Kenderes

Uj Péter

2003. 05. 14. · Hócipő 2003/10

Nem csak hogy a unióba vagyunk de facto belépve immár, nem csak hogy naponta teszünk jelentős lépéseket a szebb és boldogabb, demokratikus fejlett izé felé, de néha az lehet az ember érzése, hogy vágtázunk, tízmillió Carl Lewis, vagy szteppelünk, mint bolond paraszt a hordóskáposztán. Pláne egy ilyen, valóban felemelő, az européer néplelket megremegtető esemény után érzi az ember, mint amilyen a május negyediki kendernap volt.

Foglaljuk össze az összefoglalandókat most.

Az ÁVH-utód, pártállami, komcsi, Medgyessy-milícia rendőrség kuncogva asszisztált ahhoz, hogy egy békés tüntetést megtámadjon néhány rendőrileg (tehát roppant okosan) ugyanoda engedélyezett üveges tekintetű szellemi egysejtű; kaján vigyorral végignézte, ahogy nett kis birodalmi sassal illusztrált skinhead üti szét egy transzparensébe kapaszkodó gyerek arcát, sőt amikor már azzal fenyegetett a helyzet, hogy akár emberéletben is kár eshet, akkor a békés demonstráció szervezőit fenyegette meg tömegoszlatással. A rendőrség nem szimpatizál a tüntetőkkel, hiszen ha valaha is megvalósulna az, amit a tüntetők követelnek, megszűnne a rendőrség kedvenc szórakozása, elveszne legjobb statisztikajavító módszere: gimnazisták zsebében turkálni egy-egy spangli után, tanár által följelentett szakközépiskolást hurcolni el az osztály szeme láttára a tanteremből, házibulikat letámadni fél gramm hasis lefoglalásának reményében. A komenista rendőrségnek (amelyet Medgyessy ügynökbarátai irányítanak, nyilván) sokkal de sokkal szimpatikusabb volt az európai értékeket hordozó, mélykulturális Vér és Becsület haj- és hagyományőrző egyesület, amelynek igen hangulatos, méltóságteljes megemlékezését sikerült annak idején megvédeni a Szálasi Ferencért kevéssé lelkesedő antifasiszta csürhétől.

Május negyedikén, vasárnap agysebészek és klasszikafilológusok eurokonform csoportja, élén egy bátor Szálasi-rajongóval, háttérben a mélyen demokrata volt pártrovatos főszerkesztővel rágcsálózta meccseken edzett kórusokban az Európa-szerte megvetett, szélsőséges Konrád Györgyöt és Jancsó Miklóst, akik a maguk aljas, sunyi és magyarellenes módján próbálnák elérni, hogy ebben a nagyszerű országban, konkrétan Máriáéban legalább beszélni lehessen arról, ami olyan primitív társadalmakban, mint a német, a holland, a svájci vagy a brit törvénybe foglaltatott, hogy tudniillik a kábítószerfogyasztókat érdemes volna nem elsősorban bűnözőknek, hanem mondjuk betegeknek tekinteni, illetve az alkoholnál és a nikotinnál is kevésbé káros könnyű drogok fogyasztóit még betegnek sem, hiszen nem azok. Egy alapos szűrővizsgálat ráfért volna a Vörösmarty téri népességre, érdekes eredményeket láttunk volna. A feltűnően észszegény véglények futballhuliganista randalírja akár sima kis köztörvényes intermezzo lehetne, ha ugye nem asszisztálna hozzá a kommunista rendőrség, egyrészt, másrészt pedig nem kapna nem kevés erkölcsi támogatást néhány élpolitikusról, nem kapna bíztatást arra, hogy ilyen köröket, akciókat, randalírokat szervezzen, nem volna kinevezve különböző értékek letéteményesének a nyomorult ramapithecusa, nem volna szépen szervezett netwörkje neki, weblap, meg minden, nem simogatná meg buksi fejét Hende Csaba nap mint nap. Kérdés: ha az Árpád-sávossal és White Power kereszttel kivonuló derék ifjú azt az oktatást kapta volna, hogy a magyargyűlölő, buzi zsidónak kevéssé nevezhető Álmos vezér, mint az ősmagyar vallás rendíthetetlen híve, a globalista, idegen eszméket (pl. kereszténység) mereven elutasító nemzeti hős valószínűleg (minthogy a sámánista vallás enélkül elképzelhetetlen volt) igen nagy mennyiségben fogyasztott pszichoaktív szereket, galócát meg ilyesmit, illetve, hogy az egész fehérlófiás-csodaszarvasos izé, akár sumer, akár szittya, akár finnugor, elképzelhetetlen volna drogok nélkül, nos, akkor a szegény hova állt volna?

Ez a marosvásárhelyi előemberroham szintje, a Sütő Andrásra támadott hegyi favágóhordák tudati szintje: a tyúkszaros kelet-európai történelem nyüzsög az ilyenektől, politikusok által felheccelt nullagyúak rohamoznak, a polgár meg fél.

A magyar gyereket kart-karba öltve védi a magyar alkotmány ellenében Pettkó András és a szálasista tömbházmester, egy nullszázalékos párt, egy nevében is cinikus hetilap főszerkesztője és a még cinikusabb elnevezésű forgalomakadályozó csoport.

Aztán szépen harcias nyilatkozatokban jelölik ki nevezett alkotmány és törvények felett álló szervezetek, hogy mettől meddig is terjed a szólásszabadság, például, miről szabad és kinek beszélni, börtönnel fenyegetnek, csak úgy lazán, úgy látszik az utcai pofozkodásban nem merül ki a fegyelmezőarzenál.

Itt tartunk demokrácia-törzsfejlődésileg, nézzünk magunkra. Na, hát itt teremtsen esélyt mindenkinek Lévay Katalin, vagy legyünk egy nemzetközileg is jelentős, nagyon nagyszabású Szálasi-vándorkiállítás esetleg Terror Háza, pengefallal Hegyeshalomnál.