Börő
Farkasházy Tivadar
2011. 09. 21. · Hócipő 2011/19
Hívták Börőnek, hívták Pepinek, Böröczky Józsefnek csak hivatalosan. Ha vele vagy Boncz Gézával találkoztál, lehetett felhős az ég, aznap már rád sütött a nap. A totális nevettetők közé tartozott, nemcsak este a színpadon héttől tízig, hanem egész nap, bárhol. Azért is voltak oly nagy barátok Gézával, mert mindkettő sokkal tehetségesebb volt annál, mint amire vitte. Csak nem tudták magukat eladni, adminisztrálni, mi meg éltünk szerteszórt poénjaikból a Rádiókabaréban, a Mikroszkópon.
Udo Jürgens állítólag egyszer második lett egy Udo Jürgens hasonmás-versenyen, ő is sokkal jobb Poór Péter volt, mint az igazi, időhiány miatt ki kellett vágnom a felét egy 87-es tévékabaréból, sosem bocsátottam meg magamnak.
Fiaim istenítették, s nem tízévesen, amikor elég hozzá egy közepes bűvészmutatvány is, hanem máig. Pedig a nagyapjuk volt az egyik első autós, motoros szakújságíró az országban, mégis Börőtől szívták magukba e sportág szeretetét. A hetvenes években csináltatott egy blézert, arra rátett egy hatalmas címert, alatta kis betűkkel Hungary, és a Magyar Autó- és Motorsport elnökeként járta a versenyeket, az igazi akkor örült, ha eljuthatott Drezdába, Brnóba.
Mindenkit ismert és mindenki ismerte. Amikor Polgár László 50 éves lett, sakkozó lányai meglepték a barátaival a Dunakanyarban lévő házukban, Börő egy gyönyörű piros Cagivával érkezett, akkor még igen ritka vörös-fehér bőrszerkóban, pont úgy nézett ki, mint nagy ideálja, Giacomo Agostini 15-szörös világbajnok. Mindenki őt csodálta, s kérték, menjen már egy kört vele. Börő nagy nehezen berúgta, majd szépen eldőltek, estig sántított, s utána még hetekig.
Te jó ég, lehet, hogy ez az ember nem is tud motorozni, csak imitálja, mint oly sok mindent?
Mert óriási parodista volt, amikor a Forma-1-es pilóták ellen fociztunk a Puskásban, utána díszvacsora volt a Kempinskiben, ott ült mellettünk karnyújtásnyira Schumacher, Massa, Fisichella, ám hamar távoztak, nem sértődtünk meg, elvégre másnap már felbőgnek az autók Mogyoródon, s oly csodásak voltak az ételek, hogy hamar megvigasztalódtunk. Ám egyszer csak hatalmas röhögéseket hallunk, megyünk kifelé, az előtérben Massa, Schumacher és Fisichella csapkodja a térdét, mert Börő spanyolul, németül, olaszul nyomja nekik a nyelvparódiáit, meg amiket hozzáimprovizált. Holott ezeken azok nevetnek csak, akik nem értik, szerintem a műfaj csúcsa, ha egy olaszul csak gagyogó parodista megnevettet olaszul egy született olaszt.
Börő nemcsak ragyogóan közvetített az Eurosporton, de sokat is tett Juhász és Talma karrierjéért, aztán amikor utóbbi világbajnok lett, olasz menedzsere érthetően íratott róla egy könyvet. Ám egy másik is készült, amibe Börőt is bevonták, bizonyára szórta bele a jó sztorikat a szokásos semmiért, ám utána ismeretlenek nagyon megverték, több bordája elrepedt, hetekig nyomta az ágyat, amikor mesélte, s rákérdeztem, kik tehették, csak szomorúan széttárta a kezét, nem mondta, de ki lehetett találni. Elvégre a hála nem politikai kategória. Sokszor találkoztunk akkoriban, egy régi barátom élettársát örökölte, s a szerkesztőségünk is tíz évig a házukban volt, így 2006. október 23-ának éjszakáját is egymás mellett töltöttük a Curia utcában. Midőn a hős szabadságharcosok totálkárossá zúzták a kocsiját, leszaladt megkérni őket, ne tegyék, mire udvariasan azt felelték: művész úr, maguknak vége!
Nem volt erőm bemenni hozzá a kórházba, mert már rossz a szemem, s mindent kiolvasott volna belőle. Ugyanis az volt a szavajárása, hogy a pech mértékegysége az 1 börő, de csak a millibörő használatos. Most megkapta az 1 börőt, mert a legszörnyűbb betegség legszörnyűbb válfaja támadta meg.
Minden pénzét autós és motoros modellekre költötte, csodálatos relikviák maradtak utána, nagyszerű lenne, ha egyben maradva egy Böröczky-emlékszobába kerülnének, bizonyára sok ezren boldogan megnéznék. S akkor nem csak rádiós és tévés kabaréfelvételek őriznék olykor az emlékét.
A Moto GP három legendájával, Rossi kilencszeres, Stoner egyszeres, Doohan ötszörös világbajnokok, az összesen tizenöt.
S még tizenöt...
Giacomo Agostini 15-szörös világbajnokkal
Egy időben ő volt Juhász menedzsere is
Valahol Európában
A legfrissebb Moto GP világbajnokkal, Lorenzóval
Drapál, Börővel?
És akkor eldőlt a Cagivával
- Kösz mindent, Pepi!