Békejel
Uj Péter
2006. 03. 29. · Hócipő 2006/07
Nem bírtam soha ezeket a paxpeacésokat, akik bekarikázott csirkelábnyomot hímeztettek a tarisznyájukra, nem bírtam soha ezt a hippiskedést, a virágos trapézfarmert, a batikolt pólókat, a szitár hangjától egyenesen rosszul vagyok, elítélem a tábortűz melletti és egyetemlépcsőn űzött dobozgitározást, sosem bírtam Jim Morrisont, ezt a drogos, pozőr fűzfapoétát, John Lennon kerek szemüvege röhejes.
Szubkulturálisan sem bírom őket, mindig Johnny Rotten véleményén voltam, meg persze a Black Sabbathén, hogy a Suicidal Tendeciesről (a Hippikiller című szám előadója) ne is beszéljünk, sőt, akár a Hell’s Angelsszel is vállalnék eszmei közösséget, ha nem gyűlölném szívből a motorosokat, mindet, kivétel nélkül, mert a Bartók Béla úton lakom, pici gyerekkel, ez elegendő ok a gátlástalan zajszennyezők féktelen, szinte rasszista gyűlöletére. (Ha most el kéne döntenem, hogy 69-ben Altamontban fegyveres néger diák legyek vagy késelő Hell’s Angels - bajban lennék. Mindkettő, ha lehetne.)
És akkor jönnek nekem a paxpeacésok békejelet rajzolni a Hősök terére, amire nekem minimum sátánvillát vagy fuck offot rajzolni (tüdejükre tetováltatni) támad kedvem, mert még emlékszem, amikor ugyanezek a hippik a balkáni mészáros, a nemrég saját udvarába temetett Milo mellett demonstráltak, és hát Irak-ügyben is, nézzük egy pillanatra a tényeket, a bajszos őrült egy rosszabb napján több embert gyilkoltatott le békeidőben, mint ahány a háborúban eddig elesett.
Ebben a közel-keleti meg muzulmán mizériában különben is elég nagy a zűrzavar, valahogy nem érzem túl adekvátnak a kultúrák békés egymás mellett élésének lelkes hirdetést, amikor filmrendezők torkát vágják el filmek miatt, költőket ítélnek halálra versek miatt, követségeket gyújtanak fel, fejeket követelnek karikatúrák miatt. Aztán az ideológiai kavalkádnak azt a szintjét már ne is próbáljuk feldolgozni, amikor Csurka István komikus bocskaiba öltözve veri a pulpitust, hogy mennyire megérti a követséggyújtogató muzulmánok dühét, és mennyire helyesli azokat a gyújtogatásokat. Tudniillik Bocskai, akiről azt a bizonyos Csurka-kedvenc ruhadarabot elnevezték, közismerten nagy barátja volt a muzulmán kultúrának, valószínűleg ezért harcolt minden erejével az oszmán-török birodalom, a „mohamedánok” ellen, ami egyébként nem volt annyira magától értetődő abban az időben, és az is igaz, hogy az oszmán-török birodalom vallási gyakorlata a mai vahábbita és síita iszlámhoz képest dekadens-liberális, végtelenül laza kis vallási gyakorlat volt.
Tehát a paxpeacésok bekarikázott csirkelábnyomot formáznak fáklyákból (én meg szeretnék fuck you-kból) a Hősök terén, mert békére vágynak, és ilyen egyszerű, Szabolcska Mihály-i lélekkel állnak ők a világ színe előtt, mint egy Kiszel Tündébe ojtott Dévényi Tibor. Végül emlékezetükbe idézném, hogy ha a nyolcvanas években nem egy feltűnően Bush-szerű bunkó vidéki cowboy áll az Egyesült Államok élén, akinek csillagháborús tervei ellen akkor is tiltakozott az egész paxpeacés, taknyosorrú hippivilág, aki igazi héja volt, és mikrofonpróbaként a Szovjetunió bombázásával fenyegetett, nos, ha nem ez az utolsó, ostoba, mélyen megvetett militarista az USA elnöke, akkor most március 15-én Grósz Károly vagy Czinege Lajos kezét kellett volna szorongatnia Szabad Györgynek, és kampány sem durvulna, mert a Hazafias Népfront plakátjait nem ragasztaná le a Hazafias Népfront, viszont a mainál jóval kevésbé baloldali TGM-et pofozták volna a rendőrök a Petőfi-szobornál.