A javunkat akarják!
Pokoli nyugdíjtörténetek
Ürmös Zsolt
2010. 11. 26.
A külföldi sajtó meghökkent, az elemzők pedig levegőért kapkodnak a kormány szerdai bejelentése után, amivel Matolcsy György ultimátumot adott az állampolgároknak: visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy búcsút inthetnek az államtól járó nyugdíjuknak. Munkatársunk, Ürmös Zsolt, a Hócipő Vujity Tvrutkoja, félelmet nem ismerve felkerekedett, és a nyugdíjháború frontvonalából, a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik frissen ásott lövészárkából küldött tudósítást.Hócipő: A levegőben még érezhető a puskaporszag, mikor a kiürült sajtószobába lépünk. A széksorok előtt lövészárok. Az egyik félreeső sarkában a költségvetés CheGuevarája, a Kossuth tér Ramboja ül, aki jó katonához illően fegyvereit tisztogatja. Matolcsy úr, zavarhatom egy pillanatra?
Matolcsy: Meg kellett tennünk, amit meg kell tennünk, hiszen ahhoz, hogy valamit megtegyünk, tennünk kell érte, hogy megtegyük, mert amit most nem tettünk meg, azt nem tesszük meg soha.
Hócipő: Köszönjük, hogy ezekben a nehéz órákban is Schmitt Páltól idéz. Hogy áll a nyugdíjcsata?
Matolcsy: Fejünk fölött még a magánnyugdíjpénztárak dögkeselyűi kőröznek, de a távolban a kapitalista tőke hiénáinak már csak ködbevesző árnyalakja látszik, ahogy behúzott farokkal somfordálnak odébb.
Hócipő: Tehát úgy néz ki, megnyerték a háborút?
Matolcsy: Csapataink harcban állnak... Hátulról az alkotmánybírósági törvénnyel mögéjük kerültünk, jobbról pedig Selmeczi Gabriella nyugdíjadós bejelentésével ütöttünk lyukat a keleti szárnyukon.
Hócipő: Az ellenfelek a harctéri szabályok megsértésével vádolják önöket. Az ellenzék azt mondja, hogy amit önök alkalmaznak, azok már maffiamódszerek.
Matolcsy: Ezt vezérlőezredesünk nevében kikérem magamnak! És ha az ellenzék ezt az állítását továbbra is fenntartja, kénytelen leszünk lófejet tenni az ágyukba...
Hócipő: Ön a harcok közben azt nyilatkozta, hogy „A nyugdíjmentő törvénycsomag célja, hogy biztonságossá tegye az állami nyugdíjrendszert.”
Matolcsy: Így van. Biztonságossá az állam számára.
Hócipő: A pénztárak szerint ez zsarolás...
Matolcsy: Mi csak a polgárok javát akarjuk.
Hócipő: Na jó, de a polgárok érthető módon nem szívesen adják oda a javaikat önként és dalolva.
Matolcsy: Itt már nem csak forradalom van, hanem a háború, és köztudott, hogy háború idején engedélyezett a polgárok javait igénybe venni, és katonai célokra felhasználni.
Hócipő: És aki nem adja?
Matolcsy: Talán leginkább egy gyermekmondókával tudnék a kérdésére válaszolni. Aki nem lép át egyszerre, nem kap rétest estére!
Hócipő: De a polgári lakosság elleni erőszakot és a háborús fosztogatást a törvény is bünteti.
Matolcsy: Csapataink harcban állnak, úgy hogy várjuk meg, mit mond erről majd a leendő főügyész.
Hócipő: És nem fél, hogy nagyban megváltoztatja majd a háború menetét, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség képviselője kijelentette, ha kell, Strasbourgig mennek?
Matolcsy: Már arra is megvan a győztes taktikánk. Bécs alatt megvárjuk őket, majd megfutamodást színlelve, lóhátról lenyilazzuk mindet!