Gyurit bevitték
Megyesi Gusztáv
2011. 07. 13. · Hócipő 2011/14
Alig várom már, hogy 139 éves legyek. Akkor fogom megtudni teljes részletességgel, hogy miért vitték be 2011 nyarán Szilvásy Györgyöt, Gyurcsány Ferenc egykori miniszterét a Gyorskocsi utcába, hogy aztán néhány vendégéjszaka után ki is engedjék. A katonai ügyészség, amely az előállítását elrendelte, semmiféle információt nem adott ki az ügyben, a parlament nemzetbiztonsági bizottsága pedig szintén nem, minden adat 2089-ig titkosítva van. A nagyközönség egyetlen árulkodó momentumra kénytelen hagyatkozni: az egyik bulvárlap fotóján a megbilincselt Szilvásy farmerban és kockás ingben látható, ami azért sokat sejtető, mert annak idején Rajkot és társait pantallóban és hófehér ingben vitték be, szó sincsen tehát az ötvenes évek módszereiről.
Galambos Lajosnak, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatójának az előállítása már nagyobb viharokat kavart.. Az óbudai piac csirkeszárnyas standja előtt gyülekező egyik csoport szóvivője, például, váltig állítja, hogy bár neki magának semmi baja a lakodalmas rockkal, nagyon is ráfért már Lagzi Lajcsira, hogy bevigyék kicsit, legalább majd nem hordja fenn annyira az orrát. Akkor még arra számított mindenki, hogy Galambos Lajos után Fásy Ádámot is lecsukják, egyébként nagyon helyesen, mert kizsákmányolta a szépségkirálynőket, tán még bunga- bunga partikat is szervezett nekik, amit még Berlusconi se nagyon fog megúszni, ám kiderült, hogy a katonai ügyészség nem Fásy Ádámot, hanem Laborc Sándort verette bilincsbe, annak ellenére, hogy a gyanúsított sohasem vezetett Laborc-mulató néven tévéműsort, pláne nem úgy, hogy még dalolt is benne.
Hetvennyolc évvel az igazság kiderülése előtt a következőket tudni biztosan hivatalos helyről: Vadai Ágnes szocialista nemzetbiztonsági elnök szerint a Szilvásyt ért vádak „életszerűtlenek és nevetségesek”, Gulyás Gergely fideszes alelnök szerint viszont „megalapozottak”, noha egyikőjük sem tudja, mi a vád tulajdonképpen.
A magyar történelem hagyományai szerint mindkét érv már önmagában bőségesen elegendő egy nyilvános akasztáshoz, illetve ahhoz, hogy az illetőről utcát vagy szakkollégiumot nevezzen el a hálás utókor, ám a közvélemény egy rebellis részét az információ nélküli tájékoztatás sehogyan sem akarja kielégíteni. Főleg, hogy az eddigi egyetlen biztosnak látszó tény is bizonyos Gyurcsány Ferenc blogjáról származik, és úgy szól, hogy Gyurit államellenes bűncselekmény gyanújával vitték be az őrszobára. Ez az információ nem azért nem feltétlenül helytálló, mert Gyurcsány Ferenctől származik, aki mint tudjuk, sohasem mond igazat, hanem mert az igazság percről percre változhat. Galambos Lajos lakásán például a házkutatást még „hivatalos személy által elkövetett vesztegetés alapos gyanúja” címen tartották a nyomozók, de mire fél óra múlva beértek a gyanúsítottal a Gyorskocsi utcába, már kémkedés volt a vád.
Mi magunk nem tudjuk, hol lakik Galambos Lajos, csak a Gyorskocsi utcát és környékét ismerjük, ám elképzelhetőnek tartjuk, hogy a tudomány és technika mai fejlettségét kihasználva, Galambos Lajos a gépkocsi hátsó üléséről megbilincselt kézzel is titkos felvételeket tudott készíteni a fogdába vezető útról, majd ezeket mikrofilm formájában át akarta passzolni a Galagonya utca sarkán pirosban várakozó biciklis pizzafutárnak, aki valójában a Szurgutnyeftyegaz ügynöke, s Rajk idejében még értelemszerűen búvárként dolgozott Tito szolgálatában, ám szerencsére a nyomozók résen voltak.
Mindez azért aggasztó, mert a lakosság, egyre jobban belelendülve a nemzeti együttműködésbe, több mint egy év reményteljes várakozás után szeretne most már végre mozgalmas és látványban is gazdag elés leszámolást látni. Eleddig azonban azon túl, hogy Szilvásy György rókaképű, és már a szeme se áll jól, semmi nem jutott neki. Ebből következően a mai tudásunk szerint két eset lehetséges:
Szilvásy és bandája vagy államellenes bűncselekményt követett el, ergo az alkotmányos rend ellen szervezkedett, lázadt, lázított, rombolt, hazaárult, hűtlenkedett, ellenség kezére játszott, kémkedett stb., vagy pedig, ami még rosszabb, idegen állampolgároktól legalább 500 forint értékű tolltartót vett át ajándékként, azaz minden szempontból kimerítette a hazaárulással egybekötött vesztegetés bűntettét.
Mint tudjuk, utóbbi cselekedet egyáltalán nem idegen a hazai kriminalisztikában: pár évvel ezelőtt Molnár Csaba 36 éves nyomozót kapcsolták le hasonló esetért: nevezett rendőrtiszt, miután bravúrosan sikerült lépre csalnia a Bécsben megbúvó Kulcsár álbrókert, másrészt zavarba ejtően és érdekfeszítően sokat tudott a brókerügy részleteiről és haszonélvezőiről, egy ajándékba kapott 500 forintos ceruzatartón, valamint két adag arab cukrászsüteményen bukott le, s bár a bíróság később minden vádpontban fölmentette, ráment a karrierje a keleti édességre. Meg nem erősített hírek szerint az ügyészség még azzal is vádolni akarta, hogy a túl sokat tudó rendőrtiszt egy Barbecue-partin is részt vett volt állatorvosokkal és pénzváltókkal, de az ügyészek a „barbecue” szót sem leírni, sem kimondani nem tudták helyesen, így ejtették ezt a vádpontot.
Szilvásy nehezebb eset: információink szerint tolltartókat nem gyűjt, és süteményt is csak módjával eszik. Jogtudósok szerint az ilyen nehéz helyzetekre elképzelhető olyan jogi megoldás is, hogy Szilvásy ügyét olyannyira titkosan kezelnék, hogy nemcsak az ügyvéd nem szerezne tudomást a vád részleteiről, de maga a bíró sem, aki ítéletét a legközelebbi Fideszkongresszusról érkezvén hozná meg, miáltal az igazságszolgáltatás végre soha nem látott hatékonysággal működne.
Akinek ez kevés, vigasztalja a tudat, hogy 2089-re már okosabbak leszünk.