Görög válság (Dél-Korea - Görögország 2:0)
Farkasházy Benedek
2010. 06. 12.
Komoly bajban voltam a meccs előtt, nem tudtam eldönteni, melyik csapatot utálom jobban. A görögöket, azért, mert nyomoronc egygólos meccsekkel nyertek Eb-t, aki az ilyen egészpályás védekezésben bármilyen szépséget talál, az ne nézzen teniszt meg kosárlabdát, mert meg fog őrülni a sok ponttól. A dél-koreaiakat pedig, mert a félig saját rendezésű vébéjükön úgy szórták ki a bírók a portugálokat, spanyolokat és olaszokat ellenük, mintha ritmikus sportgimnasztikát vagy műkorcsolyát pontoztak volna.Csóró görögöknél most akkora szívás van, amin már szinte csak a foci nyújtotta öröm enyhíthetne valamicskét, a dél-koreaiak ellenben nem győzik teletömni a zsebüket, mert a vb alatt a fél világ az ő lapostévéik miatt veri magát 0%-os devizaalapú hitelbe, és még kutyát is esznek. Meg különben is, látványmentes focit játszani még mindig jobb, mint bírókat venni, illetve legyünk megengedők: szemrebbenés nélkül elfogadni a házigazdának járó segítséget. Drukkolni meg ugye csak kell valakinek, úgyhogy részemről hajrá görögök!
- Úgysem éritek el...
A hetedik percben egy beívelt szöglet három görög védő feje fölött zúg el, csak bele kellett volna bólintaniuk, ehelyett jött valamelyik Kim vagy Park. Egy fél óra alatt azt hiszem sikerült megfejtenem a görög taktikát. Az egyes csapatrészek az ókori városállamok mintájára önmagukban még megvannak, csak éppen képtelenek normálisan együttműködni. Talán szólni kéne nekik, hogy: hé, háború van, jönnek a perzsák - mert olyankor azért mindig összerántották magukat. Minden átadásuk zűrös, minden ívelésük rövid és lapos, a középpályások zavartan totyorognak, hogy hová és kinek adják, mert nem látnak elől senkit... A közönség meg lelkesen fújja a vuvuzelát, ha már ennyit utaztak és fizettek ezért a meccsért, legalább tűnjön úgy, mintha valami történne is a stadionban.
- Kegyelem!
A dél-koreaiak pont úgy folytatják a félidő után, ahogy a meccset kezdték. Annyira pontosak és fegyelmezettek, hogy a kiszámíthatóságuk ellenére sem lehet játékot találni ellenük. Akár a tévéik és egyéb kütyüik, van jobb náluk, de ennyi is elég. Jön is a második gól, megint a hetedik percben. Miután Rehhagel két kopaszodó görög helyett pályára küldött két másik kopaszodó görögöt, a 68. percben el is jutottak a második kapuralövésükig, sőt, a koreai kapusnak a 80. percben már védenie is kellet. Sportklubos szpíker-zsargonnal szólva: fúúúú, azta!
- Akkor kezdjük előröl. Az ott a labda...
Hét perccel a vége előtt háromszor is gólt lőhettek volna a dél-koreaiak, de akkor már nem számított. Aztán egyszer csak lefújták. Ha már foci sincs, az odahaza még durvább reményvesztésbe, azaz újabb dühödt fosztogatásba meg bankfelgyújtogatásba torkollhat. Márpedig mitől lenne, ha Görögország a következő két meccsén is tizenegy Fapadopuloszt küld a pályára.