Hűséges kezelés
Smuzewitz Ilona
2011. 10. 05. · Hócipő 2011/20
Kéksisakosokat hívott Magyarországra Schmitt Pál a magyar nyelv védelmében. Az ENSZ New York-i közgyűlésén felszólaló köztársasági elnök azt ecsetelte, milyen veszélyek leselkednek a magyar nyelvre.„Az emberek elnökeként kiemelt figyelmet szentelek a magyar nyelv ápolására, védelmére, fejlesztésére”, mondta az államfő. „A magyar nyelv ápolása, védelme, fejlesztése során azt tapasztaltam, hogy a magyar nyelvre számos veszély leselkedik. Ilyen veszélyt jelentenek az idegen szavak, a fiatalok által használt rövidítések és a szótlan, keveset beszélő emberek”.
Félő, hogy az ENSZ segítsége nélkül a magyar nyelv nem képes megbirkózni a reá leselkedő veszélyekkel, ezért a magyar államfő az ENSZ kéksisakosait hívta segítségül. A katonák nyelvvédelmi övezeteket létesítenének, ahol a magyar nyelvet ápolhatnák, védelmezhetnék, fejleszthetnék. A katonák erőszakot alkalmazhatnának mindenkivel szemben, aki ráront a magyar nyelvre, és megrongálja vagy más kárt okoz benne.
Az államfő a nem fertőző betegségekről is szólt beszédében. Úgy vélte, a nem fertőző betegségek súlyos diszkrimináció áldozatai, mert a fertőző betegségekkel többet foglalkozik mindenki. Ezért javasolta, hogy a nem fertőző betegségeket az ENSZ sorolja a fertőző betegségek közé, hogy jobban féljenek tőlük.
A magyar delegáció határozottan provokációnak nevezte a szlovák nagykövet felvetését, hogy Schmitt Pál javaslatait nyújtsa be írásban is a közgyűlésnek.
*
Az őszödi beszéd kiszivárgásának évfordulóján Mesterházy Attila a Szabadság téren kezdett gyülekezni, követelve, hogy az állami tévé híradójában olvassák be a Demokratikus Koalíció platformot elítélő petícióját. Mesterházy Attilát nem lehetett meggyőzni arról, hogy az állami tévé már nem a Szabadság téren van.„Gyurcsány, takarodj! Gyurcsány, takarodj!”, harsogta Mesterházy Attila.
A volt tévészékházban honoló csendet a tiltakozó Mesterházy Attila provokációnak vélte, és több ízben rohamot intézett az épület ellen. A bezárt főbejárati ajtóról minden alkalommal visszapattant, de nem ütötte meg magát, mert a parlamenti mandátumára esett.
A feldühödött Mesterházy Attilához rövid időn belül újabb csalódott és indulatos Mesterházy Attilák csatlakoztak.
Kisvártatva Mesterházy Attila egy Molotov-koktélt dobott az épületre, de nem gyulladt fel, mert Mesterházy Attila vízzel töltötte meg a palackot, mivel úgy vélte, a benzin túlságosan tűzveszélyes.
A tüntetésről értesülő nyugdíjas budapesti rendőrök reflexszerűen Gyurcsány Ferenchez fordultak további utasításokért.
A Mesterházy Attila zavargásáról szóló hír hallatán Orbán Viktor miniszterelnök azonnal külföldön tartózkodott.
*
Módosul a kitüntetések rendje: a kormány elképzelése szerint ezentúl a Kossuth-díj kitüntetettjei nem pénzt kapnának az államtól, hanem sárga csekket, amelyen a díj ellenértékét közvetlenül az államkincstárba utalhatnák. Aki a hatvannapos türelmi időszak végén nem fizetne, az méltatlanná válna a díjra, és - az államfő kérésének megfelelően - megfosztanák attól.
Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium a bevételek maximalizálását tartotta elsődleges szempontnak, a kormányfő elfogadta a kommunikációs államtitkárság érvelését, és a Kossuth-díjat bevezető, 1,5 millió forintos áron hirdetik meg.
Ezzel egy időben más díjakat is megvásárolhatóvá tesznek. Akinek a Kossuth-díj összege túl nagy kiadást jelentene, az vásárolhat díszpolgárságot. A legolcsóbb kategóriába az elvehető díszpolgárság tartozik majd, amit csak meghatározott ideig használhat a vásárló, majd magyargyalázás miatt elveszik tőle.
„A magyar kormány a magyar emberek érdekeit képviselve gondot fordít arra is, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó magyar emberek kiemelkedő magyar teljesítményét minden magyar ember számára hozzáférhető magyar kitüntetésekkel is kitüntesse”, mondta Szijjártó Péter. A kormány ezért arra buzdítja a bankokat, hogy dolgozzanak ki speciális, díjfizetésre alkalmas hitelkonstrukciókat, mondta a miniszterelnök szóvivője.
*
A gázolaj és a benzin szerdától öt forinttal emeli a Mol árfolyamát.
*
A Btk. újabb módosításán dolgozik a kormány. Az elképzelés szerint a hűtlen kezelés ellenpárjaként bevezetik a hűséges kezelés fogalmát.
A hűséges kezelés tényállását valósítja meg az, aki munkájával gyarapítja az állami vagyont, és ennek következtében az államnak több termőföldje, erdeje, tisztább levegője, hosszabb folyója, nagyobb területe, kakaógyára, bányája lesz.
A hűséges kezelés ügyében az ügyészség kezdeményezhet nyomozást, ha az Állami Számvevőszék jelentése megállapítja, hogy az adott időszakban gyarapodott az állami vagyon. A nyomozás során az ügyészek betekinthetnek az iratokba, bizonyítékokat foglalhatnak le és tanúkat hallgathatnak ki. A tanúmeghallgatáson ügyvédek nem vehetnének részt, mert szeretnék elkerülni, hogy a hűséges kezelést elkövető személy értesüljön a nyomozásról, és annak lezárása előtt eltékozolja vagy hűtlenül kezelje az állami vagyont.
A nyomozati szak lezárása után az ügyészség kijelöli a bírót, aki majd aláírja a számára faxon megküldött elsőfokú döntést.
A hűséges kezelés jogerős megítélésekor - a Legfelsőbb Bíróság határozathozatalát követően - az elkövető háromtól öt évig tovább élhet.