Diáklázadás!

Varga Ferenc József
2012. 02. 17.
Nincs kegyelem Hoffmann Rózsának, amennyiben a felsőoktatási keretszámok hétfőig nem változnak - legalábbis ezt sugallja az ultimátum, amelyet a szerdán az ELTE jogi karán rakoncátlankodó hallgatók adtak a kormánynak. Márpedig a tárca vonakodik engedni az államtitkár asszony által megálmodott szigorból, így most már csak az a kérdés, miben nyilvánul majd meg a diákság nyomásgyakorlása a politikusokra. A Hócipő riportere erről kérdezte a tüntetés egyik, nevét nem vállaló szervezőjét, Attilát.

Hócipő: Drukkolunk a hallgatóknak, de nem gondolják, hogy egy kicsit összefogottabb szervezésre lenne szükség?

Attila: Nekünk nem kell se Gyurcsány, se az MSZP, se az LMP...

Hócipő: Nem is politikai erőkre gondoltam, de egy nagyobb tömegre és egy határozottabb vezetői körre.

Attila: Aha... ezt fölírom.

Hócipő: Ez milyen jegyzetfüzet?

Attila: Újrapapíros, mert az olcsóbb volt.

Hócipő: Úgy értem, milyen szakon hallgat?

Attila: Hát... azt egyelőre én sem tudom, mert először jogra ültem be, majd úgy átszervezték az egészet, hogy januárban már biofizikából kellett vizsgáznom.

Hócipő: Akkor ez egy biofizika jegyzet?

Attila: Már nem. Geodézia, arra még pont befértem, de állítólag ott is kevesebben leszünk, úgyhogy lehet, hogy mégiscsak megvalósul gyerekkori álmom.

Hócipő: Miszerint?

Attila: Kukás leszek. De külföldön!

Hócipő: Beszéljünk az ultimátumról!

Attila: Jó. Az ultimátum latin eredetű szó, jelentése pedig valamely követelés teljesítésére szóló utolsó figyelmeztetés. Ha a feltételeket a figyelmeztetett fél nem teljesíti súlyos következményekre számíthat.

Hócipő: Köszönjük a zh-képes definíciót, de mi pont ezekre a súlyos következményekre vagyunk kíváncsiak. Tehát mi történik a kormánnyal, ha nem teljesíti az önök követeléseit?

Attila: Azt jobb, ha most nem részletezem, nem akarom tönkretenni a hétvégéjüket!

Hócipő: Ez keményen hangzik!

Attila: Az is lesz!

Hócipő: Csak nekem súgja meg, mire készülnek, ígérem, nem mondom el senkinek!

Attila: Hát... hmm... gondolom, ilyet ön is csinált sokszor.

Hócipő: Milyet?

Attila: Hát tudja: rajzszög, szék, államtitkár leül...

Hócipő: Ugyan, hát ez olyan „kisgimnazista”! Egyéb és felnőttebb ötletek?

Attila: Cigarettázunk a vécében.

Hócipő: Hát ez is elég kispályás...

Attila: Nem, ha azt nézzük, hogy a füstmentes törvényt is megszegjük!

Hócipő: Nincs valami keményebb lépésük?

Attila: De: befocizzuk a minisztériumok ablakait, a kilincsekre meg fogkrémet kenünk.

Hócipő: Miért nem inkább ragasztót?

Attila: Mert ezeknek már úgyis enyves a kezük!

Hócipő: Hát hogy őszinte legyek, nem valami érettek! Miért nem kerítenek egy valamire való vezetőt?

Attila: Már találtunk! Szegénynek újra vissza kell ülnie a padsorokba.

Hócipő: Hogyhogy? Őt is átszervezték?

Attila: Nem, lebuktatták. Mindegy, majd rólam másolhat!