Schmitt Pál aláírta, már nem köztársasági elnök!
Buzsik Zsolt
2012. 01. 02.
Schmitt Pál lába nem mozdult az újévi köszöntője közben, vagy ha mozdult is, elnökünk nem lépett vele. Ebből persze sokan viccet csinálnak, de miért egy helyben állva mondta el az újévi beszédét? Az alábbi álinterjúban az államfő komoly választ ad erre a komoly kérdésre, miközben aláír ezt-azt.Schmitt Pál: Annak, hogy egy helyben állva mondtam...
Hócipő: Elnézést, elnök úr, először kérhetnék egy aláírást?
Schmitt Pál: Hogyne, tessék. Tehát a tavalyi sétálós beszédem a dinamizmust volt hivatva szimbolizálni, idén pedig eredetileg ugrálni szándékoztam...
Hócipő: Kérhetnék ide is egy aláírást?
Schmitt Pál: Persze, parancsoljon. Hej, ha az aláírás is olimpiai szám lenne, akkor én indulnék, és egy arannyal többet hozhatnánk haza Londonból! Szóval azért akartam ugrálni a beszéd közben, mert úgy tudtam, hogy 2012 az elrugaszkodás éve lesz. Na, nem folyamatosan ugráltam volna, bár bizton állíthatom, hogy remek kondícióm erre a bravúrra is feljogosítana...
Hócipő: Ezt is aláírná, elnök úr?
Schmitt Pál: Nem kell mindig megkérdeznie. Csak tolja elém, és én már írom is alá. Tehát úgy gyakoroltam a köszöntőt, hogy bizonyos mondatok előtt ugrottam egyet a levegőbe, de éjfél előtt néhány perccel szóltak, hogy 2012 mégsem az elrugaszkodás éve lesz, hanem a reményé. Még egy papír? Már írom is. Ha pedig reménykedünk, akkor nem ugrálunk, ugye.
Hócipő: Hát, van, aki akkor is ugrál.
Schmitt Pál: Nem tudom, kire gondol. Ezt is aláírjam? Jó. Nem tudom, mi ez nálam, de imádok aláírni. Többnyire el sem olvasom, hogy mit, csak úgy hipp-hopp aláírom. Tényleg, most miket írtam alá?
Hócipő: Semmi különöset. Egy éves Hócipő-előfizetést, egy petíciót a tisztességes közszolgálati médiáért, egy tiltakozást az új jegybanktörvény ellen, egy nyílt levelet, amelyben támogatja az Operaház előtti demonstrációt, és a Magyar Köztársaság elnöki tisztségéről szóló lemondó nyilatkozatát.
Schmitt Pál: Hű, azt nem kellett volna aláírnom! Mondjuk, a Magyar Köztársaságról már rég lemondtam, de az elnökségről? Én annyira szeretek az emberek elnöke lenni!