Tüntetési divat I.
Hócipő szerkesztőség
2011. 12. 14. · Hócipő 2011/25
Áprilisban tüntettek nálunk először külföldi szakszervezetek, tőlük tanultuk meg, lehet színesebben is.
Orbán Viktornak sokat köszönhet a tüntetési divatszakma, mert bohócügyi államtitkárával valósággal megtermékenyítette
a civil sztájlisztokat.
Ha tüntetni megyünk, fontos, hogy külsőnk harmonizáljon a jelszavakkal, ez az úr mintha ezt nem igazán fogadná meg,
vagy így szokott egyeztetni?
Sosem árt, ha van otthon néhány jóval korábbi évjáratú fakabát, szegény csendőröknek és nyilasoknak is újat kellett
csináltatni a gárdaparádékhoz.
A járókeret praktikus viselet, vele a megfáradt tüntető bárhol megpihenhet, ez esetben még stílusos is, hisz a nyugdíjukért
vannak az utcán.
Grock, Rivel, Popov, Zoli bohóc nem éppen így nézett ki, tüntetőnket inkább Angela Davis, illetve a kolumbiai futballklasszis,
Valderrama ihlette.
Rövid, tömör és el se lehet rontani, legfeljebb akkor, ha véletlenül helyesen írjuk, fontos, hogy személyesen tegyük, és ne
egy párt klónozza.
Egészen friss képünk a képviselői irodaház előtt készült, hogy Matolcsy mondjon le, helyette Fellegi tette meg, a puritán 28 napos tábla december 3. óta szépen fogy, de hiányzik előle egy nyolcas szám, hacsak nem hozzák előre.
Nincs meghatóbb egy szomorú bohócnál, pedig nincs is kifestve, egyetlen piros gombóc kell hozzá, meg pár évtizednyi ígérgetés, hitegetés, amíg az ember arca ilyenné válik, a közvélemény-kutatók úgy mondják: bizonytalan.
Nehogy már csak Orbán Viktor mögött legyen állandóan
egy csomó zászló!
Itt egy egész fegyverarzenál látható, tolókocsi, koporsó, bábu,
vagy utóbbi igazi?
Nehogy már nemzetietlen is, elég, ha genetikailag
rárontunk a nemzetre.
Az Operaház fantomja mindig hatásos, s közeleg
a velencei karnevál is.