Hajrá Kazahország, hajrá kazahok!

Szabados Gábor
2012. 05. 07.
Orbán Viktor szerint Kazahsztán az élő cáfolata annak a közkeletű felfogásnak, amely szerint világgazdasági válság lenne: „vannak a világnak olyan részei, amelyek válságban vannak, és vannak, amelyek nincsenek. Mi a világnak abból a részéből jöttünk, ahol válság van, abba a részébe, ahol nincs válság” - mondta. Orbán Viktorral, aki megrajzolta a világ, benne Kazahsztán és Magyarország valós térképét, Szabados Gábor beszélgetett.

Hócipő: Miniszterelnök Úr! Ön a keleti nyitás újabb jelentős sikerének tartja az ön által vezetett magyar kormányzati-üzleti delegáció kétnapos kazahsztáni látogatását. Programja végén találkozott Nurszultan Nazarbajev kazah államfővel, akivel a két ország közötti hosszú távú stratégiai együttműködésben állapodtak meg. Milyen benyomást tett önre Nurszultan Nazarbajev?

Orbán Viktor: Biztos, hogy ez a kérdés? Nem pedig az, hogy milyen benyomást tett rám maga Kazahsztán, milyen benyomást tettek rám a kazah emberek?

Hócipő: Ha nem haragszik...

Orbán Viktor: Nos, Nurszultan Nazarbajev a lehető legjobb benyomást tette rám.

Hócipő: Csak azért kérdezem, mert Nurszultan Nazarbajev 1989-ben lett a Kazah Kommunista Párt feje, 1991-ben köztársasági elnökké választották, 2007 júniusában pedig a kazah parlament törvénybe iktatta, hogy Nurszultan Nazarbajev élete végéig gyakorolhatja a köztársasági elnök minden jogosítványát, joga van kijelölni utódját, mentelmi joga van, és befolyása alatt áll a bel- és külpolitika. Tartományi kormányzóit személyesen nevezi ki. Az Amnesty International kritikája szerint Kazahsztánban elterjedt gyakorlat a statáriális tárgyalás, a halálos ítélet, és rendkívül rossz körülmények uralkodnak a büntetésvégrehajtási intézményekben.

Orbán Viktor: Hogy jön az Amnesty International Kazahsztánhoz?

Hócipő: Igaz is. Sehogy.

Orbán Viktor: No látja! A valódi kérdés az, hogy mit profitálhat a két ország az együttműködésből.

Hócipő: És mit?

Orbán Viktor: Rengeteget. Pédául eltanulhatjuk tőlük, hogy ott miért nincs válság.

Hócipő: Vajon miért?

Orbán Viktor: Az erős államhatalom miatt. Éppen ön említette, hogy is kell ezt csinálni. Továbbá az ország nem tagja az EU-nak, nem diktál nekik az IMF.

Hócipő: És rengeteg olajuk van. Meg földgázuk.

Orbán Viktor: Mint ahogy nekünk is rengeteg a földgázunk.

Hócipő: A makói gázvagyonra gondol, miniszterelnök úr?

Orbán Viktor: Az a mi egyik legnagyobb nemzeti kincsünk.

Hócipő: Amely sajnos nem termelhető ki gazdaságosan. Ezt maga Hernádi Zsolt is kijelentette. A Mol 2010 februárjában jelentette be, hogy felbontja együttműködését az amerikai Exxon Mobillal és a kanadai Falcon oil & Gas Companyvel, így nem folytatódnak a fúrások a makói mezőn. Az amerikaiak szintén elvonultak.

Orbán Viktor: Nos, én idehozom kazah barátainkat, majd ők megmutatják! Apropó! Nemcsak barátaink, hanem rokonaink is. Az ország északkeleti részén él a madjarok törzse. A 90-es években magyar kutatók közreműködésével elvégzett genetikai vizsgálatok szerint az alföldi magyarsággal állnak legközelebbi genetikai kapcsolatban.

Hócipő: Igen, én is készültem. 2007. július 4-8-ig rendezték meg Arkalikban a Kurultajt (madjar törzsi gyűlés), amelyen Magyarország meghívottai is részt vettek. Ezt követően, július 10-én a madjar vezetők és a magyarországi résztvevők megállapodást kötöttek a hagyományok és népi kulturális értékek kölcsönös megőrzéséről. Ekkor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök.

Orbán Viktor: Ekkor Sólyom László volt a köztársasági elnök. Szögezzük le: 2000 óta jelentős gazdasági növekedés zajlik Kazahsztánban. Nem mellékes körülmény, hogy Kazahsztán területén volt az egykori Szovjetunió legnagyobb űrbázisa, a Bajkonuri űrrepülőtér. Az Oroszországgal fennálló jó gazdasági kapcsolatok egyik ágazata az űrkutatási, mert Kazahsztán függetlenné válása óta Oroszország Bajkonurt Kazahsztántól bérli. Jelenleg is innen indulnak a fontosabb orosz űrprogramok.

Hócipő: Esetleg nekünk is lenne keresnivalónk Bajkonurban?

Orbán Viktor: Akár ott is. De még inkább az űrben.