Hajtóvadász
Smuzewitz Ilona
2010. 08. 11. · Hócipő 2010/16
Még szabadlábon van Gyurcsány. Nem értem, hogyan.Hiszen már működik a felelősségrevonásügyileg illetékes elszámoltatási kormánybiztos. A kormánypártok vezetői pedig nem egyszer és nem kétszer jelezték, hogy az előző kabinetnek - s különösen a szocialistáknak - felelniük kellene tetteikért. És nemrég azt is levideózták, hogy Gyurcsány és kísérete jegy nélkül utazott a földalattin.
És azóta sem történik semmi.
Ez vagy impotencia, vagy szabotázs. Az új rend arcul csapása. Árulás. Önöket egy kicsit sem aggasztja ez a slamposság? Még a végén egyetlen pótdíj befizetésével megússza azt a nyolc évet, ami a vezető fideszes politikusoknak még mindig álmatlan éjszakákat okoz.
Gyurcsány ebben a pillanatban is szabadon jár-kel az országban. Talán éppen újabb blicceléssel károsítja meg a budapesti tömegközlekedést. Tegnap délelőtt a trolin úgy tűnt, mintha Gyurcsány örmény turistának álcázva utazott volna. Persze ingyen. Hatalmas hátizsákját akkor sem vette le, amikor látta, hogy nem férek el mellette. Elnézést, mondtam, nem tudok leszállni. Az már biztos, mucus, mondta az örménynek álcázott Gyurcsány vigyorogva, és én kénytelen voltam két megállóval tovább utazni. A BKV-s ellenőrök hiába kérték tőle a jegyet, az örmény turistának látszó Gyurcsány csak a fejét rázta, hogy nem, nem érti, mit akarnak tőle, örménynek tűnő nyelven halandzsázott valamit, és a troli hátuljába mutogatott azt kiabálva, hogy partner, tikett, klikk! Tikett, partner, bazmeg! Közben egy papírba tekert gíroszt falatozott, amibe direkt dupla adag hagymát kért, és sok csípős meg joghurtos öntetet, tudván, hogy a szocialista kormányzás eredményeképpen a vegytisztítók ma már képtelenek kivenni a foltot a ruhákból. Úgyhogy nem tudom, mi lesz a nyári kosztümöm sorsa. Gyurcsány a zsúfolt trolin állandóan forgolódott a böszme hátizsákjával, amiben szerintem nem ruhák voltak, hanem csak hungarocell golyók, mert elég könnyűnek tűnt. És nem volt jegye.
Pont olyan arcátlanul potyázott, mint a földalattin.
Sajnos nem volt nálam kamera.
Persze lehetett volna nálam kamera, ha az elmúlt évek rossz gazdaságpolitikája nem vezette volna a csőd szélére az országot és a magyar emberek millióit. Vagy ha veszek egy kamerát, az is sokat segített volna. Az erkölcsi megújulás jegyében nem lehet minden ember mellé egy kamerás embert állítani. Pedig nem ártana. De az talán megoldható, hogy Gyurcsány 24 órás videofelügyelet alatt álljon. De talán felvétel nélkül is elhiszik nekem, hogy Gyurcsány már megint rosszban sántikál.
Néhány hete látni véltem az egyik vidéki plázában, amint feltűnően külföldi befektetőkkel tárgyalt. Olyan nyelven beszéltek, ami kimondottan nem magyar volt. Egy cukrászda ál-kovácsoltvas asztalánál ültek, az asztalon kávécsészék voltak, meg néhány zacskó virágföld, és afölött spekuláltak. Csereügyleteket kötöttek, papírokat írtak alá, külföldi nyelven hümmögtek és a nyereségen osztozkodtak. A végén Gyurcsány komótosan megette a bizonyító erejű papírokat, amikor megszomjazott, tubusból csokiöntetet ivott rá, ahogy azt a kínai kémiskolában tanították. Elköszönt a külföldiektől, mondván, hogy találkoznia kell az oroszokkal, mert nekik is elkótyavetyélne valamit a magyar nemzet vagyonából.
És mindez már az új kormány hivatali ideje alatt történt.
Ezért nem értem, hogyan lehet még szabadlábon.
Nyilván a kormány elszámoltatási biztosa sem érti. Pedig neki vannak elképzelései Gyurcsány felelősségéről. Egyelőre ugyan még csak az adatgyűjtés zajlik, de már határozottan úgy érzi, hogy Gyurcsány felelős.
Ha valamire megtanított minket a térség történelme, arra mindenképpen, hogy ha valakiről úgy vélik, hogy felelős, akkor ott előbb vagy utóbb bizonyíték is keletkezik. Vagy pedig a nyomozás húzódik el olyan hosszúra, hogy azt már önmagában ítéletként értékelje a közvélemény.
A felelősségre vonás nem kizárólag az erkölcsi megújulás miatt fontos. Hanem az önkormányzati választások miatt is. Őszinték nem lehetnek. Ígérni már nincs mit. Maradnak a hatalmas leleplezések.
Kezdetnek Gyurcsány jól tenné, ha venne bérletet.
Jövőkép
Olvastam, hogy a magyar fiatalok nyelveket beszélő, a környezetvédelemre fogékony embereknek látják magukat. A környezetvédelemi fogékonyságról nincsenek adatok, de az idegennyelv-tudásra vonatkozó optimizmus lenyűgöző ott, ahol a végzősök harmada nem kaphatott diplomát, mert nincs nyelvvizsgája. Tudom, a kormány arra hívná fel a figyelmet, hogy kétharmadnak viszont van.
Ennél sokkal érdekesebb, hogy a megkérdezett fiatalok harmada legszívesebben külföldön élne, és többségük nem szeretné, ha Magyarország kedvelt bevándorlási célpont lenne. Tehát elmennek, mert máshol jobb lenne. De helyükre ne érkezzen senki. Vajon azért, mert innen úgyis elvágyódnának? Ha ez így van, a megkérdezett fiatalok nagyon humánusak. Vagy őszinte, önző hülyék.
Avval szinte minden megkérdezett egyetértett, hogy Magyarország lélekszáma tizenöt év múlva nyolcmillió alatt lesz. De bevándorlók akkor se akarjanak ide jönni. Ide, ahol egyébként a magyar fiatalok harmada sem élne.
Nem tudom, milyen gazdasági kilátások következnek mindebből. Szeretném jelezni, hogy én igényt tartok a nyugdíjamra.