Libator

Trunkó Barnabás
2010. 11. 11.
A Márton-napi libator nem hasonlítható össze olyan újsütetű, külhonból átvett ünnepekkel, mint a Valentin-nap, vagy a Halloween. A Márton-nap valójában magyar ünnep, csak más nemzetek is átvették, főleg olyanok, amelyek szeretik a libát, és az újbort. Márpedig ilyen nemzet elég sok akad. Munkatársunk, Trunkó Barnabás, egy Márton-napi libával készített interjút.

Hócipő: Hogyan készül a Márton-napra?

Liba: Fogyózom.

Hócipő: Paleo-diéta?

Liba: Természetesen. Főleg magokat eszem, mint az ősember.

Hócipő: Ennek ellenére elég jó húsban van!

Liba: Ez azért van, mert tömnek!

Hócipő: De hiszen az Európai Unió szabályai szerint szigorúan tilos a libatömés!

Liba: Sajnos, a mi kormányunk szarik az Európai Unióra!

Hócipő: Az állatvédők sem segítenek?

Liba: Az osztrák Négy Mancs egyszer már mellénk állt, de kiderült: csak azért csinálták, hogy piacot csináljanak a wiener schnitzlinek!

Hócipő: Próbáltak már tömegesen tiltakozni a tömés ellen?

Liba: Néhányan tiltakoztak, de őket már feltálalták előételnek!

Hócipő: Már úgy értem, hogy szervezetten próbáltak-e tiltakozni? Ha egy csomó liba kimegy az utcára, vagy a legelőre, az azért figyelmeztető lehet!

Liba: Azt mondanák, hogy külföldről a kozmopoliták szervezik az ilyen libás demonstrációkat!

Hócipő: Az Alkotmánybíróságnál nem próbálkoztak?

Liba: Annak állítólag most nincsen szezonja!

Hócipő: Strasbourg?

Liba: Törődnek is azok velünk! Nekik csak az a fontos, hogy a bírósági büfében mindig legyen libamájas szendvics!

Hócipő: Maga egy buta liba! Tömés közben legalább megcsípi a gazdáját?

Liba: Hova gondol? Nem bántjuk szegényt. Van fogalma arról, hogy neki mi minden letoltak már a torkán?