Sekikö, selenye
Uj Péter
2012. 10. 17. · Hócipő 2012/21
„Nocsak!”Orbán Viktor
„Neba!”
Kövér László
„LOL!”
Deutsch Tamás
Szomorúan tologatom a tányéron a tojásos nokedlit, nem tudom sem lenyelni, sem kiköpni Bajnait. Most, hogy bizonyossá vált. Olyan kevés bizonyossá vált dolog válik bizonyossá manapság bizonytalanul rohanó világunkban. Jólesne megállni egy pillanatra, bizonyossá válni bizonyos értelemben. Egyébiránt természetszerűleg meg vagyok győződve az ellenzéki együttműködés elősegítésének szükségességéről. Az ellenzéki együttműködés elősegítésének szükségessége olcsóbb, mint a vízi út… (Olvasom, hogy megint nem Nádas kapta a Nobelt, hanem valami vágott szemű kukimuki. Megint ezek jártak jól. Pedig hol van ez a nevesincs egészázsiai édes-savanyújóska mondjuk a Hugyosjózsihoz vagy a három öreg viccet mesélhez képest…?! Még jó, hogy nem léptünk bele.)
Visszatérve, de meg nem engedve (ha és amennyiben): kétségtelen tény, hogy az ellenzéki együttműködés elősegítésének szükségessége elengedhetetlenül fölismerendő legitt. Csakúgy, mint a szükségesség elősegítésének együttműködése, továbbá az elősegítés szükségességének ellenzékisége, hogy messzire ne menjek az i tak dalséban. (A Facebookon Gyurcsány Ferenc az avatarom, demokratikus erőemelő vagyok, álmomban magammal chatelek, és újjá-újjáépítgetem a köztársaság lerombolt közjogi és morális alapjait. Politikai éleslátásomat, megkérdőjelezhetetlen szociális érzékem ellenére sem zavarják a légköri viszonyok.)
Hiba volna a kákán is csomót keresni. Mert ugyan mi végre értelmeznénk szándékosan félre a pozícióra történő bejelentkezés egyébként aktuálpolitikailag félreértelmezhetetlen gesztusát? Kérdésként vetődhet föl persze, hogy tiszteli-e ez a Bajnai egyáltalán az MSZP-t?
(Egyébiránt pedig rögvest beszarok, hogy mostánában az MSZP-t tisztelni kell. Mire föl? Nem tudom, honnan szedték Mesterházyék ezt a hülyeséget, le volt akciózva a Tescóban a Keresztapa-trilógia, vagy mit tudom én. Persze odáig rendben van, hogy amilyen az adjon isten, nagyságrendileg hasonló fogadj isten valószínűsíthető, de aligha ha időszerű ezen túlmenő következtetéseket levonni.)
Jelenlegi fázisában hovatovább számtalan kérdést vethet föl a demokratikus erők körvonalazódó együttműködése. E helyütt nem tekinthetünk el az LMP-től sem, ahol az egyéni politikai ambíciók láthatóan törésvonalakat hoztak létre Schiffer Andráson belül, akivel kapcsolatban akár az orbáni érdekek általi fű alatti meghatározottság fölvetése sem volna „szentségtörés”, ami persze újabb kérdések alkérdéseinek tucatjait vetheti föl számtalan vonatkozásban, amely vonatkozások azonban egyenként alig-alig értelmezhetők ebben a szélesebb értelemben vett baloldali, kvázicentrális koordinátarendszerben, amelyet igen jelentős részben határoz meg maga Schiffer András, akivel kapcsolatban akár az orbáni érdekek általi fű alatti meghatározottság fölvetése sem volna „szentségtörés”.
Végül és nem utolsósorban: nagy érdeklődéssel tekintünk a jövő héten sorra kerülő nemzeti ünnep rendezvényei elé, és csak remélni tudjuk, hogy az ünnepet nem árnyékolja be a pártpolitikai pecsenyék sütögetése.