A szombathelyi vezérsípoló

Szabados Gábor

2012. 03. 10.

A Hócipő munkatársának sikerült interjút készítenie a szombathelyi fősípolóval, azt tudakolva, hogy melyik Schmitt Pál ellen fütyültek: az alaptörvény rendelkezéseinek értelmezője, az alkotmányosság őre, vagy a hadsereg főparancsnoka ellen.

Hócipő: Schmitt Pál köztársasági elnök szerint a hatalmon kívüliek véleményét sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért mindenkivel együtt kíván működni, aki a közjó szolgálatáért tesz. A köztársasági elnök ezt részben azzal összefüggésben mondta, hogy pénteken, az országjárása tízedik állomását jelentő Szombathelyre érkezve tüntetők kis csoportja hangos sípszóval fogadta a megyeháza előtt - adta hírül az MTI. Maga volt az egyik fő sípoló.

Vezérsípoló: Én nem az egyik voltam, hanem a vezérsípoló.

Hócipő: Miért sípolt?

Vezérsípoló: Így akartam kifejezni az érzéseimet.

Hócipő: Mit érez? Mit akart kifejezni? Hogy elégedetlen Schmitt Pállal?

Vezérsípoló: Ezt meg honnan veszi? Ez egy szimpátiafütyülés volt a részünkről. Síppal, de ha kell, dobbal és nádihegedűvel is támogatjuk a köztársasági elnök urat.

Hócipő: Akkor az önök akcióját félreértette a sajtó?

Vezérsípoló: Teljességgel.

Hócipő: És maga Schmitt Pál?

Vezérsípoló: Én nem vagyok magam Schmitt Pál.

Hócipő: Szóval, hogy a köztársasági elnök úr félreértette a fütyülés tartalmát? Mert ugye azt mondta, hogy valamennyi magyar köztársasági elnöke akar lenni, ezért - idézem - „ha az egyharmad fütyül, akkor arra én nem fütyülhetek”. Azt is mondta Schmitt Pál, hogy hasonló tiltakozások alkalmával mindig felvetődik benne a kérdés, mit csinál rosszul köztársasági elnökként, az alaptörvény rendelkezéseit értelmezi-e rosszul, az alkotmányosság őreként követ-e el hibákat, vagy a hadsereg főparancsnoki teendőit látja-e el nem megfelelően.

Vezérsípoló: A köztársasági elnök úr nem értett félre semmit, csak szerény volt, mint mindig. Azt azért mégse mondhatta, hogy lám, az emberek ilyen módon is kifejezik a szimpátiájukat irántam, aki az emberek embere vagyok. Koncerten, színielőadásokon, de más rendezvényeken is mindennapos, hogy füttyel is kifejezik az emberek a tetszésüket.

Hócipő: Ez igaz. És mi a helyzet az egyharmaddal?

Vezérsípoló: Semmi. Schmitt Pál mögött egy ország népe áll. Háromharmad. Leszámítva néhány liberálbolsi nemzetárulót, de rájuk kár szót vesztegetni.

Hócipő: Azt mondta a köztársasági elnök úr egy internetes újságnak - idézem -, hogy „A felém irányuló szeretetet és bizalmat változatlanul érzem; nyilvánvaló, hogy az ország kétharmadának még mindig megfelelő elnök vagyok”. Akkor mégis van kétharmad-egyharmad.

Vezérsípoló: Mondom, hogy csak háromharmad van. Ezt maga a köztársasági elnök úr szögezte le, ugyanabban az interjúban, amikor azt mondta: „Akik figyelemmel kísérték eddigi pályámat, sportbéli és diplomáciai teljesítményemet, azok változatlanul bíznak bennem”. Vagyis mi mindannyian bízunk benne.

Hócipő: Ezek szerint önök azért sípoltak, mert tökéletesen elégedettek Schmitt Pállal, mint az alaptörvény rendelkezéseinek értelmezőjével, továbbá az alkotmányosság őrével, valamint a hadsereg főparancsnokával?

Vezérsípoló: Természetesen. De nemcsak ezért sípoltunk. Hanem azért is, mert így próbáltunk erőt adni a köztársasági elnök úrnak a nyelvvédő munkájához, ami ugye az egyik lefontosabb programpontja volt a beiktatásakor, és így akartuk felhívni magunkra a figyelmet: ha kell, mi szívesen együttmuzsikálunk vele. Amikor a köztársasági elnök úr zongorázik vagy tárogatózik, ránk feltétlen számíthat.

Hócipő: És a plágiumvád? Ha beigazolódik? Nem félnek attól, hogy Schmitt Pálnak le kell mondania?

Vezérsípoló: Mondja már! Legfeljebb lemond a kisdoktorijáról! És pár héten belül megcsinálja a nagydoktorit. Zongorából, tárogatóból, nyelvvédelemből, alaptörvényből vagy hadseregfőparancsnokságból.