécére. A sör a kívánt hatást erősítheti. A „d” hang a pajzsmirigyre gyakorolt hatásán kívül stimulálja az immunrendszert is, hosszabb beszédek elmondására ingerel. Az „oszt jónapot” a „jó estét kívánok”- hoz és a „good night”-hoz képest erősebb agresszióval bír, de az erős énekesek megállnak saját lábukon, a gyengéken a csapos és az IMF segít. Aki jól énekli a „dó”-t, az nem lesz gyarmat.