Kipipálva

Bakács Tibor Settenkedő
2012. 10. 17. · Hócipő 2012/21
Ebben a hónapban mindenki arról fog vitatkozni, hogy mi mennyi? Kevés, sok, elegendő... mihez? Ahhoz, hogy... és a befejezés lehet államilag finanszírozott békemenet vagy állampolgárok zsozsójából Milla-buli, esetleg egyszerre lépnek, mint a katonák, komoly dolog a történelem. Tudom én, kérem, hogy a hatalom alapja meg utcán hever, csak végig kell taposni rajta, mindegy, hogy proli, nyugger, tanár, filozófus, orvos, közmunkás kajova, a bor leve is úgy készül, hogy kitapossák a szőlő lelkét. De még ilyen forradalmi őszben sem lenne helyes, ha elfeledkeznénk a hétköznapok apró szomorúságairól. Melankólia, ez is őszi, és Kubatov miatt van bennem.

Nem akarok demagóg és álszent lenni, de ha Felcsúton lenne a családi házam, akkor én is magamat, saját alapítványomat támogatnám kétmilliárddal. Mocskos ballib sajtó, kuss. Viktor ilyenkor valóban őszinte, és szereti a családját. Ez fáj?! Emiatt támogatja őket, és a családi vállalkozásának alkalmazottjait is. Ha van erkölcs a kapitalizmusban, az protestáns gyökerekkel leledzik, vagyis a jó cselekedetek sorába tartozik az is, hogy piacon értékesíthető focistát gyártanak a szakemberek a falakon belül. Isten nagyobb dicsőségére egy ballábas szélsőt.

Oké, nem sok köze van a tömegsporthoz, pedig a reklámokban erről mantráznak nekem olimpikonok. Kár, hogy olyan nincs, mikor a Janics arra kér minket, hogy ne gyűlöljük őt. Három olimpiai aranyérem után. Ez a magyar igazság, oké. De hol a ráadás? A spontán gyűlölködés nálunk államilag finanszírozott tömegsport. Tessék, nem elég?

Tehát megéri az a pár milliárd a birka nemzetnek is, ha Felcsútról egy srácot el tudnak majd passzolni, mondjuk a Bruges-ek. Azeriek is érdeklődnek. Esetleg a Real Madrid is szóba jöhet. Kis nép a magyar, de nagy fiai vannak. Lásd Koplárovics Bélát, miként bánt el a nyomorult manchesteriekkel.

Legalább lett volna kerek kétszáz milla, amit a Fradi utánpótlása kapott volna. De nem, csak azért is kevesebb, ekézik Kubatovot, érzem én. Régi fradista vagyok, most mellé kell állnom, követeli a felzabált Fradi-szívem is. Még jó, hogy soha nem találkozunk, mert megérezné rajtam, kerülném a tekintetét, zavarban lennék végig.

Ugye ez most nem azt jelenti? A pixisből való kizuhanást. Ugye nem? Hiszen kapsz majd egy cuki kis stadiont. Akkor ez most rendben van. Úgy érzem, így minden tisztességes. Ilyeneket mondanék, ő meg csak nézne rám a listás szemével, szomorúan. Valahol értem őt, mégsem saját zsebre megy, csak átmegy a kezén, bár egy építkezés teremt szabad lehetőségeket. Exceltábla, miegymás. Meg kell kérdezni az elődöket, ők aztán értettek hozzá. Mégsem lennék Kubatov helyében, rengeteg a gond, és iszonyatosan idegesítők lehetnek a gyerekek is, ahogy a stoplijuk kopog a kövezeten.

Még jó, hogy soha nem beszélgetünk, mert akkor beugrana nekem a fehér kis elefánt, amire pedig gondolni sem szabad. Mi van, ha azt mondja rá, hogy ez neki kevés. Végig azon rettegnék, nehogy eszébe jusson, kb. ugyanennyit, 170 milliót akarnak a Parlament őreinek jelmezeire költeni. Az már igaz, ha megláttam egy ilyen őrt a viseltes, pecsétes ruhájában, magányosan ácsorogni a kupola alatt, elfogott a bánat. Hiába, a mosás foltokat hagy, a letaposott nadrágaljtól meg kiver a hideg, bhrrr. A huszonnegyedik órában, de sikerült ez is! Az IMF nélkül.

Igen, tiszteletet várunk el mindenkitől. Hát, nem ér meg rongyos százhetven milliót a személyzet ruházata? Akkor mitől Tisztelt Ház ez, kérem?! Akkor minek építenék át a Kossuth teret, ha benne leamortizálódott kerti törpék állják majd a vigyázzt?! Cifra nyomorúság lenne az, kérem.

Sok vagy kevés, relatív minden, de sok van, amit a medvék lenéznek. Például az igeidőt. Őszinte leszek, nekem most egy kicsit sok volt, amikor Németországban azt mondta ez a piszén pisze kölyökmackó, buksi Viktor, hogy nem fog hazudni a magyaroknak. Már az sem volt semmi, vagy kevés, hogy azt vallotta halkan, szordínóban, hogy soha nem hazudott. De ez még teológiailag elfogadható volt. A múlt után a jövőre is kiterjesztve ezen csodás képességét (mégiscsak egy politikusról beszélünk), azt mondhatjuk, hogy darabokra hullott a kalkedoni zsinat dogmája, és Illés próféta, Szűz Mária után harmadiknak Orbán Viktor szakította át a bűntelenség célszalagját. Persze tévedni emberi dolog. Ám nem véd meg a bűntől. De ez a faktor már ki van pipálva. Legalábbis itt a földön.