Az utolsó bölény
Búcú Kállai Ferenctől
Farkasházy Tivadar
2010. 07. 28. · Hócipő 2010/15
Major, Gobbi, Básti, Kállai, Kálmán, Váradi, Lukács, Törőcsik, Bessenyei, Agárdi, Maklári. Nem akármilyen tizenegy volt a Nemzetiben, s 25-ös évjárata! Darvas Iván, Raksányi Gellért, Keres Emil, Inke László, Tony Curtis, Jack Lemmon, Paul Newman, Rock Hudson, Peter Sellers, Richard Burton, Peter Brook, arra is óriási karriert csinálhatott volna. Tony Curtis Schwartzként látta meg a napvilágot, ő Krampnerként, Kiss Ferenc adta neki a nevét a felvételin az akkori miniszterelnökről, vajh hány Orbánunk lesz? Húsz évig ült havonta rádiós kulipintyómban, sztorik százait mesélte el Garassal, Táborival, egy időben háziszerzőjük is voltam Majláth Mikessel, ünnepnap volt valamennyi, de sosem jegyzeteltem, helyette Torgyánokról írtam, igaz, nem is illett volna visszaélnem a bizalmukkal. Szikrázó elméjük hordalékából is számos életbölcsességet kaptam, Bacsóval tíz évig nyaranta házunk díszvendégei. 70. születésnapján kicsalták a ligeti vurstli patinás ringlispíljéhez, ott ültünk rajta százan, hamarabb mondták, hogy már közeledik, beindították, majdnem leszédültünk róla, mire megérkezett. Mikor rossz volt egy anyag, Sir Laurence Olivier eleganciájával jelezte egy aprót köhintve és Garasra pislogva a bizonyság végett, elgépelni viszont nagy ostobaság volt, mert minden helyesírási hibát gondosan felolvasott, nem volt egy átírós típus. Nórikával évekig foglalták el Hofi megüresedett helyét a szilveszteri kabaré végén. A Heti Hetesben volt, hogy három Kállai beszélgetett Kern vezérletével. Egyszer Miskolcra hívta Major, nézze meg valamiben, ami elég rémes volt, ilyenkor nehéz a darab utáni első perc, de Kállai megoldotta, odalépett Majorhoz és átölelte:- Tamás, hogy te milyen fiatal vagy!
A szentendrei művközpontban vettünk fel egy rádiókabarét, az egyszerűség kedvéért nekik utaltuk át a gázsikat, kis borítékokkal lépett hozzá a mosolygó kultúros:
- Maga melyik?
Tényleg, melyik?
- Jó napot!
- Jó napot!
- Magát én ismerem valahonnan.
- Az könnyen elképzelhető.
- Bádogos?
- Az is voltam.
- Ne segítsen, itt van a nyelvemen, hol láttam.
- Revizor?
- Én? Nem vagyok revizor!
- Nők iskolája?
- Viccel? Fiúk közé jártam.
- Katonazene?
- Nem voltam katona. De nem engem kell kitalálni, hanem magát!
- Engem már kitaláltak. Kiss Ferenc, Makay Margit, Both Béla, Bárdos Artúr, Major Tamás, Marton Endre, Keleti Márton, Várkonyi Zoltán, Bán Frigyes, Hintsch György, Máriássy Félix, Makk Károly, Révész György, Herskó János, Szőnyi G. Sándor, Mészáros Márta, Maár Gyula, Dömölky János, Kardos Ferenc, Bacsó Béla, Szász Péter, Fábri Zoltán, Kovács András, Szabó István, Jancsó Miklós, Sándor Pál, Tímár Péter, Fehér György, Tarr Béla…
- Ezeket nem ismerem, akkor maga bés lehetett, mert a Tarr az volt, én meg cés voltam. Megvan, maga gátőr!
- Stimmel.
- Hát persze, a Pelikán! Megcsináltatta a fogát?
- Én csak játszottam.
- Maga színész? És miért nem játszott másban is?
- Azért előfordult, voltam Petúr, Polonius, Falstaff, Gloster, Luka, Orgon, Volpone, Mefisztó, Dovre apó, Csörgheő Csuli, Jegor Bulicsov, Polgármester…
- Polgármester? Hol?
- Gogolban.
- Az hol van?
- Messze.
- Na és mi lett Bástya elvtárssal?
- Meghalt nyolc éve.
- Pedig milyen savanyú pofát vágott, amikor a citromba harapott, és ahogy fejest ugrottak utána! Gogolák elvtársnő? Még mindig olyan kurta a szoknyája?
- Már nem annyira.
- És szegény Dezső?
- Nem láttam mostanában.
- Maga nagyon jópofa volt, ahogy vágja az ürgefarkakat!
- Nagyon kedves.
- Mi van doktor Kotásszal?
- Már nem járok fodrászhoz, a feleségem nyír.
- Játszania kellett volna másban is!
- Már mások is mondták.
- Vigyázzon, a nemzetközi helyzet fokozódik, ha-ha! Na Isten áldja, Virág elvtársat üdvözlöm!
- Átadom.