Hülyék földje
Andrassew Iván
2006. 01. 04. · Hócipő 2006/01
Amikor a szerkesztőségből megérkezett a jel,
miszerint az lenne a legjobb, ha a világ múlt évi nagy katasztrófáiról
emlékeznék meg, arra gondoltam, ez aztán a szatirikus lapba való, meg
is fognak szakadni a röhögéstől a drága olvasók. Januárban
szembesültünk a cunami pusztításának következményeivel, aztán volt még
hurrikánszezon annyi viharral, hogy a latin abc is elfogyott a szelek
elnevezésére. Aztán kasmíri földrengés, több mint 50 ezer halottal,
kínai gyár felrobbanása, amitől Oroszországban és Kínában milliók
maradtak ivóvíz nélkül, elkezdett nyalogatni minket az évek óta előre
jelzett madárinfluenza. Dehogy sorolom!Pedig, ha nem is vicces, azért azt meg kell mondani, hogy az áldozatok jelentős része azért pusztul el, mert az ember egyszerűen hülye. Most jöttem haza Srí Lankáról. Bár azért mentem, hogy megnézzem, mi mindent tettek az ottani elárvultakért a baptista szeretetszolgák - csodákat -, az út arra is jó volt, hogy megerősítsen abban, amit régóta sejtettem: emberek százezrei menekülhettek volna meg, ha összekötik a tengeri és a parti hírközlő rendszereket. Minden meg volt ehhez, csak az emberi akarat hiányzott. Vagy az érdek. Egyre inkább meggyőződésemmé válik, hogy amiképpen háborúk esetén az egymásnak eső felek kormányai fölött kötelezően nemzetközi bíróságnak kellene ítélkezni, úgy a tömegkatasztrófák után legalább tíz évre visszamenően az egész világ előtt lehetne felelősségre vonni az életveszélyt semmibe vevő kormányokat. Például szegény Bush az elnöki székből mindjárt a börtönbe mehetne Irakért is és New Orleansért is.
Azért lenne erre szükség, mert ha a gondatlanság és a felelőtlenség miatt kormánytagok szabadsága lenne veszélyben, például Gyurcsány Ferenc a mostaninál szorgalmasabban építgetné a gátakat, mert a szakértői alighanem már régen tudatták vele, hogy hamarosan esetleg minden idők legnagyobb árhullámai várhatók Magyarországon. Komolyan venné, hogy a közeljövőben olyan szél csaphat le az országra - mint nemrégen a Tátrára -, ami házak tízezreiről kapja le a tetőt. Azt nem mondom, hogy cserepekbe fektetné a magánvagyonát, de hogy törvényileg kötelezné a lakosságot például nejlontakarók tárolására, az biztos.
Ha még lenne itt erre hely, vázolnám, hogy miket mondanak majd bírói kérdésre Európa mai vezetői, ha felelősségre vonják őket azért, mert ahelyett, hogy minden erővel fölkészültek volna a belátható idők legsúlyosabb járványára, hagyták, hogy a sajtó vezesse le a madárinfluenza-félelmeket...
De nem akarom tovább röhögtetni türelmes olvasóimat.