Libator
Trunkó Barnabás
2010. 11. 11.
A Márton-napi libator nem hasonlítható össze olyan újsütetű, külhonból átvett ünnepekkel, mint a Valentin-nap, vagy a Halloween. A Márton-nap valójában magyar ünnep, csak más nemzetek is átvették, főleg olyanok, amelyek szeretik a libát, és az újbort. Márpedig ilyen nemzet elég sok akad. Munkatársunk, Trunkó Barnabás, egy Márton-napi libával készített interjút.
Hócipő: Hogyan készül a Márton-napra?
Liba: Fogyózom.
Hócipő: Paleo-diéta?
Liba: Természetesen. Főleg magokat eszem, mint az ősember.
Hócipő: Ennek ellenére elég jó húsban van!
Liba: Ez azért van, mert tömnek!
Hócipő: De hiszen az Európai Unió szabályai szerint szigorúan tilos a libatömés!
Liba: Sajnos, a mi kormányunk szarik az Európai Unióra!
Hócipő: Az állatvédők sem segítenek?
Liba: Az osztrák Négy Mancs egyszer már mellénk állt, de kiderült: csak azért csinálták, hogy piacot csináljanak a wiener schnitzlinek!
Hócipő: Próbáltak már tömegesen tiltakozni a tömés ellen?
Liba: Néhányan tiltakoztak, de őket már feltálalták előételnek!
Hócipő: Már úgy értem, hogy szervezetten próbáltak-e tiltakozni? Ha egy csomó liba kimegy az utcára, vagy a legelőre, az azért figyelmeztető lehet!
Liba: Azt mondanák, hogy külföldről a kozmopoliták szervezik az ilyen libás demonstrációkat!
Hócipő: Az Alkotmánybíróságnál nem próbálkoztak?
Liba: Annak állítólag most nincsen szezonja!
Hócipő: Strasbourg?
Liba: Törődnek is azok velünk! Nekik csak az a fontos, hogy a bírósági büfében mindig legyen libamájas szendvics!
Hócipő: Maga egy buta liba! Tömés közben legalább megcsípi a gazdáját?
Liba: Hova gondol? Nem bántjuk szegényt. Van fogalma arról, hogy neki mi minden letoltak már a torkán?