Akkor most Isten (Brazília - Elefántcsontpart 3:1)
Para-Kovács Imre
2010. 06. 20.
Komolyan mondom, ez az Új-Zéland sokkal jobb, mint a régi. Nem az Új-Zéland - Olaszország meccsről fogok írni, de megemlékezem, mert retinámba ragadt a történet: Európa halott, de tényleg, hagyjuk már ezt az egészet a francba, nem megy nekünk... A franciák bénák, az olaszok impotensek, a németek, na jó, a németek azok jók, de ők nem is emberek, hanem németek.Németnek lenni jó.
Szeretnék Santana! - vagy ezt már mondtam?
Nézem Afrika utolsó csapatát a semmi kapujában, de nem hiszem, hogy most történik meg az áttörés, Afrika marad ott, ahol van, 15 kilométerre Európától, ha talán valaki nem tudná.
Elefántcsontpart küzd Brazília ellen, de könyörgöm, hogyan tudna a rabszolgák és gyermekkatonák földrésze szembeszállni a szabadság és szamba világával?! Sehogy.
Nincs béke, a futball sem hajlandó a hangulatokra reagálni, vesztenek a vesztesek és győznek a győztesek, a pokol igenis pokol, de persze mindig lesznek kormányok, amik bemagyarázzák nekünk, hogy a mennyország. Na ja. Persze.
Elbeszélésben vagyok otthon, szeretnék elbeszélni valamit. Régen, amikor az ember még ember volt és a celebek még celebek, akkor még Garas Dezső Garas Dezső volt, csak szólok, akartok beszállni, dehogy...
Visszatérnék némileg Új-Zéland meccsére, szeretnék bosszantani, tehát jelezném, hogy Olaszország néhány éve olyannak tűnt, mint valami csapat, pedig beteg borzok, látjuk, tapasztaljuk, ne tegyünk már úgy, mintha nem.
Nincsenek beteg borzok, nem vagyunk egyedül istenek, nem látjuk a futball jövőjét, de Isten, aki a Történelem Ura, kilöki Elefántcsontpart válogatottját a világbajnokságról, mert hisztérikus és megbízhatatlan. Nem szereti a focit. Ha az Ószövetség betétjeit nézzük, egy kicsinyes és szadista Isten képe bontakozik ki előttünk, ha az Újszövetségét, akkor egy gyönge hippi... lehetne valami biztonság? Nem.
- Mi brazilok négylábúak vagyunk. Különösen az ellenfél kapuja előtt nincs kezünk, és ezt a bírók is jól tudják!
Brazília játszik, tökéletes beadások, hibátlan passzok. Ad-e Isten tökéletes passzot? Nem ad, de a brazilok szerte-szét verik az elefántcsontpartiakat, bocs, de ebből a hátrányból nincs egyenlítés, ennek az éneknek vége.
Szeretnénk, és akarnánk, hogy Afrika éljen, de a valóság tönkretesz, Szépíteni lehet, de nyerni nem, ilyen a valóság, fáj, persze fáj.
Aztán a finom vesztesek lemennek a térre, lejátsszák a meccset, megfejtik a partit, de a biztosak túl biztosak, a nyertesek megint nyernek. Aztán az Isten, aki a Futballtörténelem Ura leadja ezt a meccset, leadja, Drogba pedig sír, de tényleg...