Szabadítsuk fel a Fideszt!

Para-Kovács Imre
2012. 08. 08. · Hócipő 2012/16
Azokhoz szólok, akik nem feltétlenül Gyurcsány Ferenc hóna alatt képzelik el a jövőt, de ugyanúgy szívből utálják Orbán Viktort, mint én, tehát ahhoz a hatvan százalékhoz, akik semmi pénzért nem mennének el szavazni mostanában, mert demokratikusan gondolkodnak, de nem találják az igazit.

Emberek! Lakosok, Munkások, Szavazók és Egyéb Szénalapú Létformák ebben az országban!

Hozzátok szólok (ne hallgassátok Koppány vezért)!

Kénytelen vagyok itt rövid kitérőt tenni, mert ha Koppány vezér eszembe jut, mindig felidézem azt a csodálatos pillanatot, midőn Vikidál Gyula részleteket adott elő az István, a királyból valamelyik csapatépítő Fidesz-rendezvényen, valamelyik választások előtti Orbán-felmutatáson, és amikor ahhoz a részhez ért, hogy „szemforgató, hamis papok”, akkor nem hallatszott semmi. Ha a jelentéseitől eltekintünk, ezért a momentumért is örök megvetést érdemelne.

De vissza a megmentéshez!

Vagyunk itt néhányan, akik ismerjük a totális orbánizmus előtti Fideszt, és emlékezünk rá, hogy egy kifejezetten szimpatikus párt volt, mint ahogy az orbánizmus bevezetése előtti Magyarországról is vannak benyomásaink, ami egyáltalán nem volt szimpatikus.

Amikor Orbán a kilencvenes évek legelején elkezdte maga alá gyűrni a pártot, még sokáig és sokan maradtak ott abban a hiszemben, hogy a cél majd szentesíti az eszközt, hogy ez csak átmeneti állapot, hogy a vezérnek megjön az esze, hogy a párt majd helyrebillenti az elnököt, ha nagyon kilengene.

Nem lett igazuk, így aztán sokan leléptek, magára hagyták a pártot, az enyhén bomlott vezetőjével együtt, ugyancsak sokan pedig úgy döntöttek, hogy akkor most nézzük a zsebünket, és hézagmentesen beilleszkedtek a puccsista farpofái közé. Az Orbán- puccs nem öt perc alatt zajlott le, évekig tartott, amíg megtisztította a Fideszt lehetséges ellenfeleitől, és feltöltötte a vezetőséget hülyékkel. Évekig tartott, és még 98-ban sem volt teljesen készen, csak 2010-ben, viszont akkor totálisan, nagyon és veszedelmesen - gondolhatnánk, ha felületes szemlélők lennénk, mint ahogy nem vagyunk azok.

Nagyon is alapos szemlélők vagyunk, én legalábbis úgy szemlélek, hogy mindkét szemem előtt górcső, kezemben zsinórmérték és homlokomon reflektor.

Megfeledkezünk ugyanis azokról, akik nem hívták fel magukra a figyelmet, de azért pontosan látják, hogy a Fidesz nem azonos Orbánnal, illetve azokról, akik a kilencvenes években még kicsik voltak, de közben felnőttek, és rohadtul utálják az orbánizmust, ha átmeneti előnyeit élvezik is. Esetleg szívesen megnéznék, milyen a világ nélküle.

Nem kevés emberről beszélünk, mert mindenkit nem tudott megvenni ez az új rendszer, annyi alkotmánybírói, képviselői, polgármesteri és főcenzori hely nincs, hogy mindenkinek jusson jatt, arról nem is beszélve, hogy a megfizetetteket is egyre jobban égeti Nessus(Nesszosz) nyakkendője, vagy valamelyik ruhadarabja, elég csak az arcokat nézni a parlamentben, a megfélemlített, unott, keserű fideszes arcokat, az arcokat, amelyeken látszik, hogy elegük van az egészből, utálják magukat és a munkájukat, de persze élni kell.

Annyira azért a Fidesz tagjai és szavazói sem lehetnek idióták, hogy elhiggyék, amit a miniszterelnök mond, illetve nem mindannyian, így ha valamikor is vissza szeretnénk térni a demokratikus államformához, ha intézményeket akarunk és nem embereket, ahogy a hibbant vezér ajánlotta, akkor őket kell meggyőzni arról, hogy van kiút, nem kerülnek feltétlenül börtönbe azért, mert megszavaztak mindent, és még fizetést is kapnak, lásd: a tékozló fiú története, ha már.

Egyszerűen képtelenség nélkülük összehozni valamilyen működő rendszert, mert most nem arról van szó elsősorban, hogy Orbánnak mennie kell (Orbánnak mennie kell!, de ha holnap lelépne, akkor nem kicsi bajban lennénk, tehát maradjon még egy darabig), hanem hogy összehozható-e a maradék időben egy olyan demokratikus erő, koalíció, szavalókör, dalárda, amelyik elhajtja a vállalhatatlan Orbánt, és ellensúlyt képez az MSZP mellett, esetleg nagyobbra is nő annál, hogy kivédje a szokásos tsz-elnök tempót, meg a piti politizálást.

Ehhez viszont a létező demokratikus pártokon, szervezeteken és civil mozgalmakon kívül szükség van azokra a fideszesekre is, akik most többnyire kussolnak, esetleg néha felsírnak halkan, a lehetőségre azonban mozdulnának.

Ezért kell felszabadítani a Fideszt.