Vörös folt a térképen
Trunkó Barnabás
2010. 12. 15. · Hócipő 2010/25
Amikor az őszi önkormányzati választások előtt megjelentek a közvélemény-kutatók tippjei, már tudni lehetett, hogy a szegfűnek végleg annyi!De azt nem sejthettük, hogy az ország egy része hamarosan mégis vörös lesz. Ezt csak az tudhatta, ki műholddal szállt fölébe, és bemérte azt a hétcentis repedést.
Bakondi, az újonnan kinevezett régi-új katasztrófamenedzser rögtön meg is kapta a projektet; Pearl Harbour légvédelmi főnökét is 1941. december 1-jével nevezte ki a washingtoni adminisztráció. A vörösiszapban már az új kormány minisztereinek és számtalan államtitkárának a gumicsizmái cuppogtak; és a kolontári helyszínelők a felelősök megnevezését tartották a legsürgősebbnek, miközben a szerencsétlen károsultak a kiürített tornatermekben fetrengtek.
Ezekben a napokban senki nem szeretett volna a kolontári jegyző helyében lenni, hiszen az első praecox verdikt - mint helyi hatóságot - őt vélelmezte felelősnek. Ez nem volt teljesen alaptalan, hiszen a fáma szerint - az akkor még nagyközségi rangban lévő - Paks öntudatra ébredő tanácsi apparátusa, és annak építésügyi szakigazgatási szerve - ami egy pályakezdő építésztechnikusból állott - kitalálta, hogy az akkoriban épülő atomerőmű terveit is a helyi tanácsnak kell jóváhagynia. A fővárosi központban nem akartak ebből politikai balhét és vitát, ezért egy szép napon három pótkocsis kamion gördült a tanácsháza udvarába:
- Meghoztuk a tervrajzokat!
A kolontári jegyző nyilván nagyon megkönnyebbült, amikor a tévéhíradóban azt látta, hogy mégis az erőmű főnökét vezették el bilincsbe verve, nehogy összebeszéljen az üzemi étkezde vezetőjével. Mondván: nyilván a paradicsomleves ömlött ki.
Csak néhány - az alkotmányossági okoskodásokra még mindig fogékony - polgár lepődött meg azon, hogy a felelősséget megállapító jogerős ítélet a parlamentben hangzott el a miniszterelnök szájából, aki azért annyit megtehetett volna, hogy a galambszürke öltönyére felveszi a bírói talárját is. Ha már az új főügyészére decemberig kell várnia.
A szakirodalomból jól ismert tíz csapás egyébként már a fülkeforradalom után elkezdődött Borsodban, ahol a multi bevásárlóközpontok, a bankok és a tőzsdéző magánnyugdíjpénztárak miatt a gyanútlan Felsőzsolca került víz alá. Akkor még számolgattuk a csapásokat, hiszen abban bíztunk, hogy csak tíz lesz belőle!
És persze vártuk az idézett műben említett, és a hét szűk esztendőt követő hét bő évet. De úgy tűnik, hogy abból is kilenc lesz!