A főpohárnok és a fejhús

Farkasházy Benedek
2011. 02. 24.
Előkóstolják a hazánkba érkező EU-delegációknak felszolgált menüsort. Mi az, hogy kóstolják! Egyenesen próbafőzik őket előző nap, így mindent duplán készítenek el. Mielőtt Budai kormányzati főelszámoltatóhoz fordultunk volna pazarlást kiáltva, azért megkérdeztük a fő-fő előkóstolót, a főpohárnokot, hogy hogy is van ez?

Hócipő: Ma kerül sor a védelmi miniszterek díszvacsorájára. Betöltötték már a gulyáságyút?

Főpohárnok: Mi az, hogy betöltöttük... Már egyszer el is sütöttük.

Hócipő: Az mit jelent?

Főpohárnok: Tegnap próbafőztük az egész mai menüsort.

Hócipő: Jól értem, hogy ha ma például 120 adagot kell felszolgálniuk a delegációknak, akkor tegnap is lefőztek 120 adagot?

Főpohárnok: Ha nem is a teljes mennyiséget, de nagyjából. Tudja, erre azért van szükség, hogy ma nehogy becsússzon bármi hiba. Mint egy színházi főpróba.

Hócipő: Csak egy színházban a főpróba után akár 40-50-szer is előadják a darabot. Maguk pedig egyetlen előadásra tartottak főpróbát, így pedig az egész a duplájába kerül. Kivéve, ha bélszín helyett malacfejhússal próbálnak.

Főpohárnok: Éppen ellenkezőleg. Tegnap fejhússal próbáltunk, és ma is fejhúst fogunk felszolgálni. Tökmagolajos uborkasalátával, füstölt szalonnahabbal és mangalicatarjával.

Hócipő: Ez elég bizarr. Nem lenne jó egy sima csirkepörkölt, mondjuk nokedlivel és csemegeuborkával?

Főpohárnok: Micsoda?

Hócipő: Jó, akkor úgy mondom, ahogy minden rendes csárdában rendelnek: csiripöri nokival és csemiubival.

Főpohárnok: Mi újraértelmezzük a magyar ízeket. Ez művészet.

Hócipő: Már megbocsásson, de akkor miért pont fejhús?

Főpohárnok: Ez illik a borhoz.

Hócipő: Tehát nem az ételhez választják a bort?

Főpohárnok: Pont fordítva. A borhoz választjuk az ételt.

Hócipő: És melyik az a bor, amihez pont a fejhús illik a legjobban?

Főpohárnok: Ma egy szekszárdi kékfrankost fogunk felszolgálni. Amiben a paprikás íz dominál, ezért egy kis paprikás krumplit is adunk a fejhús mellé.

Hócipő: Már aggódtam, hogy esetleg az animális jegyeket emelné ki. Még félreértenék, ami védelmi miniszterek esetén nem kis kockázatot jelent...

Főpohárnok: Ezen kívül lesz még pezsgő...

Hócipő: Pályáztatták?

Főpohárnok: Nem, dehogy, a Balaton régióban csak egyetlen pincészet tud a magas minőségi elvárásoknak megfelelni. A végén lesz desszertbor is.

Hócipő: Gondolom Tokaji, már meg se merem kérdezni, melyik pincészettől.

Főpohárnok: Eltalálta. Tokaji. És ne kérdezze.

Hócipő: A próbafőzésen kívül mit próbálnak még?

Főpohárnok: A pincérek mozgását, hogy a Parlament vadásztermében egyszerre tegyék az asztalokra a tányérokat és a borokat.

Hócipő: Az előkóstolás miért olyan fontos?

Főpohárnok: Biztonsági okokból.

Hócipő: Tehát ha mérgezett a hús, akkor ön el méltóztatik halálozni, mielőtt még felszolgálnák azt?

Főpohárnok: Ezt a fajta ellenőrzést az őrezred munkatársai végzik, mindenféle eszközökkel, amikről nem beszélhetek.

Hócipő: Mondja, mit várnak ettől a vacsorától? Mondjuk egy csigán és békacombon edzett francia még csak-csak belekóstol, de egy magvakon, salátán, olíva olajon, sovány sajtokon és ásványvízen edződött, az egészségére is adó vendég mit csináljon?

Főpohárnok: Mire céloz?

Hócipő: Hát csak arra, hogy egy a magyar konyhához nem szokott gyomrú vendég ennyi zsírtól össze fogja fosni magát...

Főpohárnok: Velünk szemben az az elvárás, hogy emlékezetes vacsorát adjunk. Hát most megkapják.