Szavazók szabadlábon

Buzsik Zsolt
2010. 09. 11.
Húsz rab nem tért vissza a háromnapos, úgynevezett büntetés-félbeszakításról az Állampusztai Büntetés-végrehajtási Intézetbe. Az elítéltek október 1-én távozhattak a börtönből, hogy elmehessenek szavazni az önkormányzati választások hétvégéjén, ám azóta sem tudni róluk semmit... Illetve vasárnap délután megcsörrent szerkesztőségünk telefonja.

Sutyi: Halló, Sutyi vagyok, az egyik elítélt, aki nem tért vissza Állampusztára a szavazásról.

Hócipő: Jó napot, miben segíthetünk?

Sutyi: Írják meg az igazságot!

Hócipő: Örömmel. És mi az igazság?

Sutyi: Hát, az nagyon bonyolult. Hagyjuk, inkább kérdezzen valami mást!

Hócipő: Miért ítélték el?

Sutyi: Csokilopásért. Három évet kaptam.

Hócipő: Tudom, hogy szigorították a szabálysértési törvényt, de azért ez nagyon durva. Mégis mennyi csokit lopott?

Sutyi: Csokit? Csokilopást mondtam? Totál meg vagyok kattanva: kocsilopást akartam mondani.

Hócipő: Azt tudja, hogy húszan nem tértek vissza? Őszintén, összebeszéltek?

Sutyi: Nem, dehogy! Hát én azok közül alig ismerek valakit, csak a Simit, a Jojót, az Egeret, a Csocsót, a Gázost, a Zsugást, a Majrét, a Lovat, a Sumóst, az Arcot, a Soványt, a Csirkést és a Dögöt. A többieket meg csak a polgári nevükön.

Hócipő: De hát miért nem mentek vissza?

Sutyi: A többiek nevében nem tudok nyilatkozni, én sajnos lekéstem a vonatot, mert az is csak akkor indul pontosan, ha az ember lekési.

Hócipő: Azóta már majdnem hat nap telt el.

Sutyi: Tudom, de most meg már a büntetéstől való félelmem miatt nem merek visszamenni. Így lesz egy tízperces késésből fogolyszökés, ez egy ördögi kör, ezt megírhatja.

Hócipő: Hol van most?

Sutyi: Szabadszálláson.

Hócipő: Az nincs is olyan messze Állampusztától.

Sutyi: De ez egy másik szabad szállás, ahol én most vagyok.

Hócipő: Megkérdezhetem, kikre szavazott?

Sutyi: Naná, majd mindjárt elmondom! Hogy lehet ilyet kérdezni egy rejtőzködő szavazótól!

Hócipő: Mégis mik a tervei? Előbb-utóbb úgyis elkapják.

Sutyi: Remélem is, mert félek idekint! Ha előbb értesülök arról, amit a belügyminiszter mondott, hogy „az országban jelentősen vissza fog esni a vásárlóerő, szegényednek az emberek, egyre nagyobb lesz a korrupció, egyre nagyobbak lesznek a gazdasági bűncselekmények, egyre több lesz az utcai bűncselekmény és nyilvánvaló, hogy egyre több lesz a fegyveres rablástól kezdve minden más”, akkor nemhogy a vonatot nem késem le, de még szavazni se mentem volna el. Kellet nekem a közügyeket gyakorolnom! Maradtam volna inkább a seggemen, a jó meleg, biztonságos kis börtönben!