Ismét elrontottuk Overdose rekordját

Hócipő szerkesztőség
2011. 04. 18. · Hócipő 2011/08
Négy tüntetésről is lemaradunk miatta, még szerencse, hogy midőn kilenc óra után autónk az Unter den Linden felett célba ér, épp tüntetnek a szállónk előtt. Közel a Múzeum-sziget a Pergamonnal, ahová azonnal bevetjük magunkat, a Humboldt egyetem előtt Alexander ül egy földgömbön, Nagy Frigyes lova alatt kedvenc tudósai, eddig Potsdamban voltak karanténban. S az Opera, ahol megboldogult Gábor Laci kollégámtól a Fal leomlása előtti napon kérdeztem, mit látunk:

- Az első felvonást.

Valahogy érezte, hogy én sem vagyok kiváncsi tovább d’Albert unalmas pásztorjátékára, amiről azt hittem, A hegyek alján, de csak nem kezdtek bele a Farkaskalandba. Hitler bunkerje felett autók parkolnak, a Checkpoint Charlie kávézója előtt leértékelt szendvicseket ehetünk nyolckor, Attila a szovjet szektorban ül, mi Bencével az amerikaiban. Egy leomlott fal választ el minket egymástól. Másnap megnézzük a 3,2 millió éves Lucyt Afrikából és egy 23 méteres dinót, megtudom Bencétől, a másik nem tüskés volt, csak napelemeket hordott a hátán, s itt az első madár is. A Brandenburger Tor előtt herendi bolt, mellette félmillió eurós Bugattit és Bentleyt árulnak, két néni nézegeti őket, rájuk köszönök:

- Astalavista Baby!

- Tiszteletünk Farkasházy úr! Akkor nem csak mi hárman leszünk Hoppegartenben magyarok.

Az NDK pályát Gerhard Schöningh úrék ragyogóan rendbehozták, s tízezer berlini jött ki Overdose-ért, már tavaly nagyon várták, most szavazás volt, és csak 16% hitte el, hogy ott kezd. A kis magyar kolónia tele feszültséggel, hisz egy lónál sosem lehet tudni. Suborics ült rajta Hamburgban, második badeni győzelmekor, Rómában is ő szórta el tíz hosszal a mezőnyt. Párizsban is elöl volt vele, csak többedmagával nem vette észre a zászlót. Akkor ősszel Soumillont kirúgta Aga Kán, a karját törte, Mikóczyt leteperték Nagyváradon, Andreas Suboricsot pedig úgy fejbe rúgta egy ló, hogy az orvosok örökre visszavonultatták. De csodával határos módon rendbe jött, s most ismét ő ül a hátán. Dózinak is egyik baj jött a másik után. Baden-Badenben felőrölte az erejét a start, háromszor dobta le lovasát, ki is kapott miatta, most sem akar bemenni arra a szűk helyre, de ezúttal megelégszik egy másfél perces cirkusszal. így is hat hosszal szórja el nyolc ellenfelét. Schöningh mondja az időt, nem akarom elhinni, írja le, 54,1. Ez jobb, mint a párizsi pályarekord, amitől csak egy tizeddel maradt el. Mennyi volt? 57,8. Te jó ég, akkor 60 métert javított rajta?

Azért megvárjuk, míg hivatalosan közlik, s a biztonság kedvéért a falról is ellopjuk kinyomtatva. Értesítjük az összes magyar lapot, már mennénk, amikor a monitoron látjuk, most vágják az összefoglalót, ide-oda tekernek, a versenyt is mutatják újra. Mivel a két domb és a csókot dobáló Suborics miatt hitetlenkedve fogadtuk, s a mezőny is túl közel volt hozzá ehhez az időhöz, Attila leméri a tévén:

- Teddy, ez csak 57 körül van.

- Az nem lehet, ezek németek!

Utalva arra, hogy Pesten is mi rontottuk el, amikor simán bemondták az 52,6-os világrekordot, s két órát kellett rimánkodnom, amíg kiderült, a startnál a TV2 képét használták az űrből, ami két mp-et késett, a célnál a sajátot, de végül korrigálták 54,6-ra. Az is óriási tévedés, de nem mondhatom ily csodás fogadtatás, pezsgős ebéd után, hogy ők meg hárommal tévedtek. Nincs mit tenni, majd otthon ellenőrizzük. Prágában azt sem értem, Pest felé miért drágább a benzin ugyanannál a kútnál, mint a túloldalt Berlin felé. Hajnali négykor zuhanunk ágyba, reggel utánamérünk, ez bizony „csak” 57,1; az is nagy pályarekord, csak nem akkora. Hétfő délben az MTI idézi Schöningh urat, aki történelmi rekordnak nevezte a Berliner Zeitungban, de mi már tudjuk, ahogy az alkotmány, ez sem az.

Mikóczy örömét ez sem fogja elvenni, mivel másnap van a születésnapja, így kissé másnapos lesz, mire Pestre kerül, hogy elmondjuk. Óriási volt a teher rajta, Roszival idomáron, Szmodits állatorvoson, Horváth Bélán, aki tehetős társakat szerzett Zolinak, de most már elmondható, ha két éve a stáb el is szúrt valamit, helyrehozta, Overdose a régi. Kell is, hisz Angliába készül, addigra talán II. Erzsébet sem lesz másnapos az esküvőtől. Mert biztosan kinn lesz.

Farkasházy Tivadar




- Na hol ez az Overdose?


- Wir sind sechst Berliner.


- Párizsban, Rómában, Hamburgban, Baden-Badenben
az élen Suboriccsal...


- És most már Berlinben is!


- Vajon mi lesz?


- Mi lenne?


- Sokszor csókoltatnak a tulajdonostársak!


- Hol vagytok?


- Várjál már!


- Azt tudja, hogy reggel megáldottam Dózit?


- Andreas, nem várnád meg a célt?


- Hadik Andreas is megsarcolta Berlint!


- Most már megvacsorázhatsz!

Fotó: Farkasházy Attila és Benedek