Miami expressz, varsói gyors

Para-Kovács Imre

2010. 08. 25. · Hócipő 2010/18

Szalai Annamária lesz kilenc évig a magyar főcenzor, és ezen az sem változtat, ha nyilatkozatai, képességei alapján a hozzám hasonló naiv és jóindulatú recenzor hajlamos megelőlegezni neki némi bizalmat, mivel azért mégsem egy Semjén Zsolt vagy Pelczné Gál Ildikó, például még nagyon nagy hülyeséget nem mondott, és nem is intézett frontális támadást a független gondolkodók ellen.

De a poszt, barátaim, ez a poszt, ami nem volt, aztán hirtelen mégis lett, ráadásul kilenc évre, a poszt mögött pedig ez a vállaltan antidemokratikus hatalom, ami posztra kinevez, egyensúlyszerepben bambuló köztársasági elnöknek látszó tárgy ellenjegyez, Szalai Annamária elvállal, bizony, ez az elvállalás sokat elárul az érzékeny orroknak.

Fiatal volt, kellett a pénz.

Onnan érdemes kezdeni, hogy ki maradt a Fideszben a kilencvenes évek elején bekövetkezett fazonigazítás után. Nos, természetesen azok, akik érvényesülésük, karrierjük egyetlen lehetőségét a pártban látták, azaz egyéni érdekeik miatt hajlandónak mutatkoztak Orbán Viktor egyeduralmát elviselni, illetve a teljesen hülyék, akik elhitték, amit hallottak.

A teljesen hülyék - mint minden pártban - a Fideszben is többségben voltak, de Szalai Annamária nem tartozott közéjük, ilyeténképpen legalább egyszer meg kellett hoznia egy döntést, miszerint mostantól fontosabb a jövő, mint az igazság, ami nehéz döntés lehetett, de minden döntés nehéz, leszámítva a konyhacsempe színére vonatkozót, bár a vélemények ebben is megoszlanak.

Azóta sokan belenőttek a pártba, beleszülettek vagy beszálltak, de a régiek mindegyikére vonatkozik a fenti felosztás, és ahogy a tények igazolják, meg is találták legtöbben a számításukat, mert a kitartás pozíciókat, pénzt és biztos állást hozott.

Na de, negyven fölött mit csinálhat az ember. Sötét az éjszaka.

Azok a rettenetes kompromisszumok, amik a Kádár-rendszert jellemezték, leginkább nyomaikból mérhetőek fel, azokból a jellemtorzulásokból, sunyiságokból, amikkel együtt kell élnünk, az apáink nemzedékét alkotó szar alakok tömegéből, amilyenek mi is lettünk volna, ha nincs ez a rendszerváltó összeomlás.

Természetesen a mi nemzedékünk többségét is a szar alakok adják, csak nem a kádárizmus miatt, hanem más, aktuális okokból, hadd ne részletezzem... Különben sem érek rá, éppen azon dolgozom a Fidesz-kormánnyal karöltve, hogy a következő nemzedék is gerinctelen, sunyi és ingerszegény legyen, hogy minél előbb kényszerüljön megkötni kis kompromisszumait a politikai hatalommal, mert élni kell, és fiatalok még, kell a pénz, kell az állás, kell az elismerés.

Nem kérdés, hogy ez a kormány a mi kormányunk, négy éve is a haza volt kormányon, most is haza van kormányon, az előző megkapta megérdemelt szájba rúgását a szavazóktól, a mostani is meg fogja kapni, sőt a következő is, mert arra nincs esély, hogy ezt az országot normális emberek kormányozzák, egyszerűen emberanyag-hiány miatt, szar alakok fognak szar alakokat váltani óraműpontossággal, és mindig lesz okunk sunyinak és jellemtelennek lenni, mert élni kell, de legalább szól a szép zene, lehet táncolni, szabad a giccs, szabad a csók, a fenséges médiahatóság ezentúl befogadja a névtelen feljelentéseket is, mert a névtelen feljelentés a magyar nemzet ősi fegyvere, mintegy védjegye: besúgás és giccs, bárcsak lenne még bő gatya, de nincs.

Hogy pont Szalai Annamária, nos ez semmit sem jelent, felesleges is személyét bármilyen értelemben komolyan venni, hiszen nem náci, nem bolond, nem okos, nincs benne semmi különös, csak egy a Fidesz régi tagjai közül, aki most álláshoz jutott.

Néha komolyan azt gondolom, hogy bárcsak lenne egy ördögi terv, amit Orbán Viktor éppen végrehajt, de nincs semmi ilyen, idegbeteg kapkodás és koncepciótlan lötyögés egyszerre, időhúzás, hülyék államtitkári pozícióba történő kinevezése, hiperventiláció, nevetséges intézkedések és kapirgálás a felületen, miközben semmi lényeges sem történik, a problémás mamutrendszerek továbbra is érintetlenek, még mindig 86-ot írunk az egészségügyben, nem beszélve a nyugdíjasokról, a Fidesznél éppen 2004 van, hamarosan bevállalós és tökös miniszterelnöknek fog tűnni a hazudozó és időhúzó Gyurcsány Ferenc, de legalábbis korszerűnek.

Kilenc év baromi hosszú idő, vettem is egy ginszeng fikuszt, ami tulajdonképpen bonszai, most pedig nevelgetni kezdem, finoman hajlítom az ágait, beojtom egy kislevelű fajtával, hogy élethűbb legyen mint törpefa, lesz tehát dolgom az elkövetkező években, ráadásul ennek némi eredménye is lesz, látszatja, folyománya, egyebek. Aztán persze kiderülhet, hogy felesleges volt ez az egész hupákolás, Szalai megy a levesbe két év múlva, értelmes és okos kormány jön, csupa lángelme és erkölcsös lovag, a gazdaság felvirágzik, a lankák zöldülnek, a forint erősödik. Minden olyan lesz, hogy csak na, leszámítva az embereket, mert az akkori nemzedék is sunyi lesz és gerinctelen, pedig nem kéne.

Nem érti majd senki, én sem, de mindegy.

(A cím megfejtői között Hócipő évkönyveket sorsolunk ki.)