Hátország
Para-Kovács Imre
2011. 10. 19. · Hócipő 2011/21
Nagyszerű rajz- és művészettörténet tanárnőm mindig azt mondta, amikor belefeledkezett valamelyik osztálytársam a magyar nyelv gyilkolásába, hogy háttal sohasem kezdünk színházat, országot és mondatot, illetve kezdünk, de akkor surdi bunkók vagyunk, faragatlan tönkök, és nem a buddhista értelmezés szerint.Nem mintha nem ők lennének többen, de mindig létezett valamiféle ellenállási mozgalom, nehogy a hülyék végleg átvegyék a hatalmat, de ha már átvették, akkor maradjon magnak némi szellemesség, műveltség és tehetség a föld alatt, hátha jönnek még jobb idők (miért is jönnének?).
Nem most nyertek az idióták országot, de ilyetén mértékű hódításuk azért eddig nem mutatkozott, mintegy teljes fényében ragyog az elbutulás és árvalányhajas küldetéses baromság csillaga, jól tette, aki erre tett néhány éve, mert most busásan kifizetik. Magam is gondolkodtam azon,hogy megtérek, majd neofita dühvel ostorozom a liberális korcsokat, de nem vagyok olyan jó színész, mint kollégáim és egyéb betérők, meg nehezen is hitték volna el, hogy hozzájuk butultam.
Elúszott tehát a lehetőség, hogy jobboldali újságíró legyek, pedig jól fizet.
Vannak azonban olyanok, akik éltek és élnek a lehetőséggel, végül is csak jellem kérdése, azt pedig nem osztogatják a tömeggyűléseken, úgyhogy szépen alakul az állatkert, csak kínomban röhögök én is, pedig milyen jól szórakoznék, ha norvég vagy portugál volnék, csak így benne lenni kicsit macerás. A távolság ugyan mindent megszépít, de olyan messzire még nem jutott az emberiség, hogy ez a beteg és búvalbarterozott ország csinosabbnak tűnjék, és egyhamar nem is tervezzük a Naprendszer elhagyását.
De a megfelelési kényszer és hamarosan kezdődő választási kampány most éppen olyan hajtást hozott, amin még én is elcsodálkoztam. Dörner György színház-igazgatói kinevezése nehezen magyarázható, félelmetes és rendkívül korlátolt személyiségre valló húzás, mert semmi haszna nem lesz a Fidesz számára, viszont kára igen. Értem én a döntés mögött lapító hatalmi logikát (azért az még a legnaivabb olvasóknak sem fordul meg a fejében, hogy Tarlós István hirtelen úgy döntött, hogy elbírál. Ennyire azért nem önjáró a Fideszben senki, emlékezzünk csak az Operaház körüli cirkuszra!), értem, csak nem találom elfogadhatónak vagy célravezetőnek, amikor Orbán Viktor úgy gondolja, hogy ha enged a szélsőségeseknek, akkor azok csöndben maradnak.
A szélsőjobb nem így működik.
Ha a kvázi jobboldal vezetője azt képzeli, hogy engedményekkel lecsöndesítheti a nácikat, akkor a történelmi tapasztalatok alapján óriásit téved, mert ez sohasem működött és sohasem fog működni, az emberek nem ilyenek, a nyilasok meg főleg nem.
Ha ma színházat kapnak, akkor nem lekushadnak, hanem holnap egy saját megyét szeretnének, holnapután egy külön bejáratú tárcát (az igazságügy a kedvencük, tudjuk régóta), azután pedig lenyúlnák az országot, hogy elpusztítsák.
Régi recept, minden engedmény erősíti őket és gyöngíti a normális társadalmat, minden hátráló lépés felbátorítja őket, egyre hangosabbak és agresszívabbak lesznek, először kérnek, aztán követelnek, majd elveszik ami kell nekik, ha megjön az erejük.
És minden kell nekik.
Akárki is hozta ezt a döntést, a felelősség Tarlósé, aki ezzel a lépéssel sikeresen örök szégyenre kárhoztatta magát, mert a jövőben úgy fogunk emlékezni rá, mint a főpolgármesterre, aki színházat adott az antiszemitáknak, az emberre, akinek uralkodása alatt felvirágzott a pusztulás antikultúrája. Ezt a döntést pedig nem lehet kimagyarázni, még ha papíron adta volna parancsba Orbán Viktor, akkor is elutasíthatta volna, de ilyesmi ebben az országban nem történik, csak szóbeli utasítások léteznek, semmiről sem készül jegyzőkönyv, és mindenki valaki másnak a markában van.
Mélységesen nem értek egyet azokkal a hangokkal, melyek szerint legyen egy játszóháza hülye honfitársainknak is, akik igénylik a primitív drámákat, a napi politikai tragédiák színrevitelét, valamint a történelmi giccs folyamatos bemutatását, mert akkor elégedettek és nyugodtak maradnak, nem szólnak bele a fontos ügyekbe.
Mint fentebb vázoltam: ez nem így működik.
Ha egy turulszobrot engedélyezünk, akkor minden sarokra turult akarnak, minden iskolába, minden játszótérre, ha egy nyilast rehabilitálunk, akkor az összest akarják, természetesen szoborral és újratemetéssel.
Ha Szálasi díszpolgárságát visszaállíthatják, akkor hamarosan tombolni fognak, hogy vonjuk meg minden zsidótól, ha egy színházuk lesz, akkor követelik, hogy minden színházban legyen Wass Albert és Csurka István, délelőttönként pedig Herczeg Ferenc.
Mindezt pedig a mi adónkból, közpénzből. Nemsokára én fizethetem Csurka István antiszemita kirohanásait Önökkel együtt, mert mi egy nagy család vagyunk, valamint virágozzék minden virág.
Ja, virágozzék, magánpénzből, és lehetőleg valahol a város határán kívül.